Eszközalap

OTP BUX Indexkövető Részvény Pro Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Javasolt minimális befektetési idő

  • 3
    hónap
  • 6
    hónap
  • 1
    év
  • 2
    év
  • 3
    év
  • 4
    év
  • 5
    év
  • 6
    év
  • 7
    év

Kockázati besorolás/Várható hozam

  • Alacsony
  • Magas

Érvényes: 2023. november 1-től

Az eszközalap kizárólag az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: magyar részvények. Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap indexkövető eszközalap, célja, hogy a BUX Index teljesítményét hűen kövesse, minél jobban megközelítse annak hozamát.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan jelentős hozam elérése érdekében jelentős kockázatot hajlandóak vállalni.

 

Az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap befektetési politikája:

Az Alap indexkövető alap, célja, hogy a BUX Index teljesítményét hűen kövesse, minél jobban megközelítse annak hozamát. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alapra terhelendő díjak, valamint a tranzakciós költségek szintjének alacsonyan tartására törekszik.

Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja, így az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének. Az Alapnak nem célja a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (nem tartozik az SFDR rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá), illetve nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik az SFDR rendelet 9. cikke (1), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá).

Az Alap aktívan kezelt alap. A befektetés tárgyát képező, figyelembe vehető pénzügyi eszközök fő kategóriái: állampapírok és állam által garantált értékpapírok, bankbetétek, repó és fordított repó ügyletek, jelzáloglevelek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök, részvények, BUX Indexre, illetve az indexkosárban szereplő értékpapírokra szóló származtatott eszközök.

Az alap referenciaindexe a BUX Index.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

OTP BUX Indexkövető Részvény Pro Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2025. március 1-től

Fenntarthatósági kockázatok: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.

A környezeti hatásokból eredő fenntarthatósági kockázatok közé tartozik például klímaváltozással összefüggő folyamatok nem megfelelő kezelése, a társadalmi hatások között a nemzetközileg elismert munkajogi szabályok érvényesítésének az elmulasztása, vagy a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetésére tett erőfeszítések elégtelensége, míg a vállalatirányítás körében például a munkavállalói jogok be nem tartása és az adatvédelmi követelmények történő meg nem felelés.

A fenntarthatósági kockázatok önmagukban is jelentősek lehetnek, de bekövetkezésük esetén más kockázati tényezőkre is lényeges hatással bírhatnak, és negatívan befolyásolhatják pl. a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a hitelkockázat, vagy a működési kockázat mértékét, illetve hátrányosan befolyásolhatják az Alap befektetéseinek értékét, beleértve a teljes értékvesztést is, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az Alap teljesítményére. Ebből kifolyólag a fenntarthatósági kockázatokat a normál kockázatok között vesszük figyelembe.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatok megjelenhetnek társaság-specifikus módon, amikor a fenntarthatósági követelményeknek meg nem felelő társaságok által kibocsátott pénzügyi eszközök piaci értéke a fenntarthatósági kockázatok eredményeként csökkenhet, amit okozhatnak a társaság jó hírnevét érintő események, a társaságot érintő szankciók, de akár például a klímaváltozás által előidézett fizikai jellegű kockázatok is.

A fenntarthatósági kockázatok működési kockázatban való megjelenését idézheti elő, és ezáltal az Alap számára veszteséget okozhat, ha az Alapkezelő vagy az általa igénybe vett szolgáltatók nem fordítanak megfelelő figyelmet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak.

Az Alapkezelő az Alapot érintő befektetési döntéseinek meghozatala során figyelembe veszi és megfelelően mérlegeli a befektetéssel kapcsolatos kockázatok között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának az a célja, hogy azok a lehető leghamarabb felismerhetők legyenek, és az Alap eszközeire gyakorolt hatásuk megfelelően kezelhető és csökkenthető legyen.

Az Alapkezelő az általa alkalmazott kockázatkezelési eljárások során számba veszi és méri a jelen pontban felsorolt, az Alapra vonatkozó valamennyi kockázatot, így ezek között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek felmérésére kockázati indikátorokat alkalmaz. A kockázati indikátorok kvantitatív és kvalitatív tényezők figyelembevételével mérik fel a fenntarthatósági kockázat egyes aspektusaiból származó kockázatokat. Az Alapkezelő az Alap esetében külső adatszolgáltató által megadott TÁJÉKOZTATÓ 11 ESG minősítéseket és pontszámokat használ. Az adatszolgáltató széles körű iparági és cégspecifikus adatbázisra támaszkodva meghatározott módon összegzi és minősíti az egyes környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szegmenseket, majd ezeket egységes ESG mutatóvá alakítja. Az Alapkezelő a befektetési döntéshozatali folyamatban felhasználja az adatszolgáltató által biztosított mutatókat.

Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja így az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének.

Az Alapnak nem célja a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (nem tartozik az SFDR rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá), illetve nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik az SFDR rendelet 9. cikke (1), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá).

Az Alapkezelő a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló AZ EURÓPAI I (EU) 2019/2088 RENDELET (2019. november 27.) 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

A fenntarthatósági kockázat mellett fontos aspektus a fenntarthatósági káros hatás (Principal Adverse Impact – PAI) is. A fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú eredményeként fogalmazható meg, vagyis hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra, a munkakörülményekre stb.).

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását. A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési korlátot állít fel a dohánytermékek, az alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módon az befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi PAI-kat figyeli:

  • PAI 5 – A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
  • PAI 14 – Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség
  • PAI 16 – A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – a fentieken túl az összes a kötelező mutató alakulásáról, illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztatást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:

  • Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások
  • Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek.

A fenntarthatósági káros hatás figyelembe vételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás az alábbi helyen található nyilatkozatban (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikáról) érhető el: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/Fenntarthatosag A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő honlapján érhető el: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/Fooldal

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET (2020. június 18.) 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.