A jövő munkahelye: távmunka, kevés fizikai jelenlét, kötetlen munkavégzés

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg számos szakma esetében a munkavégzést. Azok a munkavállalók, akik nincsenek az irodához kötve, mert feladatukat bárhonnan el tudják végezni online, első körben kerültek át home office-ba. És várhatóan utolsóként is térnek vissza az irodai munkavégzéshez. Erről persze dönthetnek a cégek, de – kezükbe véve a sorsukat – dönthetnek ők maguk is. Egy, még a járvány elején készült globális felmérésből ugyanis az derült ki, az alkalmazottak jelentős része nem szeretne már ugyanúgy dolgozni, mint a járvány előtt. A távmunka előnyeit szeretnék továbbra is élvezni, a hátrányokat pedig úgy csökkenteni, hogy hibrid munkavégzésre állnának át. Feltehetőleg ez a gondolat áll amögött is, hogy bizonytalanság és járványhelyzet ide vagy oda, nem félnek munkahelyet váltani.

A több mint 8000 munkavállalót megkérdező, globális felmérés főbb megállapításai a következők voltak:

• A megkérdezett munkavállalók 37 százaléka a járvány után is a rugalmas munkavégzést pártolná. Szeretnének alapvetően otthonról dolgozni, de időnként belátogatni az irodába.
• A munkavállalók harmada (35 százalék) a járvány ellenére is szeretné kézben tartani a jövőjét, ezért egy éven belül karrierváltáson gondolkodik, főleg a magasabb fizetés reményében.
• A home office-ra vágyóknak a top prioritásaik: szeretnének több időt tölteni a szeretteikkel, pénzt spórolni az otthoni munkavégzéssel és kötetlenül dolgozni.
• A válaszolók 11 százaléka élvezi, hogy nem kell kiöltöznie a munkához.
• Az otthoni munkában leginkább az emberekkel való találkozást hiányolják.
• A jövő legfontosabb képessége a technológiai tudás

És hogy miért nem szeretnének többé úgy dolgozni, mint régen?

• Hagyományos, 9-17 óráig tartó munkaidő
• Irodai munka
• Ötnapos munkahét

A változás örök

Egy olyan bizonytalan helyzetben, mint a pandémia, nehéz előre kiszámítani, hogyan reagálnak az emberek bizonyos helyzetekre. Egy munkavállaló érezheti úgy, hogy ha már minden bizonytalan körülötte, legalább a munkahelye legyen biztos, ezért ódzkodik a váltástól. Mások épp a környezeti változások miatt lépnek, rájönnek, mások a prioritások, mint korábban voltak. Többet ér az egészség, a család, a magánélet. És ne feledjük, sokan elvesztették a munkájukat, ki ideiglenesen, ki örökre, kinek szakmát kellett váltania.

A felmérésből az derült ki, a járvány légkörében 48 százalék nem váltana munkát rövid távon, 17 százalék nem tudta, 35 százalék viszont a váltásra szavazott.

Nem kétséges, a pandémia rengeteg változást hozott a munkavállalók életébe, akik leginkább az alábbiakat szeretnék ebből az időszakból megőrizni:

• Több időt tölteni a családdal (47%)
• Pénzt spórolni (41%)
• Dolgozni bárhonnan (32%)
• Több időt szánni hobbikra (32%)
• Több feladatot elvégezni (29%)
• Kevesebbet utazni (27%)
• Több időt tölteni a házi kedvencekkel (24%)
• Kapcsolatot tartani a régi barátokkal (23%)

Alul semmi – a távmunka lehetőségei és nehézségei

A home office számtalan lehetőséget rejt a formális kötöttségeket kevésbé bíró kollégák számára. A járvány alatt felvett „bűnös szokások” között a következők vezettek a felmérés szerint:

• Munkavégzés otthoni ruhában (48%)
• Felkelni öt perccel a meeting előtt (36%)
• A teraszról dolgozni (27%)
• Titkos Netflix-nézés (23%)
• Több videójáték (18%)
• Étel házhozszállítás (16%)

A távmunkában azonban nem csak jó van, sokak hiányolták a kollégákat, az embereket (34%), mások a teljes fizetést (30%), 27 százalék a napi rutint, 26 százalék pedig az irodai környezetet, a strukturált munkavégzést. Mindezeket figyelembe véve a munkavállalók 37 százaléka szerint a hibrid munkavégzés lenne az ideális a számukra: az idő nagy részében otthonról dolgoznának, megszakítva ezt az irodába történő időnkénti látogatással.

A pandémia némileg igazított a munkavállalókkal szembeni elvárásokon is. A jövő dolgozójának elsősorban technológiai tudásra lesz szüksége, emellett erős kommunikációs képességekre, kritikai gondolkodásra és problémamegoldásra. Ebből következik, hogy a jövő munkahelyeinek is reagálniuk kell. Biztatni kell a dolgozókat az online térben való biztos eligazodásra, erősíteni kell bennük az internetes biztonság fontosságát, és komoly adatvédelmi rendszereket kell építeniük.

Nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy ezek a változások komoly kihívást jelentenek a cégek HR csapatai, belső kommunikációs felelősei számára. A kiválasztás, az integrálás és a kommunikáció terepe is átalakul, offline és online platformok keverednek majd. Hozzá kell szoknunk, hogy munkahelyekre belépünk vagy kilépünk személyes találkozások nélkül. Amilyen sok nehézséget rejt ez, annyi lehetőség is, gondoljunk csak a határokon átívelő munkavállalás lehetőségére.

A rugalmasság tehát elsődleges lesz a munkavállalók és a munkaadók oldalán is, a sokszínű csapatok és a digitális tudás pedig komoly versenyelőny lesz.

Az elmúlt egy évben hozzászoktunk az online térhez, a virtuális megbeszélésekhez. Nem okozott gondot, hogy az állásinterjú is így zajlott.

Első nap felöltöztem rendesen, öltönyt, nyakkendőt vettem, és sétálgattam egyedül az épületben.

A kiválasztási folyamat Skype-interjúkon keresztül zajlott a fejvadászokkal, később jövőbeni vezetőkkel is. Már több kollégát is vettem fel én is így. Egyikőjük nagyon kérte, hogy legalább egyszer találkozzunk előtte személyesen egy kávéra.

Hermann Irén újságíró-moderátor podcast sorozatunk legújabb adásában a járvány alatti munkahelyváltás és karrierépítés témaköréről beszélgetett kollégáinkkal.

A beszélgetés résztvevői: dr. Rácz Emese Megfelelőségi vezető, Busa Zoltán Gépjármű és Szállítmánybiztosítási üzletágvezető, Wiand László Alkalmazás Üzemeltetés vezető