Hazánkban, júliusban (tavaly júliushoz képest) 17,6% volt az átlagos drágulás a boltokban – ez kevesebb, mint amit a szakértők vártak, és jelentős csökkenés a múlt havi adatokhoz képest is (legutóbb tavaly augusztusban volt 20% alatt az éves infláció).
Az év/év alapú fogyasztóiár-index főként a bázis hatások és az élelmiszerárak csökkenése miatt mérséklődött, továbbá a tartós fogyasztási cikkek árváltozásának mértékére is jótékony hatással volt a forint közelmúltbeli erősödése.
Az infláció, még ha mérséklődést is mutat, továbbra is jelentős mértékű: az élelmiszerek ára 23,1%-kal emelkedett júliusban az előző év azonos időszakához képest (ezen belül a tojásé 30,7%-kal, a tejtermékeké 29,5%-kal, a kávéé 28,8%-kal). A háztartási energia 35,7%-kal drágult, az üzemanyagok ára 21,5%-kal emelkedett, de például az autószerelők vagy a szállodák is több mint 20%-kal számláznak többet az előző év azonos időszakával összevetve.
A magyar infláció csökkenése nagyrészt a tavalyi magas áraknak köszönhető, ahonnan már nehezebb „tovább drágulni” (bázis hatás). Továbbá a forint ismét gyengélkedik, ami megint drágítja majd az importot, ami így kedvezőtlen hatással lesz a fogyasztói árakra. A jelentős mértékű inflációra tekintettel a megtakarítások vásárlóértékének megőrzéséhez továbbra is átgondolt befektetési stratégiára van szükség.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos kamatemelésről döntött az amerikai jegybank (FED), mely az elmúlt időszakban tartott 12 ülése közül a 11. alkalommal határozott az emelés mellett. Jerome Powell a FED-elnöke nincs könnyű helyzetben: a kamatemelés a gazdasági növekedést, a kamatcsökkentés pedig az infláció elleni harcot áshatja alá. Óvatosan, hónapról hónapra történik a finomhangolás, egyelőre sikeresen: a szakértők puha landolásra számítanak, a tőzsdék jó teljesítménye optimizmusra ad okot.
A VIG Alapkezelő (melynek befektetési alapjai számos eszközalap mögött megtalálhatók) többségi tulajdonosa, a bécsi székhelyű Vienna Insurance Group (VIG) 2023. július 27-én stabil kilátással a legmagasabb, „A+” osztályzatot nyerte el ismét a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézettől. Ezzel a VIG továbbra is az egyik legjobb minősítéssel rendelkező vállalat a Bécsi Értéktőzsde ATX indexében. A stabil kilátások jól tükrözik a VIG vezető piaci pozícióit Ausztriában és Közép-Kelet-Európában. Az S&P arra számít, hogy a bevételek továbbra is nagyon erős tőkemegfelelést támogatnak majd.
Júliusban tovább folytatódott a dezinfláció, Magyarországon 17,6%-ra csökkent az áremelkedés üteme. Ilyen alacsony (20% alatti) inflációs adatot tavaly augusztusa óta nem mértek hazánkban. A szakértők októberre már egyszámjegyű inflációt jósolnak, ami kamatcsökkenést vetít előre. A júliusi kamatdöntő ülésen a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal csökkentette a Magyar Nemzeti Bank az irányadó ON (overnight, azaz egynapos) betéti kamatot, mely így jelenleg 15%-on áll. A jegybanki kommunikáció hangvétele továbbra is szigorú maradt: a kamatcsökkentési ütem gyorsítása akkor sincs tervben, ha Magyarország kockázati megítélése javulna, lassításra vagy szüneteltetésre ugyanakkor igen, amennyiben valamiféle külső vagy belső sokk érné a hazai gazdaságot. Egyelőre ugyanis Magyarország kockázati megítélése ingatag lábakon áll, amit jól mutat, hogy az államkötvények hozama július folyamán enyhén nőtt
(egy 5 éves államkötvénynél például 7,7%-ról 9,1%-ra). Lezárult az elmúlt időszakban legnépszerűbb, inflációkövető (a futamidőtől függően infláció felett 0,75%-os, illetve 1,5%-os kamatprémiumot fizető) lakossági állampapír sorozatok forgalmazása. A korábbi sorozatok helyett elérhető új 2033/I sorozatú Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) futamideje nőtt (10 éves lejáratú), és a korábbi sorozatokhoz képest kevesebb (a megelőző évi infláció felett már csak 0,25%) kamatprémiumot fizet. A lejárat előtti visszaváltás költsége továbbra is 1% lesz, arra azonban az új sorozatok kibocsátási tájékoztatóiban nincs garancia, hogy a futamidő végéig ezen a szinten is marad.
