SPDR Gold Árupiaci Pro Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2021. április 1-től

Az eszközalap kizárólag az SPDR® Gold Shares befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: arany. Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy kövesse a fizikai arany árváltozását, az alap költségeivel csökkentve.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan magas hozam elérése érdekében magas kockázatot hajlandóak vállalni.

 

Az SPDR® Gold Shares befektetési politikája:

Az alap aranykészleteit 400 unciás London Good Delivery aranyrudak formájában tartja. Az aranyrudak a letétkezelő bank – HSBC Bank USA – londoni széfjében és az al-letétkezelők széfjeiben találhatóak.

Az alapnak nincs referenciaindexe.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Árukockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, ország- és politikai kockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

SPDR Gold Árupiaci Pro Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

Indexstratégiák és a fenntarthatóság integrálása

Ezen indexstratégiák esetében a befektetéskezelő és/vagy az al-befektetéskezelő döntése arról, hogy vállaljon-e kitettséget egy adott értékpapírban vagy sem, elsősorban az alap által követett index alkotóelemei alapján történik. Emiatt a fenntarthatósági kockázatokat általában nem veszik figyelembe a befektetési döntésekben. Egyes indexkövető stratégiát alkalmazó alapok azonban olyan indexeket követnek, amelyek a környezeti és társadalmi jellemzők kombinációjának előmozdítása érdekében készültek. Ebben az esetben a fenntarthatósági kockázatok beépülnek az indexkonstrukcióba. Amennyiben az alapok ilyen indexet követnek, ezt a vonatkozó kiegészítés tartalmazza. Amennyiben az alapra ESG-szűrést alkalmaznak az alábbi “ESG-szűrés” című szakaszban leírtak szerint, és a vonatkozó kiegészítésben feltüntetett módon, a befektetéskezelő és/vagy az al-befektetéskezelő a reprezentatív portfólió összeállításakor figyelembe veheti az ESG-kritériumokat, az “ESG-befektetés” című szakaszban leírtak szerint.

Eszközgazdálkodás

Az SSGA úgy véli, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (“ESG”) kérdések hosszú távú kockázatokat és lehetőségeket jelenthetnek a portfóliótársaságok számára, és hogy a szilárd és progresszív vállalatirányítási és fenntarthatósági gyakorlatokat alkalmazó vállalatoknak jobb helyzetben kell lenniük ahhoz, hogy hosszú távú értéket teremtsenek és kockázatkezelést végezzenek. Hosszú távú befektetések kezelőjeként az SSGA számára a szavazati jogok tájékozott gyakorlása célzott és értékvezérelt szerepvállalással párosulva a leghatékonyabb mechanizmus az értékteremtésre és a fenntarthatósági kockázat kezelésére az alapok befektetői számára. E célból az SSGA eszközgondnoksági programja 3 különálló pilléren nyugszik, amelyek a következők: (i) tájékoztatás és iránymutatás nyújtása a befektetést befogadó vállalkozások számára az ESG-gyakorlatok kulcsfontosságú kérdésekben történő fejlesztéséről, (ii) együttműködés a portfóliótársaságokkal az átlátható, elszámoltatható, jól teljesítő vezetőtestületek és vállalatok ösztönzése érdekében, valamint (iii) a szavazati jogok oly módon történő gyakorlása, amely tükrözi a hosszú távú befektetési célokat a kibocsátók tevékenységének vagy viselkedésének befolyásolása céljából amelyek értékpapírjait portfóliókban/alapokban tartják. Az SSGA Asset Stewardship programja konszolidálja az összes szavazási és szerepvállalási tevékenységet az eszközosztályok között, függetlenül a befektetési stratégiától vagy a földrajzi régiótól.

Az SSGA kötelezettségvállalási stratégiája azon képességére épül, hogy rangsorolja és erőforrásokat rendeljen azokhoz a kérdésekhez, amelyeknek a legnagyobb potenciális hatásai vannak. Ennek a folyamatnak az előmozdítására az SSGA házon belül ESG-minősítési eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítenek azonosítani a vállalatok aktív szerepvállalását különböző pénzügyi és ESG mutatók mentén.

A célkibocsátók azonosításakor figyelembe vett tényezők a következők:

– az abszolút és relatív részesedések mérete;

– a vegyes/összevont alapok legnagyobb állományai;

– a befektetéskezelő és leányvállalatai hozzájárulása;

– az ágazatukon belül gyenge hosszú távú pénzügyi teljesítményt nyújtó kibocsátók;

– az ESG-ügyekben lemaradó piaci és iparági standardokkal azonosított kibocsátók;

– a korábbi megbízásból eredő fennálló aggályok; és

– kiemelt témák és ágazatok a felmerülő ESG-kockázatok értékelése alapján.

