VIG Active Beta Vegyes Pro Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2024. december 1-től

Az eszközalap kizárólag a VIG Active Beta Flexible Allocation Befektetési Alap befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: az eszközalap fejlett piaci részvény és rövid lejáratú fejlett piaci államkötvényekbe fektet, szektorális megkötéssel nem rendelkezik.

Az eszközalap devizaneme euró (EUR).

Az eszközalap célja olyan befektetési portfólió létrehozása, amely aktív portfóliókezeléssel, döntően amerikai és európai vállalatokba történő befektetésen keresztül kíván tőkenövekedést elérni. Ennek megfelelően a mögöttes befektetési alap befektetési portfólióját az Alapkezelő fejlett piaci részvényekből, döntően amerikai és európai vállalatok által kibocsátott értékpapírokból és rövid lejáratú, fejlett piaci államkötvényekből állítja össze.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

A VIG Active Beta Flexible Allocation Befektetési Alap befektetési politikája:

Az Alap aktív eszközallokációt folytat. Ha az Alapkezelő a tőkepiaci körülményeket kedvezőtlennek ítéli meg, akkor a tőke védelme érdekében a részvénykitettséget jelentősen lecsökkentheti. Ha a tőkepiaci körülmények ideálisnak ígérkeznek a részvénykitettség vállalására, akkor az Alapkezelő az Alap vagyonát teljes mértékben részvénybe fektetheti. Egy teljes piaci ciklus átlagában a portfólió közelítőleg 70%-os részvényarányt tart.

Az Alap befektetési univerzuma a fejlett részvény-, kötvény- és pénzpiacokból áll. A forgalmazási igényekkel kapcsolatos likviditást az Alap bankbetétben vagy rövid lejáratú, fejlett piaci állampapírokban kívánja tartani. Fő szabályként az Alap a befektetési univerzumból azokat a részvényeket kívánja tartani, amelyek a legnépszerűbbnek számítanak az üzleti partnerek, a munkavállalók, illetve a befektetők körében. Egy adott vállalat népszerűségét az Alapkezelő kvantitatív és kvalitatív módszerekkel elemzi. A tartós népszerűség (és az ezzel együtt járó részvénypiaci áremelkedés) hatására a közkedvelt részvények egy idő után egyre nagyobb súlyt képviselnek a befektetői portfóliókban. Ez a részvénypiaci trend megváltozása esetén fokozott kockázatokat hordoz, hiszen a közkedvelt részvények egyben likvid részvények is, így a piaci szereplők számára a legegyszerűbb kockázatcsökkentési lépés a kedvenc részvények eladása lehet. Ebből adódóan az Alapkezelő a szélesebb piaci trend alakulását szintén nyomon követi. Az Alapkezelő az emelkedő trend megtörése esetén jelentősen csökkenheti a részvénykitettséget. Ebben a helyzetben az Alap nagyrészt devizás pénzpiaci eszközöket tart a portfóliójában. Emelkedő piaci trend és növekvő globális kockázatvállalási hajlandóság esetén az Alap a már említett fejlett piaci részvényekbe fektet. A szélesebb piaci trend beazonosítása különböző módszertannal történhet, ezek alkalmazása sok szubjektív elemet tartalmaz.

Noha a trend elemzése hasznos eszköz a részvénykockázat vállalásának időzítésére, önmagában nem alkalmas arra, hogy minden veszteségtől megóvja az Alapot és annak befektetőit. Az Alap legalább 80 százalékos mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be.

Az Alap nem rendelkezik referenciaindexszel.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

VIG Active Beta Vegyes Pro Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. december 1-től

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása (az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):
Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszú távon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása):
Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre.) Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékében is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ, és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja a befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Az Alapkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:
Az Alapnak nem célkitűzése a fenntartható befektetés, valamint nem célozza meg a környezeti és társadalmi szempontok előmozdítását, tehát az SFDR rendelet 6. cikk szerinti alapnak tekinthető. Azonban az Alap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembevétele is.

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében, a kockázatok szintjén figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló Európai Parlamenti és a Tanácsi (EU) 2020/852 rendelet 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:
Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.