VIG GreenTrend Részvény Pro Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2024. december 1-től

Az eszközalap kizárólag a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: az eszközalap földrajzi specifikációval és szektorális megkötéssel nem rendelkezik.

Az eszközalap devizaneme euró (EUR).

Az eszközalap célja a fenntartható befektetés, azaz a környezetre gyakorolt pozitív hatás (impact) kifejtése. Ilyen formán célja túlmutat a környezeti károk mérséklésen, és arra törekszik, hogy katalizátora legyen a környezeti változásoknak. Az eszközalap kiemelt környezeti célkitűzése az éghajlatváltozás mérséklése, de ezen kívül más környezeti vagy társadalmi célkitűzésen keresztül is hozzájárulhat a fenntarthatósági célkitűzésének eléréséhez. Az eszközalap a fenntartható befektetés megvalósítása mellett célként határozza meg a tőkenövekedést is.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

A VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap befektetési politikája:

Az Alap célkitűzéseit főként, de nem kizárólag részvényeken és részvény ETF-eken keresztül tervezi elérni. Az Alap céljának elérése érdekében befektethet egyéb átruházható, illetve részvényekhez kapcsolódó értékpapírokba. Az Alap nem alkalmaz földrajzi vagy iparági specifikációt, világszerte eszközölhet befektetéseket (beleértve a feltörekvő országokat is). A célok megvalósulását az Alap alapvetően részvény típusú eszközökkel kívánja elérni, elsősorban, de nem kizárólag tőzsdén forgalmazott részvényeken, ETF-eken, illetve nyíltvégű, nyilvános befektetési alapokon keresztül.

Az Alapnak célja a fenntartható befektetés, melyet az ESG univerzumán belül elsősorban, de nem kizárólag a környezeti tényezőkre gyakorolt pozitív hatással tervez elérni. Ennek megvalósítása érdekében főleg olyan vállalatok részvényeibe tervez fektetni, amelyek alacsony ökológiai lábnyommal rendelkeznek, így hozzájárulnak tevékenységükkel a globális környezeti problémák megoldásához – legyen szó például az átállásról az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra vagy a körforgásos gazdasági modellre. Az Alap főleg, de nem kizárólag olyan vállalatokba fektet be, amelyek tevékenységének jelentős része kapcsolódik az energiahatékonysághoz, megújuló és tiszta energiához, környezetszennyezés szabályozásához, vízellátáshoz és annak technológiájához, a hulladékgazdálkodáshoz és újrahasznosításhoz, a fenntartható mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz és megosztásos gazdasághoz.

A kockázat minimalizálást a földrajzi és iparági szektorok közötti diverzifikáció biztosítja. Az Alap földrajzi specifikációval, így jellemző devizaösszetétellel sem rendelkezik. Az Alap stratégiájából adódóan számos devizában denominált eszközbe is fektethet. Az Alap a devizakockázatok egy részét vagy egészét is fedezheti határidős devizapozíciókkal. A vagyonkezelő diszkrecionális jogköre, hogy a piaci folyamatok függvényében a céldevizától eltérő devizában denominált pozíciók devizakockázatát fedezeti ügyletek kötésével csökkenteni kívánja-e. Az Alap legalább 80 százalékos mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be.

Az Alap nem rendelkezik referenciaindexszel.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, származtatott ügyletek kockázata, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

VIG GreenTrend Részvény Pro Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. december 1-től

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása (az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):

Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, amely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában (https://www.vigam.hu/fenntarthatosag/) írja le, amely előírja a hosszú távon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve. Amennyiben az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Fenntarthatósági Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az Alap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását, vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását és/vagy az arra való hatás kifejtését célozza meg, akkor a vagyonkezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül, és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása):

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. átállás az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra vagy a körforgásos gazdasági modellre) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékében is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

A jelen VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap esetében az ESG szempontok – a befektetési politikában foglalt módon történő – figyelembevétele tompíthatja a fenntarthatósági kockázatok hatását a hozamok érzékenységére más hasonló befektetési univerzumot megcélzó, de ESG szemléletet (különös tekintettel a Taxonómiának megfeleltethető környezeti szempontokra) nem kifejezetten érvényesítő alapokhoz képest.

