Schroder Global Cities Részvény Pro Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2024. május 1-től

Az eszközalap kizárólag a Schroder International Selection Fund – Global Cities befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: globális ingatlanvállalati részvények. Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja a(z) US Consumer Price Index plus 3% referenciaértéket meghaladó jövedelem és tőkenövekedés biztosítása a díjak levonása után egy három–ötéves időszak alatt, a világ bármely részén működő ingatlanvállalatok részvényeibe befektetve.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

 

A Schroder International Selection Fund – Global Cities befektetési politikája:

Az aktívan kezelt alap az eszközeinek legalább kétharmadát a világ bármely részén működő ingatlanvállalatok részvényeibe fekteti be olyan vállalatokra összpontosítva, amelyek olyan városokban fektetnek be, melyekről a befektetéskezelő úgy véli, hogy további gazdasági növekedést fognak mutatni, és ezt olyan tényezők támasztják alá, mint az erős infrastruktúra és a támogató jellegű tervezési rendszerek. Az alap kezelése a lényeges környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők figyelembevételével történik. Ez azt jelenti, hogy a vállalat értékelése során figyelembe vehetünk olyan tényezőket, amelyek hatással lehetnek a vállalat értékére, például az éghajlatváltozás, a környezeti teljesítmény, a munkaügyi normák vagy az igazgatóság összetétele. Az alap ezenkívül közvetlenül vagy közvetve befektethet más értékpapírokba (akár más eszközosztályokba is), országokba, régiókba, iparágakba vagy devizákba, befektetési alapokba, opciós utalványokba és pénzpiaci befektetésekbe, és pénzeszközöket tarthat. Az alap a kockázatok csökkentése, valamint az alap hatékonyabb kezelése érdekében származékos eszközöket használhat.

Az alap teljesítményét a célként megjelölt referenciaértékkel – amerikai fogyasztói árindex plusz 3% – szemben kell értékelni, és az FTSE EPRA NAREIT Developed (Gross TR, USA dollár) index értékével kell összehasonlítani.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Ingatlankockázat, kamatlábkockázat, részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

Schroder Global Cities Részvény Pro Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

A befektetéskezelő minden alap kezelése során figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási esemény vagy körülmény, amely megtörténte vagy fennállása esetén tényleges vagy esetleges jelentős negatív hatással lehet egy befektetés értékére és az alap hozamaira.

Környezeti kockázatra példa az áradások éghajlatváltozás miatti nagyobb valószínűsége, és a tengerszint ebből eredő emelkedése. Az áradások a kibocsátók különféle köreire lehetnek hatással, például ingatlanvállalatokra és biztosítókra, és az ilyen vállalatokba helyezett befektetések értékét negatívan befolyásolhatják. Társadalmi kockázatra példa a helytelen munkavégzési gyakorlat, például a gyermekmunka. Ha egy vállalatról kiderül, hogy ilyen gyakorlatot alkalmaz, vagy olyan beszállítókkal létesít üzleti kapcsolatot, amelyek a tudtával ezt teszik, ez felveti a törvényszegés lehetőségét, és/vagy rossz fényt vethet a vállalatra a piacon. Vállalatirányítási kockázatra példa a nemek közötti egyensúly biztosításának szükségessége. Ha egy vállalat jelentéseiből az egyensúly hiánya rajzolódik ki, vagy a médiában arról beszélnek, hogy a vállalatnál nemi alapú hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak, ez negatívan befolyásolhatja a vállalat piaci megítélését, és kihatással lehet a részvényei árfolyamára. Annak kockázata is fennáll, hogy a fenntartható üzletvitelt és gyakorlatokat védelmező vagy ösztönző új szabályozásokat, adókat vagy iparági szabványokat vezetnek be – az ilyen változások negatív hatással lehetnek azokra a kibocsátókra, amelyek az új követelményekhez való alkalmazkodás szempontjából rosszul pozicionáltak.

Egyes alapok célja fenntartható befektetések megvalósítása és/vagy környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyeket úgy érnek el, hogy fenntarthatósági kritériumokat alkalmaznak a befektetéskezelő által kijelölt befektetések kiválasztására. Ennek eredményeként ezek az alapok korlátozott kitettséggel rendelkezhetnek egyes vállalatokban, iparágakban vagy ágazatokban, és elállhatnak bizonyos befektetési lehetőségektől, vagy kivonathatnak bizonyos részesedéseket, amelyek nincsenek összhangban a fenntarthatósági kritériumaikkal. Mivel a befektetők eltérő nézeteket vallhatnak arról, hogy mi minősül fenntartható befektetésnek, az adott alap befektethet olyan vállalatokba, amelyek nem tükrözik az egyes befektetők meggyőződését és értékeit; például azzal a céllal, hogy együttműködjön az adott vállalkozással környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási gyakorlatai bizonyos aspektusainak javítása érdekében.

