Amerika, Európai Unió, Kína – úgy tűnik, túlzott volt a gazdasági visszaeséstől való félelem. Az USA-ban se híre, se hamva recessziónak, sőt, a gazdaság inkább túlfűtöttnek tűnik: előzetes becslések szerint a gazdaság teljesítményét mutató GDP a tavalyi negyedik negyedévben a várt 2 százaléknál jóval nagyobb, 3,3 százalékos ütemben nőtt a stabil munkaerőpiacnak, a lakosság meglepően nagy vásárlási kedvének és a növekvő exportnak köszönhetően, és így az éves érték is növekedést mutat.
Európa is stabilizálódott (az euró övezetben az őszi 0,1 százalékos GDP csökkenés után év végére ugyanekkora növekedést mértek), de még a több évtizednyi sikertörténet után az elmúlt években páriává vált Kína is elérte tavaly az 5,2 százalékos, ambiciózus kormányzati GDP célt az állami élénkítésnek köszönhetően. Igaz, a növekedés lendületével kapcsolatos aggodalmak továbbra is fennállnak az elhúzódó ingatlanválság, a gyenge fogyasztói és üzleti bizalom, valamint az összességében még gyenge globális növekedés miatt. A cégvezetők azonban világszerte optimisták: a kamatok csökkennek, a hitel olcsóbb lesz, ami mind a beruházásokra, mind a fogyasztásra jó hatással lehet.
A 2023-as recesszió után jobb idők jöhetnek Magyarországon, a vállalatok és a lakosság közérzete is javulhat. A gazdaság 2-4 százalék közötti mértékben növekedhet 2024-ben, jönnek az EU-s pénzek, a kamatok csökkennek (nálunk is egyre olcsóbb lesz a hitel). Az infláció csökkenése is folytatódik: míg tavaly összességében 17,6 százalékkal, januárban már csak mindössze 3,8 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, elsősorban a háztartási energia és az üzemanyagok árának 10 százalékot meghaladó csökkenése miatt. A reálbérek növekedése elérheti a 10 százalékot, igaz, ez a túl sok költségvetési ösztönzéssel együtt később ismét emelkedő árszínvonalhoz vezethet.
Erős gazdaság lefelé mutató kockázatokkal, a jegybanki céloknál kicsit magasabb infláció a fejlett világban: a “no landing” szcenárió most a legvalószínűbb. Ez pedig azt is jelenti például Amerikában, hogy a kamatokat a jegybank továbbra is magasan tartja. Így a dollárkötvények továbbra is jól fizetnek (jelenleg dollárban 4,1 százalék a hozam egy 10 éves futamidejű papírnál). Ha mégis beütne egy mérsékeltebb recesszió (ez a “soft landing”), az USA jegybankja (Fed) gazdaság stimuláló kamatcsökkentése felértékeli ezeket a magas kamatozású papírokat, ez pedig az azokat tartó kötvény alapokat.
A mélybe zuhanó magyar infláció lehetőséget ad az MNB-nek az irányadó kamat csökkentésére (a magas kamat a drága hitelekkel hűti a gazdaságot, és a forint erősítésével olcsóbbá teszi az importot, legalábbis a tankönyvek szerint). Már csak 10 százalék a fél éve még 13 százalékon álló jegybanki alapkamat, a piac pedig követi az MNB kamatcsökkentéseit. Így a korábbi, magasabb hozamú forint államkötvények is felértékelődnek. Hasonló a trend az egész fejlődő világban Csehországtól Mexikóig, és nemcsak a helyi valutában, de a dollárban, euróban kibocsátott helyi állampapírok esetében is. Most egy 10 éves futamidejű magyar államkötvény éves 5,6 százalék, egy román 6 százalék hozamot garantál.
Történelmi rekordot döntöttek az amerikai tőzsdeindexek: a New York-i parketten forgó részvények árfolyamváltozását mérő S&P 500 mutató 1957-es indulása óta most lépte át először a lélektani 5 000 pontot. A magasabb gazdasági növekedés és a csökkenő kamatszint miatt a vállalati eredmények jók, és mindez a részvénypiacnak kedvez. A világot átformáló technológiai óriáscégek részvényei mellé most már hagyományos, az eddigi emelkedésből kimaradt iparágak is felzárkóznak.
Jó év elé néznek a kedvező környezetben olcsónak számító közép-európai részvénypiacok is: a magyar tőzsdén forgó részvények árfolyama átlagosan a ráeső nyereség mindössze 6-szorosa, a lengyel tőzsdén is csak a 8-szorosa, miközben a fejlődő piaci átlag ennek duplája, 12-szerese körüli. A jó vállalati eredményeknek köszönhetően a magyar tőzsdeindex, a BUX 65 000 pont közeli, sosem látott magasságba emelkedett, az OTP és a csökkenő kamatkörnyezetben felértékelődő osztalékot fizető Telekom részvényeken egy év alatt közel duplázni lehetett.
Javuló jegyeket mutat az árupiac. Míg az elmúlt egy évben a világgazdaság általános gyengélkedése miatt csak stagnáltak a jegyzések, a közel-keleti háborús események eszkalációja esetén az olajár emelkedésnek indulhat (de legalábbis a további esésnek kicsi az esélye). A 2024-re várható amerikai kamatcsökkentések (és a beragadó infláció) miatt pedig jó beszállási pont jöhet az arany befektetésnél.
Bár Magyarország külső egyensúlya – például a csökkenő energia importárak miatt – jelentősen javult, a jegybanki tartalék a januári kötvénykibocsátások és EU-pénzek befolyása után tovább hízott. Ráadásul több, a befektetők által kockázatosnak tartott kérdés (a hitelek referencia kamatának a meghatározásáról szóló vita és az EU-csúcs) is kedvező megoldással zárult, a forint kamatok csökkenése miatt a magyar hozamok versenyelőnye egyre kisebb. Ez pedig a magyar befektetések vonzerejét csökkenti a nemzetközi befektetők körében, ami a forint gyengüléséhez vezethet. Az EU-val szemben továbbra is problémás a viszony, ami a választások közeledtével erősödhet. A világsajtóban (New York Times, Financial Times, Bloomberg) Magyarországról megjelenő negatív hírek is erősíthetik ezt a trendet, ezért érdemes a megtakarítások egy részét euróba, illetve dollárba csoportosítani.
Jegybanki alapkamatok
2024.02.16.
Devizaárfolyamok (MNB)
2024.02.16.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
389,34
361,64
Változás (elmúlt 12 hónap)
1,82%
1,21%