Kellemes meglepetésre – elsősorban az energia árának drasztikus, 16,1%-os csökkenése miatt – átlagosan „csak” 9,9%-kal nőttek az árak októberben (az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva). Az idei év szeptemberének átlagos árszínvonalát alapul véve viszont októberben az árak átlagosan 0,1%-ot csökkenést mutattak. Ebben jelentős szerepe volt az üzemanyagok árának: a benzinkutakon szeptemberhez képest 3,8%-kal kellett kevesebbet fizetni, ahogy az olaj világpiaci ára a hordónkénti (1 hordó = 159 liter) közel 90 dollárról 80 dollár alá esett a gyenge világgazdasági konjunktúra miatt. De alacsonyabb árcímkékkel találkozhattunk októberben az élelmiszereknél is (szeptemberhez képest 0,1%-os a csökkenés mértéke), igaz, 12 havi alapon vizsgálva az üzemanyagok esetében még így is 30,2%-os, élelmiszerek esetében pedig 10,4%-os a drágulás.
Egyszámjegyű inflációra legutóbb 2022 áprilisában volt példa (9,5%), utána a geopolitikai krízisek és a magyar gazdaság strukturális problémái miatt idén januárra egészen 25,7%-ig szaladt fel a mutató értéke.
A kamatemelési ciklusok végével ideális belépési pont körvonalazódik a fejlett országok állampapírjainak piacain. A hosszú futamidejű (5-10 év múlva lejáró) állampapírok hozama évtizedes csúcsokon tetőzik: az amerikai 10 éves állampapírok jelenleg évente 5% körüli dollár kamatot, az ugyanilyen futamidejű német kötvények 2,6% euró hozamot fizetnek minden évben. A hozamszintek általános csökkenése a későbbiekben további felértékelődést hozhat ezeknek a kötvényeknek az árfolyamában.
A növekvő geopolitikai kockázatok felértékelik a készpénzt. Az orosz-ukrán háború elhúzódása és a Hamász és Izrael közti fegyveres konfliktus kitörése mellett egyre több befektető tart attól, hogy a nyugati világgal ellenséges Kína, Oroszország és Irán valamiféle
beavatkozást kísérel meg a 2024-es amerikai elnökválasztáson és az európai parlamenti voksoláson. A Blackrock Alapkezelő Geopolitikai Kockázati Indexében (Geopolitical Risk Index) jelentős tétel a terrorveszély növekedése is.
Két pont már meghatároz egy egyenest: november 1-jei ülésén sorban másodszor is változatlanul hagyta az 5,25% és 5,5% között mozgó irányadó kamatot az amerikai jegybank. Ez a kamatemelési ciklus végére enged következtetni, ami rövid távú erősödést hozhat a New York-i tőzsdén: a kamatok és a részvénypiac általában fordítva mozog: a magasabb kamat gyengébb gazdasági és tőzsdei teljesítménnyel jár, az alacsonyabb pedig jó a vállalatoknak és a részvénypiacoknak.
A kamatemelés még 2022 márciusában kezdődött, gyakorlatilag nulla bázisról, amikor az orosz-ukrán háború miatt nőni kezdett a később 9%-on tetőző infláció.
Szakértői várakozások alapján a következő időszakban jól teljesíthetnek a közép-európai tőzsdék. Lengyelország igazi „game changer” lehet: a parlamenti választáson összességében győztek a piacbarát pártok, így minden bizonnyal EU-konform kormány alakul. Az ország megkaphatja a befagyasztott uniós pénzeket, ami lökést adhat a zloty-nak, a lengyel gazdaságnak és a varsói tőzsdének is (egyetlen kockázat a túlzott populizmus lehet). Mivel a magyar-brüsszeli viszony is enyhülni látszik, az egész régiós részvénypiac újra nemzetközi reflektorfénybe kerülhet.
Reneszánszát éli a hagyományosan menedék eszköznek tekintett arany, amelynek világpiaci ára októberben 6,8%-kal emelkedett (dollárban kifejezve). A londoni nemesfém tőzsdén jegyzett unciánkénti (1 uncia = 28,3 gramm) közel 2000 dolláros kurzus hajszálnyira marad csak el a történelmi csúcstól. Az arany drágulását elsősorban a már korábban említett geopolitikai feszültségek gerjesztik, de része lehet ebben annak is, hogy a konkurens befektetési eszköznek számító kötvények hozama és a dollár is túl lehet már a csúcspontján, valamint, hogy a részvénypiacon újjáélednek a recessziós kockázatok.
Rövid távon jól, hosszabb távon viszont gyengébben teljesíthet a forint a piaci várakozások szerint. A pletyka szerint, amit a bennfentes Financial Times lap is megerősített, a befagyasztott EU-s pénzek részben vagy egészben előbb-utóbb megérkezhetnek. A magyar kormány egyre több ponton enged a brüsszeli kéréseknek: könnyít például a szektoriális extraprofit-adókon (nem lesz bankadó emelés, csökken a távközlési különadó), ez pedig növeli Magyarország és a forint iránti bizalmat. Mivel azonban a magyar gazdaság strukturális problémái megmaradtak (az infláció és a költségvetési hiány magasabb maradhat a vártnál), és ezért később ismét gyengülhet a nemzeti valuta, a forint átmeneti erősödését érdemes lehet kihasználni, és a megtakarítások egy részét jó árfolyamon euróra váltani.
Jegybanki alapkamatok
2023.11.20.
Devizaárfolyamok (MNB)
2023.11.20.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
379,09
346,61
Változás (elmúlt 12 hónap)
-7,63%
-13,63%