Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) Szövetségi Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) szeptemberi ülésén 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábakat. Ezzel a bank négy év után először enyhítette a befektetésekre és a hitelekre is irányadó kamatszintet. A lépéssel pedig célja, hogy támogassa a tengerentúli gazdaság növekedését, és stabilizálja a lassuló munkaerőpiacot. Ezzel a Fed az elmúlt évektől eltérő, új álláspontot képvisel: a munkaerőpiac közelmúltbeli lassulása (a munkanélküliség 4% feletti) ma már nagyobb kockázatot jelent a szemében, mint az infláció. Utóbbi megfékezésére volt eddig magas a kamat (hiszen a drágább hitel fékező hatású, és így kordában tarthatja az árakat), a mostani és a jövőben várható további kamatcsökkentések célja a gazdasági növekedés támogatása. Június után szeptemberben kamatot csökkentett az Európai Központi Bank is, hogy versenyben maradjon Amerikával. Az euró övezetben még 5-6, az USA-ban akár 8 kamatcsökkentés is jöhet.
A Magyar Nemzeti Bank szintén csökkentette az irányadó rátát (ami most 6,5%), azonban itthon a „lazítás” üteme az elmúlt hónapokban mérséklődött: a világ többi részéhez viszonyított kamatelőny csökkenése ugyanis a forint jelentős gyengülésével fenyegethet.
A bizonytalanság, a gyorsan és hektikusan változó makroadatok ellenére a VIG Alapkezelő Globális Befektetési Órája szeptember végére a gazdasági felépülést valószínűsítő jelzést adott. Ezt elsősorban az USA-ban és az EU-ban zajló fejlemények alapozták meg, miközben Kína gazdasága továbbra is recesszióban van. Az Egyesült Államokban a jegybank már korábban a gazdaság lehűlését kezdte kommunikálni, majd szeptemberben – a befektetők elvárásának megfelelően – a növekedést támogató, 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Jelentős kockázat ugyanakkor a közelgő amerikai elnökválasztás. Szintén a felépülés lehetőségét mutatja az eurózóna: csökken az infláció (1,8%), csökken a kamat (-0,25%). Utóbbira szükség is van: a német ipar gyengélkedik, csökken az elektromos járművek értékesítése, ami egyes előrejelzések szerint technikai recessziót eredményezhet a harmadik negyedévben. A kínai központi bank ugyanakkor bemutatta a világjárvány óta legnagyobb gazdaságélénkítő csomagját, amely a korábbinál nagyobb volumenű finanszírozást és alacsonyabb kamatokat ígér.
A fejlett országok kötvénypiacai jó kilátásokkal rendelkeznek, ehhez kétség sem fér: a már korábban említett amerikai és az európai jegybanki kamatcsökkentések felértékelik a korábban még magasabb hozammal kibocsátott értékpapírokat. Az USA-ban a novemberi elnökválasztás ugyanakkor árnyalja a helyzetet: ha a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján vezető Kamala Harris nyer, további kamatcsökkentésekkel számolnak. Ha viszont Donald Trump, akkor a valószínű vámemelések inflációs hatást fejtenek ki, ami megállíthatja a kamatcsökkentéseket – és maradhat a magasabb kamatszint. Ezért az euróövezeti kötvények enyhe túlsúlya lehet indokolt az amerikai felett. Jól teljesíthet a magyar kötvénypiac is, ahol októberben mintegy 400 milliárd forintnyi állampapír jár le, ez pedig jelentős keresletet teremt és felértékelődést indíthat el.
A Federal Reserve 50 bázispontos kamatcsökkentése és Kína agresszívabb ösztönző intézkedései minden idők új csúcsaira lendítették a vezető részvénypiacokat. A New York-i tőzsde 500 legnagyobb vállalatának átlagos árfolyamváltozását mérő S&P 500 index az év eleje óta 20 százalékos emelkedéssel nőtt történelmi csúcsra, elsősorban a kamatérzékeny és a ciklikus szektorok jó teljesítményének köszönhetően (ez utóbbiak ugyanis a korábbi, technológiai ralikból kimaradtak). A shanghai tőzsdeindex is 20 százalékkal emelkedett, ehhez mindössze egy hétre volt szüksége szeptember végén.
