JPMorgan US Select Részvény Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2024. május 1-től

Az eszközalap kizárólag a JPMorgan Funds – US Select Equity Plus Fund befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: USA részvények.

Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy USA-beli vállalatokkal szembeni kitettségen keresztül hosszútávon tőkenövekedést biztosítson e vállalatok értékpapírjaiba történő közvetlen befektetések, valamint származékos ezközök igénybevétele révén.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan jelentős hozam elérése érdekében jelentős kockázatot hajlandóak vállalni.

 

A JPMorgan Funds – US Select Equity Plus Fund befektetési politikája:

Az eszközök legalább 67%-át közvetlenül vagy származtatott eszközökön keresztül olyan vállalatok részvényeibe fektetik, amelyek székhelye vagy gazdasági tevékenységük fő része az Egyesült Államokban található. A Részalap általában a nettó eszközök körülbelül 130%-ának megfelelő hosszú pozíciókat, és körülbelül 30%-ának megfelelő rövid pozíciókat (származtatott eszközökön keresztül) tart, de ezektől a célértékektől a piaci feltételek függvényében eltérhet. Az eszközök legalább 51%-át olyan vállalatokba fektetik be, amelyek pozitív környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkkel rendelkeznek, és a Befektetéskezelő saját ESG pontozási módszertana és/vagy harmadik fél adatai alapján mért jó irányítási gyakorlatot követnek. A részalap az eszközök legalább 10%-át – a kiegészítő likvid eszközök, a hitelintézeteknél elhelyezett betétek, a pénzpiaci eszközök, a pénzpiaci alapok és az EPM-hez kapcsolódó származtatott eszközök kivételével – az SFDR meghatározása szerinti fenntartható befektetésekbe fekteti, amelyek hozzájárulnak a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzésekhez. A befektetési alapkezelő értékeli és alkalmazza az értékeken és normákon alapuló szűrést a kizárások végrehajtása érdekében. E szűrés támogatásához harmadik fél szolgáltató(k)ra támaszkodik, akik azonosítják a kibocsátónak az értékeken és normákon alapuló szűrésekkel összeegyeztethetetlen tevékenységekben való részvételét vagy az azokból származó bevételeit. Az alkalmazott szűrések listája, amelyek kizárást eredményezhetnek, megtalálható az alapkezelő társaság honlapján (www.jpmorganassetmanagement.lu). A részalap a megvásárolt értékpapírok legalább 90%-ánál szisztematikusan figyelembe veszi az ESG-elemzést a befektetési döntések során. Ez a részvényosztály arra törekszik, hogy minimalizálja a részalap referenciavalutája (USD) és e részvényosztály referenciavalutája (HUF) közötti árfolyam-ingadozások hatását. A nettó eszközök legfeljebb 20%-a kiegészítő likvid eszközökben, valamint az eszközök legfeljebb 20%-a hitelintézeteknél elhelyezett betétekben, pénzpiaci eszközökben és pénzpiaci alapokban van, a készpénzjegyzés és -visszaváltás, valamint a folyó és rendkívüli kifizetések kezelése céljából. A kiegészítő likvid eszközökben lévő nettó eszközök legfeljebb 100%-a átmeneti védekezési célokra használható, ha azt kivételesen kedvezőtlen piaci feltételek indokolják.

 

Az alap referenciaindexe az S&P 500 Index (Total Return Net of 30% withholding tax) forintra fedezve.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

*A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

 

JPMorgan US Select Részvény Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

Fenntarthatósági kockázat

A fenntarthatósági kockázatot az Európai Unió pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelete a következőképpen definiálja: „olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási jellegű esemény vagy helyzet, amely bekövetkezése esetén lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére”. Az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatnak tekinti azokat a kockázatokat, amelyek valószínűsíthetően lényegesen negatívan befolyásolják a vállalat vagy kibocsátó pénzügyi helyzetét vagy működési teljesítményét, és ezáltal a befektetés értékét.

Az alap értékére gyakorolt lényeges negatív hatás mellett a fenntarthatósági kockázat növelheti az alap volatilitását és/vagy felerősítheti az alap már meglévő kockázatait.

