Bizonytalanság, magas infláció, háborúk: ha fejre állni nem is fog, de alacsonyabb fokozatra kapcsol a globális gazdaság. A 38 gazdaságilag legfejlettebb országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzései szerint a világgazdasági növekedés az idei 2,9%-ról 2,7%-ra mérséklődik 2024-ben, mielőtt 2025-ben 3,0%-ra emelkedne. Amerika sem ússza meg a gazdasági növekedés lassulását, a magas kamatok miatt drága hitelek hűtik a gazdaságot, és az idei 2,4% helyett csak 1,5% lehet a bővülés. Európában is áldozatul eshet a növekedés a banki finanszírozás kirívóan magas aránya miatt. Az ingatlanpiaci buborékkal küzdő Kína is csak döcöghet, ahogy a lakosság a korábbi mértéktelen vásárlókedv helyett inkább spórol a romló kilátások miatt. A mind pesszimistább kilátások magyarázzák, hogy bár az OPEC+ olajkartell tagjai novemberi ülésükön összesen napi 2,2 millió hordó kitermelés csökkenésről döntöttek, az olaj világpiaci ára csökken.
Gyógyulnak a magyar gazdaság sebei: a hazai gazdaság teljesítménye 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal csökkent, ám negyedéves bázison 0,9 százalékkal emelkedett. Azaz egy év után véget ért a recesszió Magyarországon. A javuló helyzetet egyrészről az infláció mérséklődésével pozitívba forduló reálbérek (ez serkenti a lakossági fogyasztást), másrészt a mezőgazdaság kedvező teljesítménye támogatják. Az év végén (és még inkább 2024-ben) a javuló trend folytatódhat: a hivatalos előrejelzések 3-4% közötti reálbér emelkedést és GDP növekedést várnak.
Vonzó reálhozamot kínálnak a fejlett piaci kötvények. Az USA-ban a 10 éves kockázatmentes kötvényhozamok egy jelentősebb csökkenés után is bőven 4% éves hozamot garantálnak, miközben a 2023-as infláció 3% lehet, és a jövő év végére a Goldman Sachs bankház szerint 2-2,5% körülire mérséklődhet. Az euróövezetben is magasabb a hozam (3,1%), mint a drágulás (2023. december: 2,7%). A magas reálhozam lassítja a gazdaságot, előbb-utóbb kamatcsökkenés indulhat, ami felértékeli ezeket a kötvényeket.
A közép-európai dollár- és euró kötvények lehetnek a nyertesei a novemberben elindult globális kockázatkeresésnek. Az amerikai kamatciklus véget ért, a dollárkötvény hozamok egy későbbi, gazdaságélénkítő kamatcsökkentést beárazva meredek esésnek indultak (5%-ról 4%-ra estek). A globális tőke új, hosszú távra magas hozammal kecsegtető célpontokat keres. A közép-európai régióban folyamatosan csökken az infláció és vele együtt a hozamszint, ez pedig felértékeli például az 5-20 éves futamidejű, jelenleg 6,5%-ot fizető magyar állampapírokat.
A Jim Kramer amerikai tőzsdeguru által „Hét Mesterlövésznek” (Magnificent 7) elnevezett technológiai óriáscégek támogatják a tőzsdéket: év eleje óta ezek a társaságok (dollárban) átlagosan megduplázták az árfolyamukat (95%-os növekedést produkálva szemben a S&P index 18%-os teljesítményével).
Például a mesterséges intelligenciát használó szuperszámítógépekhez a világon a legjobb grafikus feldolgozó egységeket gyártó Nvidia idei hozama a mesterséges intelligenciát övező óriási hype-nak köszönhetően már bőven 200% felett jár.
A TESLA is jól áll (+120%), a most bemutatott, megosztó külsejű Cybertrucknak köszönhetően újra van friss sztori a befektetők számára.
A hagyományos részvények többsége ugyanakkor nem vonzó: a világgazdaság lassul, a magas kötvényhozamok túl jó alternatívát jelentenek. A kötvények évente közel 5%-ot fizetnek gyakorlatilag kockázatmentesen, míg a tőzsdei vállalatok is körülbelül ugyanennyi nyereséget a jelenlegi árfolyamon.
Továbbra is jó befektetés lehet a közép-európai részvénypiac. Lengyelországon a világ (de legalábbis Európa) szeme: bár Andrzej Duda elnök első körben az eddigi kormánypárt vezetőjének adott kormányalakítási megbízást, a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem talált koalíciós partnert, így az EU-barát (eddigi) ellenzék vette át az ország irányítását. A lengyel parlament megszavazta, hogy Donald Tusk legyen a miniszterelnök, véget vetve ezzel a nyolc évig tartó nacionalista kormányzásnak. A makrogazdasági stabilizáció, a javuló vállalati eredmények és a gyengülő dollár miatt új célpontot kereső befektetők növekvő érdeklődése is a régió felértékelődéséhez vezethet. A kifáradóban lévő orosz-ukrán háború sincs már a befektetők fókuszában, egy egyre valószínűbb fegyverszünet vagy béketárgyalás pedig pozitív hatással járna.
Az éleződő geopolitikai feszültségek (az orosz-ukrán mellett az Izrael-Hamász háború), a csökkenő dollárkamat és a kínai, lengyel és szingapúri jegybankok vásárlásai együttesen történelmi rekord szintre emelték az arany világpiaci árát további felértékelődési potenciállal. Az unciánkénti (31,1 gramm) világpiaci ár majdnem elérte a 2100 dollárt (grammonként a 23 500 forintot), és jövő év végéig 2300 dollárra is nőhet a Fed várható kamatcsökkentése következtében. Az alternatív befektetések előretörését mutatja, hogy drágul a „digitális arany” is: a Bitcoin kriptovaluta 15 000 dollár feletti kurzusa 150%-os nyereséget mutat év eleje óta.
A forint kötvények nemzetközi kamatelőnye csökken, ahogy a magyar infláció mérséklődésével az újabb és újabb kötvénysorozatok hozama egyre alacsonyabb. Ami jó a gazdaságnak (olcsóbb a hitel), az nem jó a forintnak (csökkenő csáberő), emiatt érdemes külföldi valutában is diverzifikálni a megtakarításokat. Elsősorban euróban: az amerikai kamatemelési ciklus vége ugyanis hasonló hatással lehet a dollárra, mint a forintra a magyar kamatpolitika irányváltása. A dollár vonzerejének csökkenése felértékeli az eurót.
Jegybanki alapkamatok
2023.12.13.
Devizaárfolyamok (MNB)
2023.12.13.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
381,62
353,78
Változás (elmúlt 12 hónap)
-7,20%
-9,30%