Ki a jobb? – Generációk együttműködése a munkahelyen
Baby boomer, X, Y vagy Z generációs munkavállaló – jelenleg négy generáció van jelen a munkaerőpiacon. Egy-egy új generáció belépése természetes folyamat, de konfliktust is generálhat a különböző életkorú, ezáltal más szemléletű kollégák között. Előny vagy hátrány a vegyes korú csapat?
Az a jó, ha vegyes a társaság, akkor minden korosztálytól lehet tanulni. Pályakezdőként ez különösen fontos volt nekem. A fiatalabbaktól a jelenlegi technológiát tudom elsajátítani, az idősebbektől a rutint, a bevált módszereket.
Mindenképpen előny, ha több korosztály dolgozik együtt. Kiegészítjük egymást. Aki idősebb, annak más tapasztalata van, mint nekem. Aki fiatalabb, lehet, hogy épp máshogy látja a dolgokat.
Együtt kell dolgozni. Minden korosztály hozzá tudja tenni a magáét, attól függően, mi a cél. Hogyan lehet egy-egy korosztályt megcélozni, hogyan tudunk eljutni hozzájuk, milyen üzenetet küldünk nekik… Milyen feladathoz hogyan állítsuk össze a csapatunkat… Arra oda kell figyelni, amikor csapatot állít össze egy vezető, hogy a korosztályoknak megvannak a sajátosságaik.
Generációs különbségek
Rengeteg sztereotípia és előítélet él a köztudatban a különböző generációkkal kapcsolatban, valójában azonban legalább annyi közös van a különböző korú munkavállalókban, mint ahány különbség.
A baby boomerek az 1943 és 1965 között születettek. Megszokták a gazdasági jólétet, a hierarchiát, a kemény munkát, de az egyenjogúságot is. A vállalatoknál ma ők a rangidősek, általában nagy tudásuk és sok tapasztalatuk van. A rendszerváltás fordulópont volt az életükben, aki sikeresen vette az akadályt, képezte magát, az nem ugrott el a kihívások elől a piaci alapon működő magánszférában sem.
Nem ritkán munkamániások lettek. Jellemzően lojálisak a munkahelyükhöz, hosszú éveket töltenek egy helyen. Hisznek a hierarchiában, és kiemelkedően fontosnak tartják a kapcsolatokat az üzleti életben. Szeretnek csapatban dolgozni, a rang és a pénz motiválja őket a legjobban; ugyanakkor az újdonságokhoz nehezebben alkalmazkodnak.
Az X generáció tagjai 1966 és 1979 között születtek, életüket gyakori változások és bizonytalanság övezte. Ezt megszokták, amitől önállóak, rugalmasak lettek, és szeretnek több lábon állni. Szüleik generációjával ellentétben fontosabb nekik a munka-magánélet viszonya és könnyebben is váltanak munkahelyet. Ugyanakkor él bennük a versenyszellem, értékes munkaerők és jó a nyelvtudásuk. Kevésbé fontos nekik a kollegiális viszony és tudnak nagyon kritikusak lenni a feletteseikkel szemben. Igénylik a rugalmas munkaidőt és az állandó visszacsatolást.
Az ezredforduló előtt, 1980 és 1995 között születtek az Y generáció tagjai. A munkában nem hisznek a hierarchiában, sokkal inkább a teljesítményben és a tudásban. A pénz és a karrier motiválja őket, gyakran váltanak munkahelyet, ha az az érdekük vagy elégedetlenek. Konkrét célokat érdemes nekik állítani, ugyanakkor nagy a szabadságvágyuk a munkában, és csapatjátékosok. Már az internet korában születtek, ezért digitális bennszülötteknek is hívják őket.
Még nagyon fiatalok a Z generáció (1995 és 2010 között születettek) tagjai, de számolni kell velük, mert korán is kezdik a munkát. Komoly és modern tudásuk van, főleg technológiai szempontból, ugyanakkor nem tudnak a hatalommal mit kezdeni, szabadságra, önmegvalósításra vágynak, nehéz őket hagyományos eszközökkel motiválni. Gyorsak, magasak az elvárásaik és az igényeik is. Életük teljes mértékben az online térben zajlik.
Sokféle háttér, sokféle érték
A többgenerációs munkahely általában magától fejlődik, az élet rendje, hogy a nyugdíjba menők helyére fiatalok érkeznek. A diverzifikált munkahelynek rengeteg előnye van. A sokféle tudás és érték összeadódik, a vállalati kultúra intenzíven tud fejlődni, ráadásul senki nem érzi egyedül magát. Az idősebbek sikerét látva nő a kollégák között a versenyszellem, a munkamorál és az összetartás. A többféle szemlélet jobban megvilágíthatja a problémákat, legyenek azok belső dilemmák, avagy külső kommunikáció, az ügyfelek megszólítása.
Ha több generáció dolgozik együtt, lehetnek azonban nehézségek is. Nem olyan könnyű például a toborzás – ha a sokszínűséget tartani szeretnénk –, és több energiát kell fektetni az integrálásba is, mert eltérő értékekkel, kultúrával, háttérrel érkeznek az emberek.
Az esetleges munkahelyi konfliktusok sem ritkák, éppen a különböző hozott értékek, tapasztalatok miatt. A viták ugyanakkor fejlesztik a vezető (ezáltal a munkahely) rugalmasságát, hosszú távon a főnök előnyére válik, ha mindenkivel megtalálja a hangot. Sokszor elfelejtik, hogy más korban lévő dolgozókkal máshogy kell kommunikálni, de ez a feladat inkább kihívás egy vállalatnak, amitől fejlődhet, nem pedig probléma.
A diverzifikált csapat csodákra képes. Az idősek hozzák a rutint, a tapasztalatot, míg a fiatalok a technológiai tudásukkal, bátorságukkal, merészségükkel tudnak hozzáadni az egészhez.
A járvány mindenkit rugalmasságra késztet
A járvány minden generációt komoly kihívás elé állított. Életünkben és a munkakörnyezetünkben egyszerre történtek alapvető változások. A generációk egymást való segítése itt is létkérdés: az idősek a sokat megéltek hozzáállásával tudnak segíteni a fiataloknak, akik pedig másodpercek alatt tanulják meg az új eszközöket, technológiai megoldásokat, amivel viszonozni tudják tapasztaltabb kollégáik bölcsességét. És az sem mindegy, hogy egy vállalat, mint vállalat mennyire tud higgadt maradni, a változást előnyére fordítani, gyors reakcióidővel rendelkezni.
Hermann Irén újságíró-moderátor podcast sorozatunk legújabb adásában a munkaerőpiacon jelen lévő generációs különbségekről és kihívásokról beszélgetett kollégáinkkal.
A beszélgetés résztvevői: Andrásiné Bakos Laura pénzügyi tanácsadó (Eger-Nógrád igazgatóság), Szurgyi Nándor, Lakás üzletág igazgató, Lai Yuwen junior DevOps mérnök.
Hallgasd meg a kapcsolódó részt!