A biztosítás

A biztosítással gyakorta találkozhatunk. Ott van, ha autót vásárolunk, ha hitelt veszünk fel, ha az egészségünkről van szó, és ott van akkor is, amikor nem szeretnénk például egy betört ablak költségeit magunkra vállalni.

Az élet számtalan területén megkerülhetetlen, és tény, hogy mára a biztosítók megítélése sokat változott Magyarországon.

Sokat, de még mindig nem eleget.

Sajnos a mai napig találkozni olyanokkal, akik elutasítóak a biztosításokkal szemben, és olyanokkal is, akik egy negatív tapasztalat vagy vélemény miatt az összes pénzügyi szolgáltatásról lemondanak.

A negatív felhangok ellenére azonban elmondható, hogy 2023-ra Magyarországon a felnőtt lakosság nagy része rendelkezik legalább egy lakásbiztosítással, a biztosítási rendszer pedig – a számtalan változás után is – jól működik.

De mi is az a biztosítás?

Minden emberi cselekvés alapja a biztonságra való törekvés. Amióta pedig az egyéni vagyon megjelent, azóta ennek védelmére is igény van. A biztosítás története igen régre nyúlik vissza, gyakorlatilag az emberi társadalmakkal egyidősnek mondható. A magánvagyon megjelenésével egyidőben megjelent a közös kockázatviselés igénye is, megszülettek az első kockázatközösségek, igaz, kezdetleges formában.

A társadalmak fejlődésével egyre inkább jelentek meg a specifikus kártérítések, míg a XIV. században kiadták az első biztosítási kötvényt is.

Mi ellen védekezünk?

Mivel az ember a történelem kezdete óta a biztonság fenntartására törekszik, kialakítottunk számos kockázatkezelési stratégiát, melyeket az élet minden területén, minden nap alkalmazunk. Tudatosan elkerüljük a veszélyt, s ha ez nem kivitelezhető, akkor annak esetleges bekövetkezése előtt próbáljuk a tőlünk telhető leghatékonyabb módon csökkenteni a kár mértékét. De ilyen az is, amikor félreteszünk, spórolunk, hogy az anyagiakban is meglegyen az áhított biztonság.

A biztosítás a kockázatkezelés intézményesített eszköze, mellyel csoportosan védekezhetünk az előre nem látható események ellen.

A veszélyközösségek

A veszélyközösség célja, hogy tagjait megvédje a bekövetkezett károk gazdasági következményeitől. Az ilyen közösségek szervezését elsősorban a biztosítók végzik.

Ahhoz, hogy veszélyközösségről beszélhessünk 3 feltételnek meg kell felelnie a csoportnak:

1. mindenkinek ugyanattól a veszélytől kell tartania
   • vagyis ha én a lakástűztől félek, a szomszédom pedig a balesetektől, akkor mi két különböző veszélyközösségbe fogunk tartozni.
2. homogénnek kell lennie
   • a csoporton belül mindenkinek hasonló nagyságú, minőségű veszélytől pl. tűztől kell tartania. Nem mindegy, hogy egy lakástulajdonosról vagy egy szállodatulajdonosról beszélünk.
3. a csoportunknak megfelelően nagynak kell lennie
   • Csak ebben az esetben beszélhetünk kockázat kiegyenlítődésről, vagyis csak ebben az esetben fog csoporton belül megfelelően eloszlani a kockázat.

Ezekre a veszélyközösségekre épül rá maga a biztosítási struktúra. Leegyszerűsítve: amikor mi szerződést kötünk egy biztosítóval, akkor bekerülünk egy veszélyközösségbe, amelynek tagjai díjat fizetnek, a kockázatot pedig felosztják (porlaszjták). A biztosító a tagok által befizetett díjakból nyújt fedezetet az érintett károsult(ak)nak, ezért fordulhat elő az, hogy a biztosító már egy pár hónapja kötött biztosítás esetén is képes több millió forintos kárkifizetést nyújtani a bajba jutott ügyfeleknek.

Persze ahhoz, hogy ez jól működjön, és a biztosító hosszú távon, megbízhatóan tudja biztosítani a közösség tagjai számára az anyagi segítséget, szükség van arra, hogy a szolgáltatás feltételei világosan meg legyenek határozva, és a felek tartsák magukat ehhez. A szerződésben nem szereplő kárigény elutasításával a biztosító minden esetben a kockázatközösséget védi.

Miről szól a biztosítás?