Óriási nyereséget hoznak a befektetőknek a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolható részvények. Sokan várják az MI-től a vállalatok növekedését, a költségek féken tartását, a javuló eredményeket és hatékonyságot. A piacbővülést évente 50%-ra becsülik. Ma, amelyik vállalat eléggé hangsúlyozza, hogy az MI segítségével micsoda lehetőségek nyílnak meg előtte, a hatalmas érdeklődésnek köszönhetően szinte már borítékolhatja is a tőzsdei részvénye árfolyamemelkedését. Az MI-hez kapcsolható vállalatok részvényeinek drágulásatette ki idén (eddig) az amerikai tőzsde hozamának több
mint felét. Jim Cramer, a CNBC amerikai tévécsatorna sztár műsorvezetője a legnagyobb érintett vállalatok csoportjának már külön nevet is adott: „The Magnificent Seven”. Lássuk, kik ők és milyen az idei teljesítményük (augusztus 7-ig): az Nvidia 210%-os, az Apple 42%-os, a Microsoft 37%-os , az Amazon 64%-os, a Meta 150%-os, a Tesla 127%-os, míg az Alphabet 47%-os növekedést ért el az idei évben.
A kínai gazdaság változatlanul gyengélkedő képet mutat, ami csökkenti a helyi részvénypiac vonzerejét: augusztusra a sanghaji tőzsde csaknem lenullázta idei nyereségét. A kínai cégvezetők várakozását mutató Caixin feldolgozóipari beszerzési menedzser index (PMI) csökkent (50,9-ről 50,5 pontra, igaz, az 50 feletti érték, még ha csökkenő mértékben is, de növekedést jelöl). Hosszabb távon ugyanakkor a cégek optimistábbak lettek: a 12 hónapra vonatkozó kilátások javultak, vélhetően várva az állami beavatkozás a gazdaság élénkítése érdekében. A feldolgozóiparban viszont rosszabb a helyzet:
korábbi optimizmus eltűnt, nőtt a deflációs nyomás (az infláció 0 százalékos volt) és a foglalkoztatás is csökken. A vártnál jóval rosszabb lett a kínai külkereskedelem júliusban, dollárban mérve az export 12,4, az import 6,8 százalékkal esett év/év alapon, mert gyengül a globális kereslet. Sokkal kevesebb tőke érkezik az országba: a tavalyi 100 helyett csak 20 milliárd dollárt ért el az idei első negyedévben. Az egyre erősebb geopolitikai és gazdasági kockázatok miatt a külföldiek nem mernek pénzt vinni Kínába.
Július eleje óta rendületlenül nő az olajár (ezért drágul a benzin is a kutakon), egyetlen hónap alatt 15%-kal; hordónként (159 liter) 80 dollárra drágult a fekete arany. Az olajkereslet már júniusban rekordot döntött és jó úton halad afelé, hogy az év hátralévő részében magas szinten maradjon. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint az átlagos olajkereslet valószínűleg eléri a napi 102,2 millió hordót, ami rekordnak számít. A növekedés 70%-át Kína adja, a gazdaság egészségével kapcsolatos tartós aggodalmak ellenére, de az erős nyári légi közlekedési szezon is közrejátszott az üzemanyag-kereslet megugrásában.
Érdemes volt megfogadni korábbi tanácsunkat, és a megtakarítások egy részét euróban tartani. A forint árfolyama ugyanis hirtelen gyengült, egy euró néhány nap alatt 20 forinttal ért többet, ahogy a keresztárfolyam 370-ről 390 forintra nőtt. A nemzeti valuta gyengélkedése mögött most jobbára politikai okok álltak: az Európai Bizottság nem találta elegendőnek a magyar teljesítéseket az uniós pénzek utalásához, Amerika pedig az adómegállapodás korábbi felmondása után most vízumkorlátozásokat vezetett be a magyar beutazókkal szemben. Ha a két gazdasági centrum ilyen negatívan áll Magyarországhoz, nem csoda, ha a befektetők bizalma is megcsappan, és a pénzük egy részét kiviszik az országból.
Jegybanki alapkamatok
2023.07.22.
Devizaárfolyamok (MNB)
2023.07.22.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Előző záró
382,76
350,83
Változás (elmúlt 12 hónap)
-5,684%
-13,43%