Hogyan lehetünk hatással a saját nyugdíjunkra?
Amikor felelősségteljes nyugdíjtervezésről beszélünk, van néhány szempont, amiket nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Ebben az esetben is érvényesül a „minél előbb, annál jobb” elv, ám akkor sem kell kétségbe esnünk, ha nem a 20-as éveinkben kezdtünk neki a takarékoskodásnak.
Az a legfontosabb, hogy felmérjük, milyen következményekkel kell számolnunk, ha egyáltalán nem rendelkezünk megvalósítandó nyugdíj tervvel és szőnyeg alá söpörjük a majdani következményeket.
Valóban saját felelősség is?
Ahogyan azt már a korábbi cikkekből láthattuk, nem tehetjük meg, hogy teljesen az államra hagyatkozunk, ha a nyugdíjról van szó. Kérdéses, hogy mire mi elérjük a nyugdíjas kort – 10 – 20 – 30 év múlva – vajon mire számíthatunk majd. Elég lesz-e a mindennapi kiadásokhoz, és egyáltalán lesz-e még akkor állami nyugdíj?
Tehát a válasz: igen, saját felelősség is.
Lassan el kell fogadni, hogy az átlag polgárnak gondoskodnia kell a saját nyugdíjáról már jó előre, ha nem szeretne komoly problémákkal szembesülni 10 – 20 – 30 év múlva.
Vegyük komolyan a számokat!
Ne szaladjunk ennyire előre az időben! A legjobb példa, ha megnézzük, hogy milyen ma Magyarországon a nyugdíjasok helyzete.
A nyugdijbiztositas.com és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2022-ben az egy főre jutó átlag öregségi nyugdíj 164 102 Ft volt.
Számoljunk kicsit utána! Vajon ez az összeg elegendő lenne ma Önnek a mindennapos költségekre, számlákra, lakhatásra, élelmiszerre, gyógyszerre és egyéb kiadásokra?
Aktív dolgozóként mekkora kiadásokkal számolunk havi szinten?
Ha most kellene ekkora összeget beosztanunk, vajon miről mondanánk le?
Az éves nyaralásról? A közös családi programokról? Meg tudnánk élni belőle? 164 102 Ft-ból elégedetten tudna élni?
Ha igen, vajon milyen életszínvonalon? Rengeteg kérdés felmerül, és nagy eséllyel a válaszok nagy része nem pozitív kicsengésű.
Mire elég?
A KSH adatok alapján a 2022-as átlagkereset Magyarországon 347 500 Ft volt. Ez alapján jól látszik, hogy mekkora különbség van egy aktív korú dolgozó bére és az egy főre jutó átlag nyugdíj között.
Ha megnézi a saját, jelenlegi fizetését, akkor nagyjából kiderül belőle, hogy arányaiban mekkorát csökkenne a bevétele, ha most menne nyugdíjba.
Elégedett lenne? Vagy csak komoly lemondások árán tudna megélni belőle? Akárhogyan is, a hiányzó bevételt valahogyan pótolni kellene a mostani életszínvonal eléréséhez.
Ez a különbség akkor is érezhető, ha magasabb, átlag feletti fizetésről beszélünk, hiszen ennek megfelelő arányban változik majd a hozzá tartozó nyugdíj összege is.
A sokkoló számok tükrében egyre hangsúlyosabbá válik a nyugdíjmegtakarítások fontossága.
Időben kezdjük el
Természetes folyamat, hogy ha közeledik valaki a nyugdíjazáshoz, egyre inkább felerősödik benne a késztetés a megtakarításra. Csakhogy közeledvén a 65 év felé, már jobban zsebbe kell nyúlni, ha nagy összeget szeretne félretenni.
Ahhoz, hogy a nyugdíjazására elegendő pénz álljon rendelkezésre, két dolgot tehet: vagy nagy összeget rak félre kis idő alatt, vagy hosszú idő alatt sok kicsit.
Az utóbbihoz azonban már viszonylag fiatalon el kell kezdeni lecsípni a bevételekből, és eltenni az idős napokra.
Kiváló megoldás a nyugdíjbiztosítás, hiszen az Ön által félretett összeget az állam kiegészíti még a befizetések 20 %-val (maximum évi 130 000 Ft-ig). Ráadásul a megtakarítás mellé még életbiztosítási fedezet is jár.
Alfa Relax Plusz Nyugdíjbiztosítás
De mit lehet még tenni a takarékoskodáson túl?