A klíma- és éghajlatváltozás napjaink egyik legnagyobb kihívása, de az erre való reagálás nem lehet azonnali, eredménye csak több év, évtized távlatában mutatkozik meg. Éppen ezért előfordulhat, hogy azon befektetések, melyek célul tűzik ki az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulást – mint a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap – rövid távon, illetve gyors piaci emelkedés esetén teljesítményben alulmaradhatnak más, ESG szempontokat kizáró vagy ilyen szinten figyelembe vevő alapok teljesítményétől. Hosszabb távon, illetve piaci visszaesés esetén azonban azt gondoljuk, hogy azon cégek és alapok, melyek ezen célkitűzés keretében folytatják tevékenységüket, valamint ennek szemléletében beruházásokat valósítanak meg, ledolgozhatják, sőt, felül is múlhatják a fenntarthatósági kockázatok által okozott átmeneti hátrányt, így a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap is.

A fenntartható befektetési célkitűzés elérése (az SFDR rendelet 9. cikk szerinti megfelelés alátámasztása):

A jelen VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja a befektetőket, hogy az Alapot az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába sorolja.

Az Alap integrálja az ESG elveket a befektetési döntéshozatalba. Célunk, hogy az ESG szempontok segítségével találjuk meg a hosszú távú nyerteseket, akik fenntartható működésükkel tartós nyereséget tudnak elérni.

Az Alap eszközeinek 100%-át tervezi fenntartható befektetésekbe fektetni, mely arányba nem tartoznak bele a készpénz (likviditás) és fedezeti célú eszközök. A likviditás célú eszközök maximális aránya 20% lehet, de ezen eszközök esetében is érvényesülnek a fenntarthatósághoz kapcsolódó minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok. Az ezeknek a biztosítékoknak való megfelelést a Kizárási Lista biztosítja, melyet az Alap maradéktalanul betart. Ennek értelmében – többek között – az Alap nem fektet olyan szuverén devizájába, amely az Alapkezelő Kizárási Listáján szerepel, illetve a fedezeti célú származtatott ügylet alapterméke sem lehet olyan deviza, mely kibocsátója olyan ország, amely tagja a rendszeres időközönként felülvizsgált Kizárási Listának. Ilyen módon az Alapkezelő azt is biztosítja, hogy ezen eszközök vonatkozásában is érvényesül a DNSH (Do No Significant Harm) elv.

Az Alap elsődleges célja a fenntartható befektetés, azaz a környezetre gyakorolt pozitív hatás (impact) kifejtése. Ilyen formán célja túlmutat a környezeti károk mérséklésen és arra törekszik, hogy katalizátora legyen a környezeti változásoknak. Az Alap kiemelt környezeti célkitűzése az éghajlatváltozás mérséklése, de ezen kívül más környezeti vagy társadalmi célkitűzésen keresztül is hozzájárulhat a fenntarthatósági célkitűzésének eléréséhez. Az Alap a fenntartható befektetés megvalósítása mellett célként határozza meg a tőkenövekedést is.

Az Alap célkitűzéseit főként, de nem kizárólag részvényeken és részvény ETF-eken keresztül tervezi elérni. Az Alap céljának elérése érdekében befektethet egyéb átruházható, illetve részvényekhez kapcsolódó értékpapírokba.

Ezeknek a kibocsátóknak a tevékenysége kapcsolódhat többek között az energiahatékonysághoz, a megújuló és tiszta energiához, a környezetszennyezés szabályozásához, a vízellátáshoz és annak technológiájához, a hulladékgazdálkodáshoz és újrahasznosításhoz, a fenntartható mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz, valamint a megosztásos gazdasághoz.

