A bennfentesek szerint egyre többet beszél egymással az újraválasztott Donald Trump amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Oroszország és Ukrajna közti, az európai és a tengerentúli gazdaságra is komoly terheket rovó háború gyors lezárása Trump választási programjának egyik sarkalatos pontja volt, és egyre inkább úgy tűnik, minden érintett fél hajlik valamiféle megoldásra. A közeledést jól mutatja, hogy az orosz elnök annak ellenére nyilatkozott pozitív hangnemben Trumpról (okosnak és pragmatikusnak nevezve), hogy az újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot.
A már három éve tartó háború lezárásának elérhető közelségbe kerülése jelentős optimizmust hozott a középeurópai, elsősorban a lengyel részvénypiacon. A megnövekedett politikai bizonytalanság, a földrajzi közelség és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók következményei az elmúlt években jelentős nyomást gyakoroltak a régió gazdaságára és a tőzsdére bevezetett vállalatok árfolyamára is. A háború lezárása pedig óriási gazdasági – és befektetési – lehetőségeket rejthet. A „háborús diszkont” miatt például a lengyel részvények átlagosan a rájuk eső vállalati nyereségek 6-7-szeresén forognak, addig például az összemérhető fejlettségű Spanyolország P/E mutatója, azaz árfolyam/nyereség hányadosa, ennek közel duplája. Ez az értékelésbeli különbség csökkenhet most jelentős mértékben: az év első hónapjában a varsói tőzsdére bevezetett legnagyobb cégek részvényeinek átlagos árfolyamváltozását mérő WIG20 index már kétszámjegyű hozamot mutatott.
A Globális Befektetési Óra továbbra is a Fellendülés fázisban maradt, azonban jelentős változások következtek be a kulcsfontosságú régiók gazdasági környezetében. Az Egyesült Államok expanziós fázisba lépett: az inflációs nyomás – Donald Trump vámtarifa-emelés tervei miatt – nő, a gazdaság erős (2024-ben a GDP 2,8%-kal nőtt), a munkanélküliségi viszonylag alacsony (decemberben 4,1%-ra csökkent).
Európa ugyanakkor tartós növekedési kihívásokkal küzd: az infláció alacsony – az Európai Központi Bank (ECB) célértéke felé közelít –, a gazdasági növekedés azonban – elsősorban a német gazdaság szerkezeti problémái miatt – továbbra is stagnál. A növekedés ösztönzése érdekében az ECB januárban 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre és nyárig további két kamatcsökkentés várható a gazdasági aktivitás támogatása érdekében.
Kína viszont a helyreállás jeleit mutatja. Ezt a pozitív fordulatot elsősorban a javuló növekedési kilátások, valamint a célzott gazdaságpolitikai intézkedések segítették elő. Emellett az inflációs nyomás is kezelhetőbb szintre csökkent, tovább erősítve a gazdaság lendületét.
A globális részvénypiacok év eleji fellendülése új lehetőségeket teremt a befektetők számára. Az Alfa Zen EUR és USD Nyugdíjbiztosításokban elérhető eszközalapok között minden hónapban kiemelünk egy olyan eszközalapot, amely a gazdasági környezethez legjobban illeszkedik. Február fókuszában az euróban és dollárban is elérhető Alfa Dinamikus Vegyes Eszközalap áll, amely megfelelő arányban részesedik a részvénypiaci növekedésből, miközben aktív kockázatkezelési stratégiával biztosítja a portfólió stabilitását.
Az eszközalap hátterében magas súllyal szereplő VIG Active Beta Flexible Allocation Befektetési Alap kockázatkezelő stratégiája rugalmasan alkalmazkodik a piaci körülményekhez. Ez azt jelenti, hogy a részvények és kötvények arányát mindig a piaci viszonyokhoz igazítja, így a befektetés nemcsak a növekedési szakaszokban, hanem a változékonyabb időszakokban is kiegyensúlyozott lehet. A jelenlegi tőkepiaci környezetben az Alfa Dinamikus Vegyes Eszközalap olyan szerkezetet biztosít, amely megfelelő mértékben kihasználja a piacok lendületét, miközben a kockázatok kezelésére is kellő figyelmet fordít.
Februárra vonatkozó taktikai befektetési allokációnk szerint az eszközalap pozíciója különösen kedvező azok számára, akik a részvénypiacok további erősödésében bíznak, és aktívan szeretnének részt venni a gazdasági növekedésből származó hozamok realizálásában. A jelenlegi fellendülés mellett az Alfa Dinamikus Vegyes Eszközalap optimális választás lehet mindazok számára, akik hosszú távon is eredményes és stabil befektetési lehetőséget keresnek.