Ezeket az ESG-minősítéseket arra is használják, hogy a fenntarthatósági kockázatot beépítsék a befektetésbe, melyről a tájékoztatóban részletesebben lehet olvasni. Az ilyen szavazási és szerepvállalási tevékenységek során az SSGA értékeli azokat a kritikus tényezőket, amelyek egy ország vállalatirányítási keretrendszerében szerepet játszanak, beleértve a makrogazdasági feltételeket, a politikai környezetet, a szabályozási felügyelet minőségét, a részvényesi jogok érvényesítését és az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Az SSGA vállalatspecifikus párbeszédét a szabályozókkal és kormányzati szervekkel folytatott célzott együttműködéssel egészíti ki a rendszerszintű piaci aggályok kezelése érdekében.

ESG befektetés

Az ESG-befektetés a lényeges ESG-kérdések értékelését jelenti a befektetési folyamat során. Ez kiegészíti a hagyományos elemzéseket, például a pénzügyi kimutatások, az iparági trendek és a vállalati növekedési stratégiák elemzését.

Az ESG-befektetést a befektetők számos módon használhatják fel befektetési célok széles körének elérésére, beleértve a kockázatkezelést, az értékekkel való összehangolást és a fenntartható hosszú távú teljesítmény fokozását, és beépíthetők az alap befektetési politikájába a vonatkozó kiegészítésben leírtak szerint, az alábbiakban részletesebben ismertetett egy vagy több módon.

Az ilyen befektetők különböző befektetési céljainak elősegítése érdekében az Alapkezelő ESG-kritériumokat alkalmazhat az alap vonatkozó kiegészítésben ismertetett befektetési politikájának központi részeként vagy kiegészítéseként. Ez azt jelenti, hogy egyes alapok ESG-specifikus eredményeket céloznak meg, míg más alapok, bár elsősorban nem ESG-eredményeket céloznak meg, elsődleges céljukat kiegészítő ESG-eszközöket tartalmaznak a kockázatkezelés javítása és a felelős befektetés megkönnyítése érdekében. Minden alapot SFDR szerint besoroltak, és ezt a vonatkozó kiegészítésekben közzétették.

A State Street Global Advisors ESG befektetési megközelítésével kapcsolatos további információk a ssga.com/esg oldalon találhatók.

Az alapok nem törekednek az alapul szolgáló befektetések által okozott negatív externáliák csökkentésére, ezért nem veszik figyelembe befektetési döntéseik főbb káros hatásait, kivéve, ha a vonatkozó kiegészítés másként rendelkezik. Az SFDR 4. cikkének alkalmazásában az alapkezelő társaság nem veszi figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait a szervezeti szinten.

ESG szűrés

Bizonyos alapok esetében a vonatkozó index negatív és/vagy normákon alapuló átvilágítást foglal magában, például bizonyos ágazatokhoz, vállalatokhoz vagy gyakorlatokhoz kapcsolódó értékpapírok kizárásával konkrét ESG-kritériumok alapján. A normákon alapuló szűrésre példa az olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok kizárása, amelyekről az elemzést követően megállapítást nyert, hogy megsértik a környezetvédelemmel, az emberi jogokkal, a munkaügyi normákkal és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi normákat.

A negatív szűrésre példa az olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok kizárása, amelyekről elemzések alapján kiderül, hogy érintettek a vitatott fegyverek területén, amint azt a kazettás bombákról szóló egyezmény meghatározza, és/vagy a vállalatok kizárása más ESG-kritériumok, például ESG-minősítési küszöbértékek alapján.

Az ESG-átvilágítási megközelítést alkalmazó indexrészvény-alapok esetében negatív és/vagy normákon alapuló ESG-szűrést alkalmaznak magára az indexre (a vonatkozó kiegészítő mellékletben meghatározottak szerint). Ez azt jelenti, hogy az index létrehozása előtt és folyamatosan az indexszolgáltató kizár bizonyos értékpapírokat a befektetési univerzumból a vonatkozó kiegészítő mellékletben meghatározott bizonyos ESG-kritériumoknak való megfelelésük értékelése alapján, az adott indexszolgáltató ESG-kizárásos szűrési módszertanának alkalmazásával. Az Indexszolgáltató ESG-kizáró szűrési módszertana elérhető a weboldalon. A befektetők további információkért olvassák el a fenti “Befektetési stratégiák” fejezet “Indexstratégiák és fenntarthatósági integráció” című részét.