Segítségére lehet a munkáltató
Az Aegon Nemzetközi Nyugdíjkutatás eredményeinek talán legfontosabb tanulsága, milyen nagy szerepe lehet a munkáltatóknak a nyugdíj-felkészülésében.
Bíztató, hogy átlagosan négy dolgozóból három bizalommal tekint a munkáltatójára, mint intézményre, és minden negyedik-ötödik dolgozó úgy nyilatkozott, hogy hatékonyan ösztönöznék őt a nyugdíjcélú előtakarékoskodásban olyan, munkáltató által megvalósítható intézkedések, mint például:
- a nyugdíjfinanszírozásról és -tervezésről szóló pénzügyi oktatás
- a személyre szabott megtakarítási tanácsadás
Ez Önnek is nagy segítség lehet.
Mit jelent mindez? Annyit, hogy nem csak megtakarítással tehetünk jót magunknak, hanem azzal is, ha kicsit jobban utánajárunk a pénzügyeknek. Ha megértjük, mi történik a pénzünkkel, sokkal jobban megtanuljuk kezelni is. Ebben kérhetjük akár munkáltatónk segítségét is.
A munkaadó szerepe azonban kiterjedhet a készségfejlesztésre, az oktatásra és a jóllétre is.
Felmérésünkből kiderül, hogy a világgazdasági változások és a világjárvány következményei hatással vannak a dolgozó emberek viszonyára a munkához és a munkaadójukhoz.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a munkaadók felelősségét abban, hogy kortoleráns munkahelyeket hozzanak létre, ahol a munkavállalók minden életszakaszban megtalálják a helyüket és ahol esetleg a munkával töltött életidőt túlnyújthatják a nyugdíjkorhatáron.
Mit tehet az egyén?
Nehéz téma a takarékoskodás. A való életben nehéz befolyásolni a rendszeres bevételeink összegét, ráadásul a költségeink is folyamatosan változnak.
Azonban azt, hogy a fennmaradó összeget mire költjük, mi döntjük el.
A havi fix kiadások összegyűjtésével és pontos meghatározásával könnyedén kidolgozhatjuk a költségvetésünket, és beazonosíthatjuk azt a fennmaradó összeget, amit félre tudunk tenni havi szinten. Ez azt is jól megmutathatja, hogy hol tudjuk csökkenteni a kiadásainkat és hol találhatunk még olyan pénzt, amit megtakaríthatunk.
Nyugdíjfelkészültség Öt Alappillére
Az Alfa Biztosító célja, hogy segítse az embereket az egész életen át tartó pénzügyi biztonság elérésében.
A Nyugdíjfelkészültség Öt Alappillére meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket az embereknek meg kell tenniük ahhoz, hogy a kényelmes nyugdíjas évekhez vezető pályára álljanak.
- Kezdjen el idejében takarékoskodni, és váljon ez a szokásává!
Az életmódszerű takarékoskodás a legbiztosabb út a nyugdíjtartalékok felhalmozásához.
Aki fiatalon kezdi, teljes mértékben részesül a kamatos kamat előnyeiben. - Készítsen stratégiát arra, miként tervezi elérni a kívánt nyugdíjas életszínvonalat!
A nyugdíjterv írásba foglalása nagyobb súlyt kölcsönöz a folyamatnak, és segít a dolgozónak átgondolni, vizualizálni, hogy mennyi pénzre is lesz szüksége. - Legyen B terve a nem várt eseményekre!
A körültekintő tervezés azt jelenti, hogy több eshetőségre is fel vagyunk készülve. A legjobban kidolgozott terv is dugába dőlhet egy váratlan esemény hatására. A jelenlegi világjárvány jól rámutatott, hogy milyen következményekkel jár az elégtelen pénzügyi ellenálló képesség. Ezért is fontos, hogy legyen tartaléktervünk. - Higgyen az élethosszig tartó tanulásban!
A nyugdíjra való felkészülés elképzelhetetlen létfontosságú szaktudással való felvértezettség nélkül. Ez azért fontos, hogy alkalmazkodni tudjon a munkaerőpiaci változásokhoz, ne érjék váratlan helyzetek, és a lehető legtovább aktív tudjon maradni. - Éljen egészségesen!
A fittség és az egészség megőrzése azt is jelenti, hogy tovább dolgozhatunk, és hosszabb ideig gyarapíthatjuk nyugdíjmegtakarításainkat. Amikor pedig elérjük a nyugdíjkorhatárt, aktív nyugdíjas korban lehet részünk, és kevesebbet kell költenünk egészségügyi ellátásra. Maradjon friss és egészséges fizikailag, emellett pedig igyekezzen szellemileg is ugyanezt elérni!