A biztosítás arról szól – nagyon leegyszerűsítve –, hogy kötünk egy biztosítási szerződést – a biztosító és én – miszerint ha egy meghatározott jövőbeni esemény bekövetkezik, és a biztosítási szerződésben foglalt valamennyi feltétel teljesül, akkor a biztosító teljesíti a szerződésben vállalt szolgáltatást.

Egyszerűen nézve: van valami, amitől tartunk és bebiztosítjuk magunkat ellene.

Mire terjed ki a biztosítás?

Mi az, amit biztosíthatunk? Sok minden lehet, a biztosítás világában majdnem minden számszerűsíthető. Minden be van árazva annak megfelelően, hogy mennyire tartjuk magasra az adott dolog értékét, illetve mekkora összegű díjfizetést tudunk vállalni.

Tiszta üzlet. Ez annyit jelent, hogy ami a szerződésben benne van, az mind a biztosítón, mind pedig rajtunk – szerződőn – számon kérhető. Rajtunk a folyamatos díjfizetés, a biztosítón pedig az, hogy a kockázat átvállalja, azaz készenlétben áll, és a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a vállalt szolgáltatás teljesíti.

Milyen esetekben fizet és milyen esetekben nem fizet a biztosító?

Sokat hallani azt a frázist, hogy „persze a biztosító akkor nem fizetett”. Mi lehet ennek az oka?

A szerződésben vállalt feltételeknek mindkét félnek meg kell felelnie. Ha olyan történik, ami nincs benne a biztosító által vállalt kockázatokban, akkor a biztosító nem fog fizetni. Ha az esemény szerepel a biztosító által vállalt kockázatokban, és kizárási ok nem valósul meg, akkor a teljesíteni fogja a szerződésben vállalt szolgáltatást.

A biztosítás feltétele mindent tartalmaz, ami a szerződött szolgáltatásra vonatkozik. Nem árt, ha ezekkel mi is tisztában vagyunk. Ha pontosan tudjuk, hogy mire szerződtünk, akkor nem fog minket váratlanul érni, hogy adott esetben például egy üvegtörésre nem kapunk kártérítést.

Márpedig ha az ablakokat is biztosítani szeretnénk, akkor olyan terméket kell választanunk, ami arra is kiterjed. Példánál maradva, ha rendelkezünk biztosítással, és a mi szerződött biztosítónk nem tudja nekünk megadni az üvegtörésre vonatkozó kiegészítést, akkor meg kell fontolni, hogy új szerződést kössünk máshol, a régit pedig felmondjuk.

Legyünk tisztában a részletekkel

Láthatjuk, hogy ez egy működőképes modell. Nagyon fontos azonban tisztában lennünk a biztosítási termékünkkel. Idővel az emlékek megkopnak és nem biztos, hogy jól emlékszünk rá, mit szerepel pontosan a szerződésünkben. Ezért érdemes kellő gyakorisággal megnéznünk, hogy pontosan mire kötöttünk biztosítást. Ezzel elkerüljük azt a szerencsétlen helyzetet kárrendezéskor, hogy amire szükségünk lenne, és amire számítottunk volna, pont nincs benne a vállalt kockázatokban.

A biztosítás értünk van

A biztosítás könnyen megérthető. A működési mechanizmus pedig ugyanaz a világon mindenhol.

Üzleti vállalkozás, ahol mind a két fél biztonságban érezheti magát, mindketten azt várhatják el, amire a szerződésben vállalkoztak. Mi épp úgy, mint a biztosító.

Az a biztonság, amit a pénzünkért kapunk, megfizethetetlen.

Pontosan mit is vásárolunk meg a pénzünkért? Ígéretet. Ígéretet arra, hogy amikor kell, akkor segédkezet kapunk a bajban.

Ha megtörténik a baj

Sajnos a váratlan események akkor következnek be, amikor egyáltalán nem számítunk rájuk. És akkor minden esetben megtépázzák a pénztárcánkat. Itt lép képbe a biztosító, hiszen pontosan az ilyen esetekre kötöttük a biztosítási szerződést. Akkor és úgy segít ki minket a gödörből, hogy nekünk ne kelljen a legrosszabbkor az anyagiakon rágódnunk. Akit ért már valamilyen kár, az tudja, hogy ez milyen óriási segítség.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a biztosítás az a precízen megalkotott rendszer, amelyben mind a mi, mind pedig a biztosító érdekei egyformán védve vannak, és ahol mindkét fél vállalja a korrekt és időbeni teljesítést. Mi fizetjük a díjakat, a másik oldalon pedig segítenek, ha bajba kerülünk.

Ez a segítség pedig pontosan az ami, a biztosítás maga.

Szeretne többet tudni a termékeinkről? Kattintson ide:

Alfa termékek