Az Alap sem a teljesítménymérés, sem pedig a fenntarthatósági célkitűzések tekintetében nem rendelkezik referenciaindexszel. Az Alap elsődleges, fenntarthatósági célkitűzésének teljesülését fenntarthatósági mutatókkal méri az Alapkezelő.

A befektetési döntések során az Alapkezelő a piaci és vállalatspecifikus elemzés kombinációját használja arra, hogy kiválassza azon kibocsátókat, amelyek várhatóan kedvező növekedési lehetőséggel rendelkeznek, alacsony piaci ár mellett. Az Alapkezelő kiválasztási stratégiájának alapvető eleme még az ESG szempontok figyelembevétele, azaz olyan vállalatok kiválasztása, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak az Alap környezeti célkitűzéséhez, úgy, hogy közben nem sértik az egyéb környezeti, illetve társadalmi tényezőket. Szavazati jogát az Alap lehetőségeihez mérten gyakorolja annak érdekében, hogy pozitív hatást gyakoroljon a befektetésre alkalmasnak tartott kibocsátók ESG gyakorlataira.

A fenntarthatóságon belül, az Alap a környezeti jellemzők előmozdítását a Taxonómia Rendelet ((EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet) 9. cikkének a) pontjában említett környezeti célkitűzések tekintetében meghatározott mértékben a Taxonómia Rendelet keretrendszerével összhangban törekszik megvalósítani.

Az Alap részben törekszik arra, hogy a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektessen. Az Alap befektetéseinek minimum 50%-a igazítható a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, minimum 0%-a társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, minimum 5%-a pedig bizonyítottan megfelel a Taxonómia elvárásainak (igazodó). De nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az Alap a Taxonómia rendelet szerinti környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe nagyobb arányban fektet.

Az Alap ESG kritériumai

Az Alap környezeti célkitűzését azáltal tervezi megvalósítani, hogy elsősorban, de nem kizárólag olyan vállalatokban vállal kitettséget, amelyek alacsony ökológiai lábnyommal rendelkeznek, így hozzájárulnak tevékenységükkel a globális környezeti problémák megoldásához – legyen szó például az átállásról az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra vagy a körforgásos gazdasági modellre.

Az Alap főleg, de nem kizárólag olyan vállalatokba fektet be, amelyek tevékenységének jelentős része kapcsolódik az energiahatékonysághoz, a megújuló és tiszta energiához, a környezetszennyezés szabályozásához, a vízellátáshoz és annak technológiájához, a hulladékgazdálkodáshoz és újrahasznosításhoz, a fenntartható mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz, valamint a megosztásos gazdasághoz.

Ezen elvek mentén az Alap lényegesen hozzájárul az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egy környezeti célkitűzéshez: az éghajlatváltozás mérsékléséhez, illetve figyelembe veheti, de semmiképp sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott többi környezeti célkitűzést sem (do no significant harm – DNSH), nevezetesen:

• éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás,
• vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme,
• körforgásos gazdaságra való átállás,
• szennyezés megelőzése és csökkentése,
• biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

A VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap a befektetési döntéshozatal során figyelembe veszi, és méri a PAI mutatókat, a portfólió egészére vonatkoztatva, az alábbiak szerint: 

PAI indikátorok figyelembevétele az ESG-értékelésen keresztül: a főbb káros hatás indikátorok (PAI) segítségével mérhetők a befektetésekre potenciálisan negatívan ható fenntarthatósági tényezők. Ezen indikátorokat kockázati tényezőként értékelve az úgynevezett ESG-értékelésen keresztül építi be befektetési döntéseibe az Alapkezelő. Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely a fenti az adatokat az ESG-értékelésébe tömöríti. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett, az MSCI ESG értékelést veszi figyelembe, de fenntartja a jogot, hogy az MSCI ESG Managert később szabadon helyettesítse más szolgáltatóval.