A fenntarthatósági kockázatok különösen negatív hatással lehetnek, ha nem várt módon vagy hirtelen következnek be, és akár arra is késztethetik a befektetőket, hogy megváltoztassák az adott alapba történő befektetésük mértékét, ezzel további negatív hatást gyakorolva az alap értékére.

A változó jogszabályok, szabályozások és iparági normák hatással lehetnek számos vállalat/kibocsátó fenntarthatóságára, különösen a környezeti és társadalmi tényezők tekintetében. Az ilyen intézkedések módosítása akár negatív hatással is lehet az érintett vállalatokra/kibocsátókra, ami a bennük lévő befektetés jelentős értékvesztését is eredményezheti.

A fenntarthatósági kockázatok értékelése szubjektív megítélést igényel. Abban az esetben, ha az Alapkezelő harmadik feles adatszolgáltatók megoldásait alkalmazza, az adatok hiányosságát vagy pontatlanságát figyelembe kell venni. Az Alapkezelő nem vállal garanciát arra, hogy a befektetéskezelő helyesen értékeli a fenntarthatósági kockázatoknak az alap befektetéseire gyakorolt hatásait.

Az Alapkezelő azzal a céllal, hogy azonosítsa a fenntarthatósági kockázatokat, és fellépjen azok kezelése és enyhítése érdekében, egy politikát fogadott el a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatali folyamatba történő integrálására vonatkozóan valamennyi aktívan kezelt stratégia esetében. A jelen politikával kapcsolatos további információk az alábbi weboldalon érhetőek el: www.jpmorganassetmanagement.lu

Az alapok különböző mértékben vannak kitéve a fenntarthatósági kockázatoknak. A fenntarthatósági kockázatoknak az alap hozamaira gyakorolt valószínű hatásait a befektetéskezelő az alap befektetési folyamatában a fenntarthatósági kockázatkezeléssel kapcsolatos megközelítése alapján értékeli. Az értékelés eredményeit az alábbiakban ismertetjük.

Azon alapok esetében, amelyek ESG jellemzőket mozdítanak elő vagy a nevükben szerepel a fenntarthatóság (további információ az „ESG-integráció, a fenntartható befektetési megközelítések szakaszban és az alapok szerződéskötés előtti közzétételében találhatóak) a fenntarthatósági kockázatok kisebb valószínűséggel gyakorolnak hatást hozamukra más alapokhoz képest. Ennek oka befektetési stratégiáik fenntarthatósági kockázat-csökkentő jellege, amelyek kizárásokat, fenntartható pénzügyi megtérülésre törekvő, előretekintő befektetési politikákat és a vállalatokkal/kibocsátókkal való aktív részvényesi szerepvállalást alkalmazhatnak.

ESG integráció, fenntartható befektetési megközelítések és az alapra vonatkozó SFDR szerinti szerződéskötés előtti melléklet

Ez a szakasz definiálja a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezőket, és leírja, hogy hogyan integrálhatóak a befektetési döntéshozatali folyamatba. Ezt úgy éri el, hogy meghatározza az ESG integrációt, valamint azt, hogy az integráción túlmutató fenntartható befektetési célokkal rendelkező alapok hogyan illeszkednek a lenti kategóriákba ennek elérése érdekében.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (“ESG”) kérdések olyan nem pénzügyi megfontolások, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a vállalat / kibocsátó bevételeit, költségeit, cash flow-it, eszközeinek és / vagy kötelezettségeinek értékét.

A környezeti kérdések a természetes környezet és a természetes rendszerek minőségével és működésével kapcsolatosak, mint például a szén-dioxid-kibocsátás, a környezetvédelmi előírások, a vízhiány és a hulladék.

A társadalmi kérdések az emberek és közösségek jogaihoz, jólétéhez és érdekeihez kapcsolódnak, mint például a munkaerő-gazdálkodás, valamint az egészség és biztonság.

A vállalatirányítási kérdések a vállalatok és más befektetést befogadó entitások irányításával és felügyeletével kapcsolatosak, mint például az igazgatóság, a tulajdonjog és a bérezés.

Az ESG-vel kapcsolatos kérdések akár negatív hatással is lehetnek az eszközök értékére és korlátozhatják a finanszírozáshoz való hozzáférést. Azok a vállalatok / kibocsátók, amelyek fenntartható üzleti gyakorlatok bevezetésével kezelik ezeket a kérdéseket, törekednek a kockázatok kezelésére és a kapcsolódó lehetőségek kiaknázására a hosszú távú értékteremtés érdekében.

