Alfa ESG Fókusz Részvény Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2024. szeptember 1-től

Az eszközalap célja:

Az eszközalap környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel, a befektetések legalább 50%-a fenntartható befektetésekbe történik, amely fenntartható befektetések legalább fele az uniós Taxonómiához igazítható befektetéseket tartalmaz. A fenntartható befektetések esetén az alap kiemelt környezeti célkitűzése az éghajlatváltozás mérséklése, de ezen kívül más környezeti vagy társadalmi célkitűzésen keresztül is
hozzájárulhat a fenntarthatósági célkitűzésének eléréséhez.

Az eszközalap a fenntartható befektetés megvalósítása mellett célként határozza meg a tőkenövekedést is, valamint azt, hogy profitáljon a feltörekvő országok gazdasági növekedéséből. Az eszközalap törekszik a fenntartható befektetésekre, melyet az ESG univerzumán belül elsősorban, de nem kizárólag a környezeti tényezőkre gyakorolt pozitív hatással tervez elérni.

Az eszközalap lehetséges összetétele:

Az eszközalap portfóliókezelője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. (továbbiakban Alapkezelő). Az Alapkezelő az eszközalap tőkéjét a befektetési politikának megfelelő kollektív befektetési formákba, ezen belül befektetési alapokba és tőzsdén forgalmazott befektetési alapokba (angolul exchange-traded fund, röviden ETF) helyezi. Az eszközalap alább leírt, lehetséges összetétele az eszközalap közvetett befektetéseire (az eszközalap által vásárolt befektetési alapok és ETF-ek befektetéseire) vonatkozik.

Az eszközalap a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében főleg olyan vállalatok részvényeibe tervez fektetni, amelyek alacsony ökológiai lábnyommal rendelkeznek, így hozzájárulnak tevékenységükkel a globális környezeti problémák megoldásához, legyen szó például az átállásról az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra vagy a körforgásos gazdasági modellre. Az eszközalap befektetéseinek földrajzi megoszlását részben az MSCI Kínán kívüli feltörekvő piaci specifikációja határozza meg, amelyben a jelentős ázsiai (kivétel Kína) súly mellett hangsúlyos az európai és latin-amerikai vállalatok részesedése is, részben pedig az MSCI magas fejlődő piaci kitettséggel rendelkező, fejlett piaci specifikációja, melyben legjelentősebbek az amerikai és európai vállalatokat súlyai. A kockázat minimalizálást a földrajzi és iparági szektorok közötti diverzifikáció biztosítja. Az eszközalap globálisan fektet be, így földrajzi specifikációval nem rendelkezik.

Az eszközalap 50 százalék feletti kitettséget tarthat a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeiből. E befektetési alap befektetési politikája megtalálható az Alapkezelő honlapján: https://www.vigam.hu/wp-content/uploads/2024/08/alfa_zen_nyb_kid.pdf

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége:
Az eszközalap fejlett és feltörekvő piaci, ESG fókuszú részvényekbe fektet be, szektorális megkötéssel nem rendelkezik.

Az eszközalap egyes eszközcsoportjaira vonatkozó befektetési korlátok:

A megcélzott arányoktól a befektetési egységek forgalmazása által indokolt mértékben lehet eltérni.

Az eszközalap devizaneme: euró (EUR)

Az eszközalap referenciaindexe: az eszközalap nem rendelkezik referenciaindexszel.

Megcélzott ügyfélkör:
Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan jelentős hozam elérése érdekében jelentős kockázatot hajlandóak vállalni.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalap által köthető ügyletek:

Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

Alfa ESG Fókusz Részvény Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. szeptember 1-től

Az eszközalap figyelembe veszi befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait.

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása (az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):
Az Alapkezelő az eszközalap portfóliókezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A portfóliókezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével, és azok fenntarthatóságával összevetve. Amennyiben az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Fenntarthatósági Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az eszközalap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását, vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását célozza meg, akkor a portfóliókezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.

A fenntarthatósági kockázat által az eszközalap hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása):
A Biztosító által kínált pénzügyi termékek, így az eszközalapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

A jelen eszközalap esetében az ESG szempontoknak – a befektetési politikában foglalt módon történő – figyelembevétele tompíthatja a fenntarthatósági kockázatok hatását a hozamok érzékenységére más hasonló befektetési univerzumot megcélzó alapokhoz képest.

