Templeton Global Bond (Euro) Kötvény Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2024. július 1-től

Az eszközalap kizárólag a Templeton Global Bond (Euro) Fund befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: globális kötvények.
Az eszközalap devizaneme euró (EUR).

Az eszközalap célja, hogy maximalizálja a befektetések összhozamát befektetései értékének és a hozambevételeknek közép- és hosszú távon történő növelésével és árfolyamnyereség realizálásával.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan mérsékelt hozam elérése érdekében mérsékelt kockázatot hajlandóak vállalni.

A Templeton Global Bond (Euro) Fund befektetési politikája:

Az Alap a fenntartható finanszírozásról szóló uniós közzétételi rendelet 8. cikke szerinti besorolású.

Az Alap elsősorban a következőkbe fektet be: bármely ország kormánya és kormányszerve által kibocsátott, bármilyen pénznemben meghatározott, bármilyen minőségű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ezen belül alacsonyabb minőségű adósságok, mint például nem befektetési kategóriájú értékpapírok).

Normál piaci körülmények között az Alap célja, hogy legalább 85%-os nettó kitettséget tartson fenn euróban.

Az Alap kisebb mértékben az alábbiakba is befektethet:

• bármely országban székhellyel rendelkező vállalatok által kibocsátott bármilyen minőségű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ezen belül alacsonyabb minőségű adósságok, mint például nem befektetési kategóriájú értékpapírok);
• nemzetek feletti szervezetek, így az Európai Beruházási Bank értékpapírjai;
• fedezeti vagy befektetési célú származékos eszközök, amelyeket aktív befektetéskezelési eszközként alkalmaznak piaci kitettség elérése érdekében.

A portfólió nem euróban jegyzett összetevője euróban fedezhető.

Az alap referenciaindexe a JP Morgan Global Government Bond (Hedged into EUR) Index.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, likviditási piaci kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

Templeton Global Bond (Euro) Kötvény Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. július 1-től

Az Alapkezelő egy egységes politikát alkalmaz arra, hogy a fenntarthatósági kockázatokat a befektetési döntéseibe integrálja. Az Alapkezelő és/vagy a Befektetéskezelő integrálja a fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket a kutatási, elemzési és befektetési döntéshozatali folyamatokba.

A „Kockázati megfontolások” szakaszban részletesebben ismertetett fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményt vagy állapotot jelent, amely bekövetkezése potenciálisan vagy ténylegesen lényeges negatív hatást gyakorolhat az Alap befektetésének értékére. A fenntarthatósági kockázatok jelenthetnek saját kockázatot, vagy hatással lehetnek más kockázatokra, és jelentősen hozzájárulhatnak olyan kockázatokhoz, mint a piaci kockázatok, a működési kockázatok, a likviditási kockázatok vagy a partnerkockázatok.

A fenntarthatósági kockázatok fontos elemek, amelyeket figyelembe kell venni a befektetők hosszú távú, kockázattal korrigált hozamának növelése, valamint az Alap konkrét stratégiai kockázatainak és lehetőségeinek meghatározása érdekében. Jelenleg a Társaság minden alapja beépíti a fenntarthatósági kockázatot a befektetések döntéshozatali folyamatába. A fenntarthatósági kockázat integrálása az Alap stratégiájától, eszközeitől és/vagy portfólió-összetételétől függően változhat. Az alapkezelő társaság és/vagy az érintett befektetési menedzserek olyan konkrét módszertanokat és adatbázisokat használnak, amelyekbe külső kutatást végző vállalatoktól származó környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) adatokat, valamint saját kutatási eredményeket építenek be. A fenntarthatósági kockázatok értékelése összetett, és olyan ESG-adatokon alapulhat, amelyek nehezen beszerezhetők és hiányosak, becsültek, elavultak vagy más módon lényegesen pontatlanok. Még ha azonosítják is, nem garantálható, hogy ezeket az adatokat helyesen értékelik.

Amennyiben egy fenntarthatósági kockázat bekövetkezik, vagy olyan mértékben következik be, amelyre az Alapkezelő és/vagy az illetékes befektetéskezelő/befektetéskezelői modell nem számít, annak hirtelen és jelentős hatása lehet valamely befektetés értékére és ezáltal az Alap eszközértékére.