PAI indikátorok figyelembevétele a portfólió kezelése során: a PAI indikátorokat az egyedi cégek, egyedi ETF-ek és a portfólió egészét tekintve is monitorozza az Alapkezelő, és tapasztalatait beépíti a döntési folyamatba. A módszertan során tényadatokra támaszkodik, de figyelembe veheti a becsült adatokat is. Az adatokat külső adatszolgáltatókon keresztül éri el az Alapkezelő, az Alap indulásakor főleg az MSCI ESG Manager platformra támaszkodva, de fenntartja a jogot, hogy a későbbiekben ezt szabadon helyettesítse más szolgáltatóval.

Főbb káros hatások részletezése

Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatók

Üvegházhatású gázkibocsátás

1. ÜHG-kibocsátás
   • Mérőszámai: 1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások, 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások, 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások, ÜHG-összkibocsátás.
   • Az 1. hatály, 2. hatály, és 3. hatály körébe tartozó és a teljes ÜHG-kibocsátást méri az Alapkezelő. Az 1. hatály a saját tulajdonú vagy ellenőrzött forrásokból származó közvetlen kibocsátásra vonatkozik. A 2. hatály a vállalat által felhasznált, vásárolt villamosenergia-, gőz-, fűtés- és hűtéstermelésből származó közvetett kibocsátásokat foglalja magában. A 3. hatály kiterjed minden egyéb közvetett kibocsátásra, amely a vállalat értékláncában előfordul, a teljes ÜHG kibocsátás pedig ezen három alkategória együttese.
   • Az Alapkezelő vállalja, hogy az 1. és 2. hatályba tartozó ÜHG kibocsátás a portfólióba kerülő egyik kibocsátó esetében sem haladja meg az 1000 t/USD millió EVIC-et.
   • A 3. hatályra – és így a teljes ÜHG kibocsátásra – egyértelmű szabályozás hiányában nem teszünk vállalást.

2. Karbonlábnyom
   • Mérőszáma: karbonlábnyom.
   • Az Alap olyan vállalatokba fektet, melyeknek fókuszában áll az éghajlatváltozás témaköre, vagy már jelenleg is alacsony a karbonlábnyomuk, vagy erőfeszítéseket tesznek annak csökkentése érdekében.

3. A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása
   • Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozások ÜHG- intenzitása.
   • Ezt a mutatószámot mérjük, és igyekszünk értékét minimalizálni.

4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
   • Mérőszáma: a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
   • Az Alap nem fektet olyan vállalatba, amely fűtőszénből állít elő energiát, vagy nem rendelkezik olyan irányelvekkel, melyek célokat fogalmaznak meg annak érdekében, hogy jelentősen csökkentsék, majd végső soron megszüntessék a fűtőszenes kitettség arányát, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést.

5. A nem megújuló energiafogyasztás és termelés aránya
   • Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozások nem megújuló energiaforrásokból származó, nem megújuló energiafogyasztásának és nem megújuló energiatermelésének aránya a megújuló energiaforrásokhoz képest, az összes energiaforrás százalékában kifejezve.
   • Ezt a mutatószámot mérjük, és igyekszünk értékét minimalizálni.

6. Energiafogyasztási intenzitás nagy éghajlati hatású ágazatonként
   • Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozások energiafogyasztása GWh/millió EUR bevételben, nagy éghajlati hatású ágazatonként.
   • Ezt a mutatószámot mérjük, és igyekszünk értékét minimalizálni.

Biológiai sokféleség

7. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek
   • Mérőszáma: olyan, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található telephelyekkel/műveletekkel rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya, ahol a befektetést befogadó vállalkozások tevékenysége negatív hatást gyakorol ezekre a területekre.
   • Ezt a mutatószámot mérjük, és igyekszünk értékét minimalizálni.