Az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája rögzíti az Alapkezelő elkötelezettségét a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének fontosságában. Az Alapkezelő felelős befektetési filozófiája alapján hisz abban, hogy ezen szempontok figyelembevétele hosszú távon pozitívan hozzájárulhat a befektetések hozamához, azaz értéket lehet teremteni a befektetők számára a fenntartható módon növekedést biztosító vállalatok felülsúlyozásával, valamint az ESG szempontok mentén gyengén teljesítő befektetések alulsúlyozásával. Rövid távon, a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése ugyanakkor többletköltséggel járhat a befektetéssel érintett társaságoknál, melynek rövid távú hozamra gyakorolt hatása negatív is lehet. Egy gazdasági cikluson belül lehetnek olyan szakaszok, melyekben a fenntarthatósági szempontokat előmozdító befektetések – adott iparági adottságuknál fogva – alulteljesítenek.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, illetve egy adott pénzügyi termék esetében dinamikusan változhat. Ezeket a kockázatokat az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi, és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

A környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (az SFDR rendelet 8. cikk szerinti megfelelés alátámasztása)
Az eszközalap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja a befektetőket, hogy az eszközalapot az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék kategóriába sorolja, ugyanakkor nem sorolja a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába.

Az eszközalap céljaihoz igazodó befektetéseket az Alapkezelő oly módon választja ki, hogy az eszközkiválasztás során az eszközalap különös figyelmet fordít a kitettségek úgynevezett ESG (environmental, social, governance) szempontok szerinti megfelelésének, azaz a pénzügyi tényezők elemzése mellett a portfóliómenedzserek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorokat kifejezetten figyelembe veszik a befektetési döntési folyamatban. Az eszközkiválasztás során az Alapkezelő nem állapított meg olyan kifejezett kritériumokat, amelyek kizárólag azon alapulnak, hogy az adott eszközt előmozdító (ESG) vagy fenntartható befektetésnek minősítették-e.

Az eszközalap ESG célkitűzéseit úgy kívánja elérni, hogy az Alapkezelő jelen eszközalap esetében olyan portfólió kialakítására törekszik, amelyben a befektetésként megcélzott vállalatok pozitív ESG karakterisztikái érvényesülnek, mivel azok működése során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási felelősségvállalásuk jellemzően fejlettebb. Ezt a célt a magas ESG mutatókkal rendelkező vállalatok felülsúlyozásával éri el az alacsony ESG mutatókkal rendelkezőkkel szemben. Az eszközalap befektetési politikájában részletezett speciális befektetési stratégiájának megvalósítását a közvetlen és közvetett befektetések ESG jellemzőinek vizsgálatán keresztül valósítja meg az Alapkezelő, a szokásos fundamentális és egyéb befektetés kiválasztási szempontok mellett. Ennek a lényegi eleme a fenntarthatósági kockázatok tudatos integrálása, amelynek leírását a jelen dokumentum következő szakasza részletezi.

Az Alapkezelő az alábbi módon integrálja befektetési döntéseibe az általa azonosított fenntarthatósági kockázatokat, valamint azokat az alábbi módon kezeli:

• Kizárási lista: az Alapkezelő az eszközalapra vonatkozó befektetési döntések során a Fenntarthatósági politika alapján működtetett és karbantartott, meghatározott eszközök vételére vonatkozó tilalmat jelentő, ún. kizárási listát alkalmazza. A tiltások az aktívan káros hatást kifejtő iparágakra vonatkoznak, például fegyverkereskedelem, vagy a környezetre kifejezetten káros hatású szénbányák, vagy a talajrepesztést alkalmazó olajipari kutatással foglalkozó vállalatok.
• Fenntarthatósági szempontok mérése: az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatok azonosítására és mérésére különböző környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat vesz figyelembe, azok együttes és átfogó mérőszámát pedig az ESG kockázati mérőszámban foglalja össze (ESG score). Az Alapkezelő az ESG, illetve a fenntarthatósági hatások elérését saját belső értékelési keretrendszert alkalmazva méri, ebben alapvetően külső adatszolgáltatókra támaszkodik, de adott esetben a felelős portfoliómenedzserek célzott elemzését is figyelembe veszi.
• Fenntarthatóság és ESG adatszolgáltatás: az Alapkezelő a belső értékeléshez szükséges információkat külső, ESG szempontokat elemző adatszolgálatoktól is beszerezheti, az MSCI és a Bloomberg mellett más nemzetközileg elismert adatszolgáltatókra is támaszkodhat.
• Fenntartható fejlődés előmozdítása: az Alapkezelő a Fenntarthatósági politikájában meghatározott fenntarthatósági kockázatok mentén azonosítja be a befeketéssel érintett társaságok azon körét, melyek kifejezetten környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító hatást fejtenek ki úgy, hogy egyúttal helyes vállalatirányítási gyakorlatokat is követnek. Valamennyi iparág és ország befektetései közül az Alapkezelő jelen eszközalap esetében azokat a vállalatokat preferálja, valamint felülsúlyozza, melyek ezen kritériumok tekintetében fejlettebbek és elkötelezettebbek.