Kivétel ez alól, ha a fenntarthatósági kockázat nem tekinthető relevánsnak egy adott Alap esetében, amely esetben további magyarázat található az Alap külön szakaszában, az ilyen negatív hatás az érintett befektetés(ek) teljes értékvesztését eredményezheti, és ugyanilyen negatív hatással lehet az Alap nettó eszközértékére.

Taxonómiai szabályozás

A taxonómiai rendelet kezdeti alkalmazása a taxonómiai rendeletben meghatározott hat környezeti célkitűzés közül csak kettőre korlátozódik – az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Amennyiben az alap egyedi információkra vonatkozó alábbi alszakasza másként nem rendelkezik, az alap alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a taxonómiai rendelet értelmében vett, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat, beleértve a támogató vagy átmeneti tevékenységeket is.

Az SFDR végrehajtására és az egyes alapok ESG-módszertanára vonatkozó, az SFDR 8. vagy 9. cikkére is figyelemmel részletesebb információk találhatók az Alapra vonatkozó „SFDR-közzététel” szekció alatt a www.franklintempleton.lu/our-funds/investment-topicsin-focus/sustainable-finance-disclosure-regulations weboldalon.

Amennyiben a tájékoztatóban egy adott alapra vonatkozóan más információ nem áll rendelkezésre, az alapkezelő társaság az SFDR 8. vagy 9. cikkének hatálya alá tartozó minden egyes alap esetében beépíti, és figyelembe veszi az alapok befektetési döntéshozatali folyamatába az ESG-tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat. A kétségek elkerülése érdekében az időszakos támogatási eszközöket nem alkalmazzák minden alapra, mivel az időszakos támogatási eszközökre vonatkozó adatok gyűjtése és ellenőrzése olyan lényeges költségekkel jár, amelyek közvetett módon befolyásolják az adatok előállításához szükséges végső befektetőket és befektetést befogadó vállalkozásokat. Az alapkezelő társaság úgy véli, hogy ezek a költségek nem indokolhatók és nem szolgálják a befektetők legjobb érdekeit. Az időszakos támogatási eszközök figyelembevételével kapcsolatos további információk az „SFDR szervezeti szintű nyilatkozat

1. i) a fenntarthatósági kockázatok integrálásáról és
2. ii) az időszakos beavatkozási eszközök figyelmen kívül hagyásáról” című dokumentumban találhatók, amelyek elérhetőek a https://www.franklintempleton.lu/about-us/sustainable-investing weboldalon.

Kockázati megfontolások – ESG szabályozási kockázat

A fenntartható beruházásokra vonatkozó szabályozási keret folyamatosan fejlődik. Az ESG- és fenntarthatósági kritériumokra vonatkozó közös vagy harmonizált fogalommeghatározások és címkék, illetve a közzététel előírt szintjére vonatkozó egyértelmű iránymutatások hiánya azt eredményezheti, hogy az eszközkezelők eltérő megközelítést alkalmaznak az ESG- és fenntarthatósági kritériumok befektetési döntésekbe való integrálása és a befektetési eszközök forgalmazási dokumentációjának frissítése során. Ezért bizonyos fokú szubjektivitásra van szükség, ami azt jelenti, hogy az Alap befektethet egy olyan értékpapírba, amelybe egy másik eszközkezelő vagy befektető nem, és a Társaság marketingdokumentációjában szereplő közzététel szintje részletesebb vagy részletesebb lehet, mint más befektetési eszközök forgalmazási dokumentációjában szereplő közzététel. Ezért nehéz lehet összehasonlítani a látszólag hasonló célkitűzésekkel rendelkező befektetési eszközöket, mivel ezek a befektetési eszközök eltérő kiválasztási és kizárási kritériumokat alkalmaznak. Következésképpen az egyébként hasonló befektetési eszközök teljesítményprofilja az egyébként várttól lényegesen eltérhet. Ez azt is jelenti, hogy a szubjektíven kiválasztott megközelítés potenciálisan eltérhet a későbbi szakaszban uniós szinten vagy a nemzeti felügyeleti hatóságok által elfogadott álláspontoktól, ami reputációs kockázatot jelenthet, vagy akaratlan greenwashingnak tekinthető.

