Tavaszi nagykörút Vietnámban
Gazdag történelem, mérhetetlen kedvesség és számtalan felfedezni való várja a kalandra éhes utazót Vietnámban. Fontos tudni, hogy az ország három jól elkülönülő régióra oszlik: Észak, Közép és Dél-Vietnámra. Mindhárom országrésznek más a történelme, az éghajlata és a konyhája is.
A tavasz Vietnámban februártól áprilisig tart és ez az egyik legjobb időszak az utazásra, ha mindent a lehető legjobb időjárás mellett akarunk felfedezni. Észak-Vietnámban érdemes kezdeni az országgal való ismerkedést.
Hanoi városa és a híres, megkapó szépségű Ha Long-öböl márciusban és áprilisban már egyáltalán nem esős-ködös, hanem kifejezetten kellemes, a levegő is 20-25°C fokos. Az egyik legfontosabb és legszebb látnivaló északon Sapa, az észak-vietnámi hegyvidék ikonikus városa ilyenkor is hűvösebb marad, viszont március végére gyönyörűen kizöldül. Közép-Vietnámban, Huế városában vagy Hoi An-ban, Szentendre ékszerdoboz szépségű testvérvárosában is szárazabb az idő tavasszal. Huế egykori császárvárosa, palotákkal és pagodákkal teletűzdelt épületegyüttese a pekingi tiltott város mintájára épült.
A császárváros legfontosabb, legszebb részeinek felújítása éppen az idei év elején fejeződött be. A közeli Hoi An hangulatos, régi kereskedőváros, lampionokkal díszített utcácskáiban kiváló és olcsó vietnámi ételeket kóstolhatunk.
Dél-Vietnámban, Ho Si Minh-városban (amit a legtöbben itthon Saigonként ismerünk) egész évben jó meleg van. Tavasszal még tart a száraz évszak, kevés az eső, így remekül lehet strandolni is. A városban néhány francia gyarmati kori épület mellett a modern Vietnámot érezheti meg a látogató. Itt található a Függetlenségi Palota, aminek bunkeréből Dél-Vietnám egykori vezetője bejelentette a kapitulációt a vietnámi háború végén. Ho Si Minh-ből indulhatunk Mekong-delta túrára is, a kalandos felfedező úton vízi piacokat, rizsföldeket és trópusi dzsungeleket láthatunk. Tengerparti pihenéshez a Phu Quoc-sziget az egyik legjobb hely, kristálytiszta víz és fehér homokos strandok várják az utazót.
Vietnám történelme hosszú és viharos, a kínai, a francia és az amerikai hatások egyaránt mély nyomot hagytak. Kína több mint ezer évig (i. e. 111 – i. sz. 938) uralta a területet, ennek hatására a vietnámi kultúra, az írás és közigazgatás is erősen kínai befolyás alá került. Az ország a Ngô-dinasztia alatt (938) vált függetlenné. A 19. században Franciaország gyarmatosította Vietnámot, ami ugyan modern infrastruktúrát hozott, de egyben komoly elnyomást is jelentett. A huszadik században a Ho Si Minh vezette forradalom végül kikiáltotta a függetlenséget, de Franciaország vissza akarta szerezni az irányítást, ez vezetett Indokínai háborúhoz.
Az ország a franciák veresége után szakadt ketté: északon kommunista, délen nyugati támogatású kormány alakult. A vietnámi háborúban az Egyesült Államok Dél-Vietnámot támogatta az északi kommunisták ellen. Végül a hetvenes években Észak-Vietnám győzött és az ország a mai formájában egyesült. A következő évtizedekben Vietnám a háború okozta sebeit próbálta begyógyítani, a gazdasági fejlődés pedig a nyolcvanas években indult meg és a mai napig tart.
A vietnámi nép egyszerűen él és szorgalmas. Erről az egyszerűségről szól Nguyen Ngoc Thuan: Csukott szemmel nyiss ablakot című könyvecskéje is, ami Vietnám egyik legnépszerűbb regénye. A kötetet Hay János fordította magyarra, néhány óra alatt elolvasható.
A könyvből vett idézet szépen mesél a vietnámi néplélekről:
„Mindenkinek saját útja van, hogy megtalálja a boldogságot. Apának például a földek látványa okoz örömöt. Ha egy nap nem tud kimenni a földekre, rögvest elmegy még az élettől is a kedve. Az az én második otthonom, mondogatta. Néha vicceltem vele, hogy milyen otthon az, aminek nincs ablaka és tető sincs fölötte. Apa azt mondta, hogy nincs annál fényesebb palota a földkerekségen. Akiknek ilyen palotájuk van, azok soha nem akarnak máshová költözni. Azt mesélte, hogy régen a nagyapám is éppen azt mondta, amit ő. A nagyapám is úgy szerette a földet, mintha az otthona volna.”