ESG integráció

Az ESG integráció az ESG-vel kapcsolatos kérdések szisztematikus beépítse a befektetési elemzésekbe és befektetési döntésekbe a kockázatkezelés és a hosszú távú megtérülés javítása céljából.

Az ESG szempontoknak az alap befektetési folyamatába történő integrálásához a következő szempontok figyelembevétele szükséges:

–           Megfelelő mennyiségű ESG-információ az alap befektetési univerzumában lévő vállalatokról

–           A befektetéskezelő saját elemzése az ESG szempontoknak az alapra gyakorolt pénzügyi hatásáról

–           A befektetéskezelő kutatási megközelítésének és módszertanának folyamatos dokumentációja a befektetési folyamat során.

Az ESG integráció az ESG tényezők megfelelő nyomon követését követeli meg a folyamatos kockázatkezelés és portfólió monitorozás során. A befektetéskezelő a pénzügyileg lényeges ESG-tényezőket bevonja a portfólióépítési folyamatba más releváns tényezők mellett. Előfordulhat, hogy az ESG-vel kapcsolatos megállapítások nem döntő érvényűek, és az egyes vállalatok/kibocsátók értékpapírjait a befektetéskezelő korlátlanul megvásárolhatja, megtarthatja és eladhatja, függetlenül az esetleges ESG hatásuktól. Az ESG-integrációnak az alap teljesítményére gyakorolt hatása nem konkrétan mérhető, mivel a befektetési döntések az ESG-megfontolásoktól függetlenül diszkrecionálisak.

Az adott alap tájékoztatója a „Befektetési folyamat” részben jelzi, ha ESG integrációt alkalmaz, amennyiben az alap Befektetési célja és folyamata c. fejezet máshogy nem rendelkezik, valamint a cél vagy a befektetési folyamat ettől eltér. Az ESG integráció nem változtatja meg az alap befektetési célját, nem zár ki bizonyos típusú vállalatokat/kibocsátókat, és nem korlátozza a befektetési univerzumot. Az ESG integrációt alkalmazó alapok nem olyan befektetőknek készültek, akik meghatározott ESG-célokat teljesítő alapokat keresnek, vagy bizonyos típusú vállalatokat vagy befektetéseket kívánnak kiszűrni, kivéve azokat, amelyeket a luxemburgi törvények előírnak, mint például a kazettás lőszerek gyártásával, gyártásával vagy szállításával foglalkozó vállalatok.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendeletével (továbbiakban SFDR rendelet) és (EU) 2020/852 rendeletével (továbbiakban Taxonómia Rendelet) kapcsolatos közzétételek:

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (“PAI”)

Szervezeti szintű nyilatkozat

Az Alapkezelő az SFDR rendeletnek megfelelően figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat. További információ az ezekkel a hatásokkal kapcsolatos átvilágítási irányelvekről szóló nyilatkozatban, a ww.jpmorganassetmanagement.lu oldalon található.

Termék szintű nyilatkozat

Az „ESG Promote, Positive Tilt, Best-in-Class és Thematic részalapok”, figyelembe veszik a PAI-kat azáltal, hogy kizárnak bizonyos szektorokat, vállalatokat/kibocsátókat vagy gyakorlatokat meghatározott értékeken vagy normákon alapuló kritériumok alapján, az alábbiakban részletezettek szerint, például azokat, amelyek súlyosan megsértik az ENSZ Globális Megállapodást.

Az Alapkezelő SFDR 2. szintű szabályozástechnikai standardjaiban meghatározott PAI mutatók egy részhalmazát fogja használni a portfólióban lévő vállalatok/ kibocsátók átvilágításhoz és azon kibocsátók meghatározásához, amelyekkel PAI teljesítményük alapján részvényesi szerepvállalás szükséges.

Ha az Alapkezelő szerepvállalása nem jár sikerrel a PAI-k javításában, a „Positive Tilt”, a „Best in Class” nevű és az SFDR 9. cikk szerinti tematikus alapok e vállalatokba/kibocsátókba történő befektetései csökkenthetők, vagy a vállalatok/kibocsátók eszközei eladhatók és határozatlan időre kizárhatók.