Kockázati megfontolások – Fenntarthatósági kockázat

Az Alapkezelő úgy véli, hogy a fenntarthatósági kockázatok relevánsak az Alap hozamai szempontjából. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali folyamatba történő integrálása azzal a hatással járhat, hogy kizárja a nyereséges befektetéseket az Alap befektetési univerzumából, vagy hogy az Alap továbbra is jól teljesítő befektetéseket értékesít.

A fenntarthatósági kockázat megítélése bizonyos mértékig szubjektív, és nincs garancia arra, hogy az Alap által eszközölt valamennyi befektetés tükrözi az egyes befektetők fenntartható befektetésekkel kapcsolatos meggyőződését vagy értékeit.

A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási esemény vagy állapot bekövetkezéseként valósulhat meg, amely lényeges negatív hatást gyakorol egy vagy több befektetés értékére, és ezáltal negatívan befolyásolja az Alap hozamait.

A fenntarthatósági kockázatok különböző formákat ölthetnek, többek között:

– a környezeti, társadalmi, vagy vállalatirányítási előírásoknak történő megfelelés hiánya, amely a termékek és szolgáltatások keresletének csökkenését, vagy a vállalat, vagy iparág üzleti lehetőségeinek elvesztését okozza;

– jogszabályi, szabályozási, vagy az iparági normákban bekövetkező változások, amelyek büntetésekhez, szankciókhoz vezethetnek, vagy a fogyasztói szokások megváltozását okozhatják, ami hatással lehet egy vállalat, vagy egy egész iparág növekedési és fejlődési kilátásaira;

– jogszabályi, vagy szabályozási változások, amelyek nagyobb keresletet generálhatnak, ezáltal indokolatlan árnövekedést okozva azon vállalatok értékpapírjainál, amelyek magasabb ESG előírásoknak felelnek meg; valamint

– jogszabályi, vagy szabályozási változások, melyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy félrevezető információkat adjanak környezeti, társadalmi, vagy vállalatirányítási előírásaikról vagy tevékenységeikről.”

Az általánosan figyelembe vett fenntarthatósági kockázati tényezők “környezeti, társadalmi és vállalatirányítási” (ESG) kategóriákra oszlanak. Például, de nem kizárólagosan a következő témákra bonthatóak:

Környezeti

– Az éghajlatváltozás mérséklése

– Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

– A biológiai sokféleség védelme

– A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

– Átállás a körforgásos gazdaságra, a hulladékkeletkezés elkerülése és újrahasznosítás

– A környezetszennyezés elkerülése és csökkentése

– Az egészséges ökoszisztémák védelme

– Fenntartható földhasználat

 

Társadalmi

– Az elismert munkajogi normáknak való megfelelés (gyermek- és kényszermunka tilalma, diszkrimináció tilalma)

– A munkabiztonság és egészségvédelem tiszteletben tartása

– Megfelelő javadalmazás, tisztességes munkakörülmények, sokszínűség, valamint képzési és fejlesztési lehetőségek

– Szakszervezeti jogok és gyülekezési szabadság

– A megfelelő termékbiztonság garantálása, beleértve az egészségvédelmet

– Ugyanezen követelmények alkalmazása az ellátási lánc szervezeteire

– Inkluzív projektek, illetve a közösségek és a társadalmi kisebbségek érdekeinek figyelembevétele

 

Vállalatirányítás

– Tisztességes adózás

– Korrupcióellenes intézkedések

– Az igazgatótanács fenntarthatósági irányítása

– Az igazgatótanács javadalmazása fenntarthatósági kritériumok alapján

– A visszaélések bejelentésének megkönnyítése

– Munkavállalói jogi garanciák

– Adatvédelmi garanciák

A fenntarthatósági kockázatok a mögöttes befektetés pénzügyi profiljának, jövedelmezőségének vagy hírnevének jelentős romlásához vezethetnek, és így lényegesen befolyásolhatják annak piaci árát vagy likviditását.

A fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumok figyelembevételére – a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vagy a fenntartható befektetésre – és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti és időszakos fenntarthatósági közzétételben szerepelnek.