A fenntartható termékekre és a fenntartható befektetésekre vonatkozó szabályozási környezet gyorsan fejlődik. Ennek következtében, egy adott alap fenntartható befektetési jellemzői és azok leírása idővel változhat annak érdekében, hogy megfeleljenek az új követelményeknek vagy az alkalmazandó szabályozási iránymutatásnak.

Fenntarthatósági kockázatkezelés

Az Alapkezelő Társaság átfogó kockázatkezelési folyamatainak a befektetési döntéshozatal során alkalmazott egyéb tényezők mellett része a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vétele is. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási esemény vagy körülmény, amely megtörténte vagy fennállása esetén tényleges vagy esetleges jelentős negatív hatással lehet egy befektetés értékére és az alap hozamaira. A fenntarthatósági kockázatok jelentkezhetnek egy adott üzletágban, vagy lehetnek külső, több üzletágat érintő kockázatok.

A fenntarthatósági kockázatok, amelyek negatívan befolyásolhatják egy adott befektetés értékét, a következők lehetnek:

– Környezeti: szélsőséges időjárási események, például áradások és erős szél; szennyezési események; a biológiai sokféleség vagy a tengeri élőhelyek károsodása.

– Társadalmi: munkássztrájkok; egészségügyi és biztonsági események, például sérülések vagy halálesetek; termékbiztonsági kérdések.

– Vállalatirányítási: adócsalás; a munkaerőn belüli megkülönböztetés; nem megfelelő javadalmazási gyakorlatok; a személyes adatok védelmének elmulasztása.

– Szabályozási: új szabályozások, adók vagy ipari szabványok megjelenése a fenntartható vállalkozások és gyakorlatok védelme vagy ösztönzése érdekében.

Annak érdekében, hogy az ilyen kockázatokat integrálni lehessen a befektetési döntéshozatalba, a különböző eszközosztályok, befektetési stratégiák és befektetési univerzumok esetében eltérő megközelítésekre lehet szükség. A befektetéskezelő a potenciális befektetések elemzése során általában olyan tényezőket értékel (egyéb fontos szempontok mellett), mint például az adott kibocsátó tevékenységének várható általános társadalmi és környezeti költségei és hasznai, vagy egy bizonyos fenntarthatósági kockázat – például a szén-dioxid-kibocsátási adók emelése – esetleges hatásai a kibocsátó piaci értékére. A befektetéskezelő jellemzően azt is megvizsgálja, hogy a kérdéses kibocsátó milyen kapcsolatokat ápol a működésében érintett felekkel – ügyfelekkel, alkalmazottakkal, beszállítókkal és szabályzókkal –, melynek során felméri, hogy a kibocsátó ezeket a kapcsolatait fenntartható módon kezeli-e, és ebből eredően mutatkozik-e jelentős kockázat a kibocsátó piaci értékére nézve.

Egyes fenntarthatósági kockázatok hatásának értéke vagy költsége kutatás, illetve saját vagy külső eszközök segítségével becsülhető. Ekkor lehetőség van arra, hogy ez a hagyományosabb jellegű pénzügyi elemzésben is megjelenjen. Ilyen eset például, ha az adott kibocsátóra érvényes szén-dioxid-kibocsátási adók esetleges emelésének közvetlen következményei vannak, amelyek magasabb költségként és/vagy alacsonyabb értékesítésként egy pénzügyi modellben is figyelembe vehetők. Más esetekben az ilyen kockázatok számszerűsítése nehézkesebb lehet, ezért esetleges hatásaikat a befektetéskezelő más módon is figyelembe veheti, akár explicit módon – például a kibocsátó várható jövőbeli értékének csökkentésével –, akár implicit módon – például a kibocsátó értékpapírjainak súlyozását módosítva az alap portfólióján belül –, attól függően, hogy megítélése szerint a fenntarthatósági kockázat milyen mértékben érintheti a kibocsátót.

A befektetéskezelő ezekhez az értékelésekhez saját eszközök széles körét használhatja fel, illetve az adott esetben megfelelő módon támaszkodhat külső adatszolgáltatóktól származó kiegészítő mutatókra és saját hatáskörében elvégzett átvilágításra. Ez az elemzés alátámasztó adatokat nyújt a befektetéskezelő számára ahhoz, hogy fel tudja mérni, milyen hatással lehetnek a fenntarthatósági kockázatok az adott alap átfogó befektetési portfóliójára, és – más kockázati megfontolások figyelembe vételével – meg tudja határozni az alap várható pénzügyi teljesítményét.

A portfóliók fenntarthatóság szempontjából értelmezett kitettségének független felügyeletét az Alapkezelő Társaság kockázatelemzési tevékenysége biztosítja. A felügyelet része a befektetési portfóliók esetében jelentkező fenntarthatósági kockázatok független felmérése, valamint a fenntarthatósági kockázatoknak való kitettségek kellően átlátható közlése. A fenntarthatósági kockázatok kezelésével és a befektetéskezelő fenntarthatósági szemléletével kapcsolatos további részletek a következő weboldalon találhatók: https://www.schroders.com/en/lu/private-investor/strategic-capabilities/sustainability/disclosures.