ESG Best in Class befektetés

Az ESG Best in Class befektetés olyan portfóliók összetételére utal, amelyek objektív kritériumok alapján értékelve szisztematikusan előnyben részesítik a befektetési univerzumokhoz és/vagy iparági versenytársakhoz képest jobb ESG-teljesítményű vállalatokat. Az egyes releváns kiegészítő mellékletekben részletesen ismertetjük, hogy hol került ESG Best in Class befektetés alkalmazásra.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletével (továbbiakban Taxonómia Rendelet) kapcsolatos közzététel

A Taxonómia Rendelet kritériumokat állapít meg annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e egy adott környezeti célkitűzéssel összefüggésben. A rendelet előírja az alapkezelő társaság számára, hogy tegye közzé i. hogyan és milyen mértékben alkalmazta a rendeletet az alapok mögöttes befektetései fenntarthatóságának meghatározására; és ii. az alapul szolgáló befektetések milyen környezeti célkitűzés(ek)hez járulnak hozzá a rendeletben meghatározottak szerint. Amennyiben a vonatkozó kiegészítés másként nem rendelkezik, az alapokba történő befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

Kockázati információk – ESG kockázat

Az ESG-megfontolásoknak az alap befektetési folyamatába vagy az index-módszertanba történő beépítése azt eredményezheti, hogy az alap más befektetéseket hajt végre, mint azok az alapok, amelyek esetében ezek a megfontolások nem szerepelnek befektetési folyamatukban vagy indexmódszertanukban, ami hatással lehet az alap teljesítményére az ilyen más alapokhoz képest. Azok a vállalatok, amelyekbe az alap befektet, érzékenyek lehetnek különböző tényezőkre, amelyek befolyásolhatják üzleti tevékenységüket vagy működésüket. Ilyen tényezők lehetnek például a tiszta energia vagy más környezetvédelmi kezdeményezések kormányzati finanszírozásának szintje, az általános gazdasági feltételek hatásai világszerte, a más szolgáltatók által támasztott fokozott verseny, az adótörvények vagy számviteli politikák változásai, illetve az alkalmazandó jogszabályok vagy rendeletek változásai. Az Alapkezelő és/vagy a befektetéskezelő hiányos, következetlen vagy pontatlan ESG-adatokra vagy a társaság ESG-jellemzőire vonatkozó, harmadik felek által szolgáltatott információkra támaszkodhat, amelyek hatással lehetnek az alap befektetéseire. Az alap befektethet olyan vállalatokba, amelyek nem tükrözik egy adott befektető meggyőződését és értékeit. További információk a tájékoztató Fenntarthatósági kockázat szekciójában érhetőek el.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendeletével (továbbiakban SFDR rendelet) kapcsolatos közzétételek:

Kockázati információk – SFDR – Alapbesorolási kockázat

Az SFDR egy uniós rendelet, amelynek célja, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítson a pénzügyi termékek fenntarthatósági fokával kapcsolatban, és harmonizálja a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételi követelményeket a pénzügyi szolgáltatási ágazatban. A végrehajtás első szakaszában tájékoztatás történik arról, hogy a befektetéskezelő és/vagy al-befektetéskezelő milyen megközelítést alkalmaz a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntésekbe való integrálására vonatkozóan. A Tájékoztatónak tartalmaznia kell ezen részét. E kezdeti szakasz részeként az alapokat az SFDR által megállapított kritériumok szerint is be kell sorolni. Ez azt jelenti, hogy (i) a fenntarthatósági kockázatokat beépítik-e az alap befektetési döntéseibe (az SFDR 6. cikke), és (ii) a) pont, ha egy alap előmozdítja a környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket (az SFDR 8. cikke) vagy ii. b) pontja, ha az alap célja a fenntartható befektetés (az SFDR 9. cikke).

Kockázati információk – SFDR – Fenntarthatósági kockázat

Az alap jelzi, hogy integrálja-e a fenntarthatósági kockázatot a vonatkozó kiegészítésébe. A fenntarthatósági kockázatot az SFDR olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményként vagy körülményként határozza meg, amelynek bekövetkezése tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. A fenntarthatósági kockázatnak az alap befektetési folyamatába történő integrálása nem biztosítja a fenntarthatósági kockázat egy részének vagy egészének csökkentését, és az alap jellemzőitől függ, hogy a fenntarthatósági kockázat kezelése milyen mértékben integrálható vagy integrálódik az alapok eszközeinek kezelésébe.

A fenntarthatósági kockázati esemény lényegesen befolyásolhatja a mögöttes befektetés piaci árát vagy likviditását. Előfordulhat, hogy a mögöttes befektetés profiljának e változása csak idővel válik nyilvánvalóvá, és az alap portfóliójában történő realizálás időpontjában az érték- vagy likviditásváltozás lehet hirtelen és/vagy lényeges. A fenntarthatósági kockázatokat integráló befektetési döntések tartalmazhatnak feltételezéseket arra vonatkozóan, hogy ezek a kockázatok hogyan valósulhatnak meg a jövőben. Ezek a feltételezések helytelenek vagy hiányosak lehetnek, és a fenntarthatósági kockázat egyáltalán nem, vagy a vártnak megfelelően nyilvánulhat meg. A mögöttes befektetés pénzügyi profiljának bármilyen romlása ennek megfelelő negatív hatást gyakorolhat a befektetési alap nettó eszközértékére és/vagy teljesítményére.

Azon alapok teljesítményét, amelyek nem építik be a fenntarthatósági kockázatot befektetési folyamataikba, negatívabban befolyásolhatják a fenntarthatósági kockázati események megvalósulása, mint azokét, amelyek e kockázatokat beépítik.