Jól teljesíthetnek a fejlett piaci kötvények, a fejlett országok gazdaságát ugyanis úgy tűnik, mégsem sújtja a korábban gondolt mértékben a Donald Trump által felvázolt kereskedelmi háború. Az importvámok inkább tárgyalási eszközként, semmint tartós gazdasági akadályként funkcionálnak: miután Mexikóval, Kanadával és Kínával szemben is bejelentette a tarifaemeléseket, gyorsan fel is függesztette azokat. A vártnál kisebb lehet tehát az inflációs nyomás, ami növeli az esélyét, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) folytathassa a gazdaságot élénkítő kamatcsökkentéseit. Emellett a Trump-adminisztráció alacsonyabb olajárakra vonatkozó preferenciája lefelé irányuló nyomást gyakorolhat az inflációs főszámokra (CPI). A gazdaságilag gyengélkedő Európában is folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus, mindez pedig felértékeli a korábban magasabb hozam mellett megvásárolt kötvényeket. Ha az amerikai vámintézkedéseknek nem lesz kirívóan rossz hatása Közép-Európában és az USA 10 éves államkötvényhozama is tartósan 4,5% alá csökken, a régiós (így a magyar) kötvénypiac is jó hozam/kockázat arányú befektetési lehetőséget kínálhat.
Eljött a közép-európai részvénypiac ideje: ahogy már korábban is írtuk, az orosz-ukrán háború lezárulásának közelebb kerülése jelentős felértékelődési potenciált rejt a közép-európai tőzsdékben. Elsősorban Lengyelországban, amely földrajzi közelsége és többmillió ukrán származású állampolgára miatt is komoly érintettséggel rendelkezik a térségben. A varsói tőzsdén forgó bankok, kiskereskedelmi láncok és infrastruktúra fejlesztő cégek (mint az út-, vasút és hídépítésben élenjáró Budimex) részvény árfolyama nemcsak a „háborús diszkont” eltűnésén, de a nyereség növekedésén keresztül is emelkedhet. A helyzet rendeződésének nyertese lehet az ukrán piacon aktív Richter és OTP Bank, valamint a bécsi központú Raiffeisen is.
Rájár a rúd viszont az eddig a befektetők kedvencének számító túlértékelt, nagy amerikai tech-cégekre. A kínai AI-cég, a ChatGPT olcsó konkurensének számító Deep-Seek tőzsdére lépése potenciális kockázatot jelenthet a szektor értékeltségére, a mesterséges intelligencia őrület zászlóshajójának számító amerikai NVidia árfolyama egyetlen nap alatt 17 százalékot esett. Megindult a rotáció a hagyományosabb iparágak és azokat nagyobb súllyal tartalmazó piacok (pl. Európa) irányába, ami ezeknek a részvényeknek a drágulásához vezetett.
Januárban emelkedéssel kezdett a nyersanyagok széles körét követő Bloomberg Commodity Index elsősorban az energiaszektornak köszönhetően: a földgáz világpiaci ára az USA-ban tapasztalt hideghullám miatt, a nyersolaj pedig Trump elnök esetleges vámjaira reagálva emelkedett átmenetileg. Az arany viszont – amit már egy ideje vételi lehetőségként tartunk számon – unciánként (31,1 gramm) közel 2900 dolláros árfolyammal új történelmi csúcsot ért el, és február elején dollárban számolva január 1-hez képest közel 10 százalékos, egy évre visszatekintve 40 százalékos nyereségnél állt. Az inflációs várakozások erősödése és a geopolitikai bizonytalanság – a feléledő ékszer-kereslettel karöltve – együttesen vezetett az értékálló nemesfém felértékelődéséhez: 2024-ben a befektetési alapok mellett a tartalékaikat diverzifikáló központi bankok is vagy 1000 tonnát vásároltak belőle.
Hullámvasútra került januárban a forint árfolyama: az év első napjaiban közel 415 forintra gyengült az euróval szembeni keresztárfolyam, ami jól mutatja: a megtakarítások vásárlóerejének megőrzéséhez érdemes lehet devizában is diverzifikálni. Bár ebből a veszteségből a hónap végére sikerült valamennyit ledolgozni, egy évre visszatekintve (amikor 380 forint volt az átváltási árfolyam) még mindig jelentős a mínusz. A dollárhoz képest pedig még nagyobb a veszteség, és elemzők szerint a dollár árfolyama (az euróhoz és a forinthoz viszonyítva is) tovább erősödhet a következő hónapokban. A jelenlegi árfolyam ugyanis elemzők szerint alacsony, a vámkockázatok (és a vele járó infláció- és kamatemelkedés) alulárazottak, így a „zöldhasú” az euróval szemben akár a paritásig (1:1) erősödhet. Ugyanakkor Trump ellentmondásos céljai bonyolítják a helyzetet – egyszerre szeretne alacsonyabb kamatokat és gyengébb dollárt –, ezért biztos, ami biztos, érdemes lehet több deviza között megosztani a befektetési kockázatokat.
Jegybanki alapkamatok
2025.02.13.
Devizaárfolyamok (MNB)
2025.02.13.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
401,41
385
Változás (elmúlt 12 hónap)
3,71%
5,75%