További információk a különböző kategóriákhoz rendelt PAI mutatókról és az Európai ESG Sablonról („EET”) a www.jpmorganassetmanagement.lu weboldal MiFID „Sustainability Preferences Approach” részén találhatóak.

A nem „ESG Promote, Positive Tilt és Best-in-Class vagy Thematic” kategóriákba tartozó alapok nem veszik figyelembe a PAI-kat a befektetési politikájukban. Ezek az alapok olyan befektetési politikát vagy forgalmazási csatornákat alkalmaznak, amelyek nem megfelelőek a PAI megfontolásokhoz vagy nem igényelnek PAI megfontolásokat.

Az ESG és a fenntartható befektetés népszerűsítése – túl az ESG integráción

Az „ESG Promote” kategóriába tartozó alapok meghatározott, kötelező ESG-kritériumokkal rendelkeznek, amelyek a vállalatok/kibocsátók kiválasztása során alkalmazandók. Minden olyan alap, amely ESG jellemzőket mozdít elő, vagy a nevében a fenntartható kifejezést tartalmazza, „ESG Promote”-nak minősül (További információ az „ESG Promote” alapról az alábbi tájékoztató 251. oldalán érhető el: https://am.jpmorgan.com/content/dam/jpm-am-aem/emea/regional/en/regulatory/prospectus/jpmorgan-funds-prospectus-ce-en.pdf). Továbbá, bizonyos alapok „Positive Tilt, Best-in-Class vagy Thematic” alapoknak minősülnek, meghatározva a befektetés kritériumait. Ezek az alapok ESG jellemzőket mozdítanak elő előretekintő befektetési megközelítésen, valamint, ahol lehetséges részvényesi szerepvállaláson keresztül, és igyekeznek pozitívan befolyásolni az üzleti gyakorlatokat a fenntarthatóság javítása érdekében. Ennek célja, hogy hosszú távon fenntartható pénzügyi megtérülést biztosítson, ugyanakkor alapjául szolgáljon a befektetési döntések befektetői értékekkel való összehangolásához.

A „Thematic” kategória olyan alapokat tartalmaz, amelyek túlmutatnak az ESG jellemzők előmozdításán, és fenntartható befektetést céloznak meg az alábbiak szerint. Az Alapkezelő számos olyan alapot kínál, amelyek megfelelnek a befektetők céljainak és értékeinek (További információ az említett alapokról az alábbi tájékoztató 251.oldalán érhető el: https://am.jpmorgan.com/content/dam/jpm-am-aem/emea/regional/en/regulatory/prospectus/jpmorgan-funds-prospectus-ce-en.pdf). Az adott alapra vonatkozó kategória az alap tájékoztatójában a „Befektetési folyamat” szakaszban található.

Az „ESG Promote, a Positive Tilt, a Best-in-Class” és a „JPMorgan Funds – Thematics – Genetic Therapies Fund” alapok a „Thematic” kategóriából az EU SFDR 8. cikk szerinti alapok, mivel környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő. A fennmaradó „Thematic” alapok az EU SFDR 9. cikke szerinti alapok, mivel fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek.

A 8. cikk és 9. cikk szerinti alapok kötelesek közzétenni mellékletükben a környezeti és/vagy társadalmi jellemzőikkel vagy fenntartható befektetési célkitűzésükkel kapcsolatos információkat az EU SFDR szerinti sablon szerint. A mögöttes befektetési alap szerződéskötés előtti tájékoztatója az alábbi tájékoztató 573.oldalán érhető el: https://am.jpmorgan.com/content/dam/jpm-am-aem/emea/regional/en/regulatory/prospectus/jpmorgan-funds-prospectus-ce-en.pdf)

Kérjük vegye figyelembe, hogy az alapok teljesítmény-összehasonlítására vonatkozó referencia benchmark – az alap tájékoztatójában meghatározottak szerint – nem alkalmazza azokat az értékeken és normákon alapuló szűréseket és kizárásokat, amelyeket a befektetéskezelő az adott alap esetében alkalmaz.

A fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumok figyelembevételére – a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vagy a fenntartható befektetésre – és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti és időszakos fenntarthatósági közzétételben szerepelnek.