A közvetlen befektetések vonatkozásában a befektetési célból kiválasztott vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatát az Alapkezelő oly módon veszi figyelembe, hogy ezt a faktort az ESG kockázati mérőszám kifejezetten tartalmazza, azaz akár alapja lehet egy súlyos – kerülendő – kockázati minősítésnek is. Az ESG kockázati mérőszám a vállalatirányítási gyakorlatot olyan tényezőkön keresztül veszi figyelembe, mint például az igazgatóság vagy vezetőség minősége és integritása, az igazgatóság struktúrája, a tulajdonosi és részvényesi jogok, javadalmazási politika, a könyvvizsgáló és pénzügyi beszámolók, az érdekelt felek irányítása. Az Alapkezelő által alkalmazott fenntarthatósági kockázat mérése alapján az ún. súlyos kockázati kategóriába sorolt eszközökbe az eszközalap nem fektet be közvetlenül. A vonatkozó kockázati értékelés rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálatra kerül. Az eszközalap fő stratégiája, hogy széleskörű feltörekvő részvénypiaci kitettséget biztosítson valamint, hogy aktív részvénypiaci allokációval a feltörekvő piaci indexet meghaladó teljesítményt érjen el. Az aktív stratégia lehetővé teszi, hogy a referenciaindexhez képest többlet hozamot érjen el. Az eszközalap földrajzi megoszlásából eredő kockázati kitettsége megközelíti a referenciaindexet. Az eszközalap fundamentális elemzésekre támaszkodik a különböző eszközök és részvények kiválasztása során, azt az aktív befektetési stratégiájában szervesen alkalmazza. Az eszközallokációs döntésben fontos szempont a befektetéseknek a portfolió egészére vonatkozó ESG profilra gyakorolt hatása. Utóbbi szempontok figyelembevételének elsődleges célja a környezeti és társadalmi
fenntarthatósági célok előmozdítása, nem pedig a referenciaindexhez képest többlethozam generálása.

Az eszközalap speciális céljait szolgáló, előmozdító befektetéseket elsősorban közvetlen befektetéseken keresztül valósítja meg az Alapkezelő. Az eszközalap portfóliójának fennmaradó részét a közvetett módon eszközölt befektetések teszik ki. Ezen egyéb közvetett befektetések célja, hogy az eszközalap hozamcéljait úgy támogassák, hogy eközben nem veszélyeztethetik a teljes portfólió ESG szempontból előmozdító jellegét.

Az ESG célkitűzések megvalósítása tekintetében az Alapkezelő az alábbi kiegészítő tájékoztatást adja a jelen eszközalap vonatkozásában:

• Az eszközalap minden befektetésénél figyelembe veszi a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítását. A közvetlen részvénybefektetések tekintetében az előzőekben részletezett módon kezeli és azonosítja a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek legfontosabb elemei a kizárási lista betartása, a környezeti és társadalmi szempontokat előmozdító befektetések felülsúlyozása, valamint a saját ESG minősítés szerinti „súlyos” kockázati besorolású befektetések mellőzése.
• Az Alapkezelő ugyanakkor közvetett befektetéseket is eszközölhet, amennyiben a megcélzott közvetlen befektetések piaci elérése korlátozott, vagy, ha a költség szempontok ezt indokolják. A közvetett befektetések kiválasztásakor az Alapkezelő elsősorban a választott pénzügyi termék mögöttes termékeinek szintjén tájékozódik befektetése fenntarthatósági profiljáról. Ugyanakkor az Alapkezelő minden arányos erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy minél teljesebb képe
  legyen a közvetett befektetései fenntarthatósági tényezőiről, és arra törekszik, hogy a közvetett befektetések jellemzően megfeleljenek azoknak a fenntarthatósági szempontoknak, amelyeket az eszközalap a közvetlen befektetéseivel szemben támaszt. A közvetett befektetéseknél azonban előfordulhat, hogy azok tartalmaznak a közvetlen befektetésekre meghatározott ESG elvárásokat el nem érő kibocsátókat, azonban az eszközalap ezen kitettségek minimális szinten tartására törekszik.