Az alap részére történő befektetések kiválasztásánál a befektetéskezelő fenntarthatósági kritériumokat alkalmaz. A befektetési univerzum elemzése két különálló fázisban történik. Mindkét fázis során kizárásra kerülnek a gyenge fenntarthatósági mutatójú vállalatok:

Az 1. szakasz a városokat elemzi környezeti és társadalmi mutatók széles köre alapján. Ezután az alapján pontozza a vállalatokat, hogy az előnyösebb / kevésbé előnyös helyszínekre nézve milyen a kitettségük. Az alsó kvartilisba eső vállalatok kikerülnek az alap befektetési univerzumából.

A 2. szakasz belső fenntarthatósági eszközökkel (vagyis a Schroders saját eszközeivel) és külső fenntarthatóságmérési eszközökkel megállapítja az egyes vállalatokba befektetendő volument. Az elemzés során minden vállalat kap egy fenntarthatósági pontszámot. A folyamat az alsó kvartilisba eső vállalatokat (fenntarthatósági pontszámuk alapján) kizárja az alap befektetési univerzumából.

A befektetéskezelő a portfólióban olyan vállalatokkal is kapcsolatba léphet, amelyek részéről számítani lehet arra, hogy egyértelműen elköteleződnek a fenntarthatóság iránt, mind az érintett felekkel való kapcsolatuk, mind a működésük természeti környezetre gyakorolt hatásának mérséklésére tett erőfeszítések terén.

A befektetéskezelő az elemzését a saját kutatásainak és a Schroders saját fenntarthatósági eszközeinek használatával végzi. Harmadik felek kutatásai másodvéleményként kerülnek felhasználásra, és általában a befektetéskezelő álláspontjának megkérdőjelezését vagy alátámasztását szolgálják.

A befektetéskezelő garantálja, hogy az alap portfóliójában lévő vállalatok legalább 90%-át értékeli a fenntarthatósági kritériumok alapján. A fenntarthatósági kritériumok alkalmazásának eredményeképpen az Alap potenciális befektetési univerzumának legalább 20%-a kizárásra kerül a befektetések választékából.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendeletével (továbbiakban SFDR rendelet) és (EU) 2020/852 rendeletével (továbbiakban Taxonómia Rendelet) kapcsolatos közzétételek

A környezeti és társadalmi jellemzőkkel vagy fenntartható befektetési célkitűzésekkel rendelkező alapokra vonatkozó információk az alábbi tájékoztatóban érhetőek el: https://api.schroders.com/document-store/id/8ec39dd7-4631-4396-bf1f-2f2b1dff4b8c

A főbb káros hatások figyelembevétele

Minden olyan alap, amely környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkkel, vagy fenntartható befektetés célkitűzéssel rendelkezik, a szerződéskötést megelőző tájékoztatóban közzéteszi, hogy figyelembe veszi-e a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, és ha igen, hogyan. Az alapok szerződéskötés előtti tájékoztatói az alábbi linken érhetőek el: https://api.schroders.com/document-store/id/8ec39dd7-4631-4396-bf1f-2f2b1dff4b8c

A főbb káros hatásokat az alap befektetéskezelője a befektetési folyamat részeként számos módon figyelembe veszi. Például felhasználja egy adott indikátor értékét azzal a céllal, hogy részvényesi szerepvállalásán keresztül mérsékelje egy befektetés főbb káros hatásait. Továbbá, ahol a befektetési alapkezelő által alkalmazandó, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó adatokat a Schroders saját fejlesztésű eszközén keresztül elérhetővé teszi. A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó mutatók nem egyformán relevánsak minden alap esetében, és előfordulhat, hogy nem azonos módon kerülnek értékelésre. A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó alapszintű adatok az európai ESG-sablonon (EET) keresztül érhetők el. A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk az alap éves jelentésében is közzétételre kerülnek.

E tájékoztató időpontjában az összes többi alap nem veszi figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, mivel ezen alapok befektetési politikája nem mozdít elő semmilyen környezeti és/vagy társadalmi jellemzőt. Ezek az alapok azonban felülvizsgálatra kerülhetnek a jövőben.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletével (továbbiakban Taxonómia Rendelet) kapcsolatos közzététel:

Az alap befektetései a Taxonómia Rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 Rendelete) értelmében nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

A környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkkel vagy fenntartható befektetés célkitűzésével rendelkező alapokra vonatkozó további információk az alapok szerződéskötés előtti közzétételeiben érhetőek el, az alábbi linken: https://api.schroders.com/document-store/id/8ec39dd7-4631-4396-bf1f-2f2b1dff4b8c

A fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumok figyelembevételére – a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vagy a fenntartható befektetésre – és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti és időszakos fenntarthatósági közzétételben szerepelnek.