A pekingi politikai fordulat ugyanis történelmi jelentőségű tőzsdei emelkedést eredményezett: a 2024 szeptemberének utolsó napjaiban bejelentett monetáris lazítás, a szabályozási kiigazítások és a fiskális ösztönzők együttes hatására óriási tőke áramlott a kínai részvénypiacra, összességében mintegy 1800 milliárd dollárral növelve meg a vállalatok tőzsdei értékét. A befektetők optimizmusa rekord méretű, talán túlzott is – a vállalatok a lassan romló makromutatók miatt nem biztos, hogy meg tudnak felelni a magas elvárásoknak. Az amerikai tőzsde, különösen a közüzemi szolgáltatások, az alapellátások és a pénzügyek mindenesetre a nyertesek között lehetnek. Mint ahogy a közép-európai részvénypiac is, amely a vállalati nyereségekhez képest olcsó, a Nyugat felé nyitó Lengyelország ráadásul egy ukrajnai újjáépítés nagy nyertese lehet.
Megállíthatatlannak tűnik az arany szárnyalása: a nemesfém unciánkénti (1 uncia = 31,1 gramm) világpiaci ára sosem látott szintre, közel 2700 dollárra emelkedett. Ez év eleje óta közel 30 százalékos nyereség – dollárban! Erős a kereslet a jegybankok részéről: az államoktól független, ezért a kormányok részéről is befolyásolhatatlan arany „normál körülmények” között is jól kiegészíti a devizatartalékokat, de a mai pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság idején igazi biztonságos menedék lehet. Szeptember 30-án a Magyar Nemzeti Bank is bejelentette, hogy 15,5 tonna aranyat vásárol, amivel a teljes hazai aranytartalék 16,4 százalékkal 110 tonnára nő. A tranzakcióval Magyarországnak lesz a legmagasabb egy főre jutó aranytartaléka egész Közép- és Kelet-Európában. Az uralkodó makrogazdasági és politikai környezet továbbra is kedvezhet az arany befektetéseknek. A VIG Alapkezelő sem számol jelentős akadályokkal a további áremelkedésben. Javulnak az olaj és a réz kilátásai is, ahogy a fejlett régiók jegybanki kamatcsökkentései nyomán erőre kaphat a világgazdaság.
Szeptember közepétől erőteljesen gyengülni kezdett a forint árfolyama, október elején már több, mint 400 forintot kellett adni egy euróért. Tavaly karácsonykor még csak 380 forint körüli volt ez a keresztárfolyam, ami jól mutatja: a nemzeti valuta gyengülése leértékeli a családi megtakarítások vásárlóerejét, ez ellen pedig érdemes védekezni. Mégpedig például úgy, hogy a pénz egy részét devizában fektetjük be. Például euróban: az uniós közös pénz ugyanis erősödhet a dollárral szemben. Egyrészt a közelgő, novemberi elnökválasztás miatt, ahol Donald Trump és Kamala Harris elnökjelöltek fej fej mellett haladnak – ez pedig növeli a bizonytalanságot. Másrészt azért, mert az európai kamatcsökkentés mértéke és üteme lassabb az amerikainál, így az euró kamatelőnye átmenetileg nőhet a dollárhoz képest. A forint gyengülésének oka a magyar gazdasággal kapcsolatos nemzetközi bizalmatlanság, az EU-s források elmaradása és a forint csökkenő kamatelőnye.
Jegybanki alapkamatok
2024.09.30.
Devizaárfolyamok (MNB)
2024.09.30.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
399,062
365,307
Változás (elmúlt 12 hónap)
2,874 %
-0,739 %