Az eszközalap a környezeti jellemzők előmozdítását a Taxonómia Rendelet 9. cikkének a) és b) pontjában említett környezeti célkitűzések tekintetében nem a Taxonómia Rendelet keretrendszerével összhangban törekszik megvalósítani.

Az eszközalap a környezeti, társadalmi és vállalati jellemzők előmozdítását a befektetési stratégia végrehajtása során alkalmazott (a jelen pontban feljebb részletezett eszközök) segítségével kívánja megvalósítani.

Az eszközalap nem törekszik arra, hogy a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektessen. Az eszközalap befektetéseinek alapvetően 0%-a irányul a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe. De nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az eszközalap a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektet.

Az Alapkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja
Az eszközalap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembevétele is. Az Alapkezelő jelen eszközalap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az eszközalap portfóliókezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve. Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely ezeket az adatokat az ESG rating-jébe tömöríti. Az eszközalap portfóliókezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett, az MSCI ESG rating-et veszi figyelembe.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevétele két szinten épül be a befektetési gyakorlatba:

1. Kizárási lista: az eszközalap betartja az Alapkezelő által meghatározott kizárási listát. Ennek értelmében az eszközalap nem fektet be súlyosan károsító iparágakba, melyek negatívan értékelhető PAI indikátorokkal rendelkeznek. Ide tartoznak a jelentősebb fűtőszenes kitettséggel rendelkező vállalatok, vitatott fegyverek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalatok, továbbá a dohányipari cégek és az ENSZ Globális Megállapodását (UN Global Compact) súlyosan sértő vállalatok. A kizárást eredményező tiltott iparágakba való kitettségek küszöbértékeit az Alapkezelő kizárási elvei írják elő, melyről bővebb információ a következő linken található: https://www.vigam.hu/wp-content/uploads/2024/05/vigam_kizarasi_lista.pdf.

   Az állami kibocsátók tekintetében az ENSZ Globális Megállapodást sértő országok államkötvényei sorolhatók a kizárási politikában foglalt kibocsátók közé.

   A kizárási lista alkalmazása biztosítja, hogy a befektetési döntéshozatal során az alábbi PAI indikátorokat figyelembe vegye az Alapkezelő:

• Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatókon belül:

  — PAI 4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

• A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatókon belül:

  — PAI 10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése

  — PAI 14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség.

2. PAI indikátorok figyelembevétele az ESG adatokon keresztül: az ESG elemzéshez és teljesítmény értékeléshez az Alapkezelő nemzetközi beágyazottságú adatszolgáltatókra támaszkodik, és alkalmazza az általuk használt ESG minősítési módszertant. Az adatszolgáltatók közül az Alapkezelő az MSCI ESG-besorolását veszi alapul, amely helyettesíthető egy hasonló nemzetközi beágyazottságú szolgáltatóval is. Fenntarthatósági szempontok mérése: az ESG-kritériumok
   környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalnak magukban, amelyek együttesen feltételei a fenntartható vállalati működésnek. Az Alapkezelő megközelítésében a kettős lényegességet (dual materiality) tekinti fontosnak, amely a vállalati működés környezetre és társadalomra mért materiális hatását, valamint az ESG-kockázat vállalati értékre mért szintén materiálisnak ítélt hatását veszi figyelembe. Ezen ESG-faktorok tartalmazzák az RTS-ben előírt kötelező PAI
   indikátorokat, valamint további iparág specifikus szempontokat. Ezen mérések az MSCI módszertanának alapvető elemei, melyek átfogó mérőszáma az ESG rating.

Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban a PAI mutatók alakulásáról tájékoztatást nyújt az időszakos jelentésében.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevételének módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő Felelős Befektetési és Fenntarthatósági Politikájában határozza meg. Ennek fontosabb elemeit a honlapján teszi közzé, az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikával együttesen az alábbi linken: https://www.vigam.hu/fenntarthatosag/

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alapkezelő honlapján érhető el minden év június 30. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan: https://www.vigam.hu/

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló Európai Parlamenti és a Tanácsi (EU) 2020/852 rendelet 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:
Az eszközalap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.