Víz

8. Vízbe történő kibocsátások
   • Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozás által előidézett, vízbe történő kibocsátások tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve.
   • Az Alap nem fektet olyan vállalatokba, amelyek vízigényes iparágakban tevékenykednek, és nem tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy érdemlegesen csökkentsék édesvíz felhasználásukat.

Hulladékok

9. A veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék aránya
   • Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozás által előidézett veszélyeshulladék- és radioaktívhulladék-kibocsátások tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve.
   • A veszélyes anyagok súlyosan károsíthatják a környezetet, és beavatkozhatnak a természetes folyamatokba, ami által veszélyt jelenthetnek az életminőségre és végső soron az emberi életre.
   • Annak ellenére, hogy léteznek már elérhető alternatívák, a veszélyes anyagok széleskörben használatban vannak a mezőgazdaságban és iparban.
   • A VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap nem fektet olyan vállalatba, amelynél nagy a kockázata annak, hogy szennyeződést okoz, és/vagy nem rendelkezik olyan irányelvekkel, melyek célokat fogalmaznak meg annak érdekében, hogy a veszélyes és radioaktív hulladékok arányát jelentősen csökkentsék, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést.

A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatók

Társadalmi és munkavállalói kérdések

A VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap fókusza a klímaváltozás, így környezeti fenntarthatósági célkitűzéssel rendelkezik, míg társadalmi fenntarthatósági célkitűzést nem vállal. Ettől függetlenül fontosnak tartjuk, mérjük, és figyelembe vesszük a társadalmi kérdésekre vonatkozóan a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, azonban vállalást ezekkel kapcsolatban nem minden esetben határozunk meg.

10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése
    • Mérőszáma: az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése kapcsán érintett befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
    • Az ENSZ Globális Megállapodása tíz olyan elvet foglal magában, amelyeket a vállalkozásoknak fel kell karolniuk, támogatniuk kell, és saját befolyási körükben alapvető értékekként kell megvalósítaniuk az emberi jogok, az alapvető munkaügyi normák, a környezetvédelem, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. A cégek erre kötelezettséget vállalnak, és az elveket önkéntes alapon belefoglalják üzleti tevékenységeikbe.
    • Az Alapkezelő és így a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap sem fektet olyan kibocsátókba, amelyek nem tartják be az ENSZ Globális Megállapodásának elveit.

11. Az ENSZ Globális Megállapodása elvei és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei betartásának nyomon követésére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya
    • Mérőszáma: befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt azon befektetések aránya, amelyeknél nem biztosított az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek való megfelelés nyomon követése, vagy nem alkalmaznak az ENSZ Globális Megállapodása elvei vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei megsértésével összefüggő panaszok kezelésére szolgáló mechanizmusokat.
    • Az Alapnál minden esetben biztosított az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek való megfelelés nyomon követése.

12. A nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség
    • Mérőszáma: A nemek közötti kiigazítatlan, átlagos bérkülönbség a befektetést befogadó vállalkozásoknál.
    • Ezt a mutatószámot mérjük, de nem alkalmazunk határértéket az Alap környezeti fókusza miatt.

13. Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása
    • Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozásoknál a női és férfi igazgatótanácsi tagok átlagos aránya, az összes igazgatótanácsi tag százalékában kifejezve.
    • Ezt a mutatószámot mérjük, de nem alkalmazunk határértéket az Alap környezeti fókusza miatt.

14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség
    • Mérőszáma: a vitatott fegyverek gyártásában vagy értékesítésében részt vevő, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
    • Az Alapkezelő és így a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap sem fektet olyan kibocsátókba, amelyeknél evidenciát találunk a vitatott fegyvereknek való kitettségre.

Szuverénekbe és szupranacionális szervezetekbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Környezeti

15. ÜHG-intenzitás
    • Mérőszáma: a befektetést befogadó országok ÜHG- intenzitása.
    • Az Alap nem fektet szuverénekbe és szupranacionális szervezetekbe, így ezt a mutatószámot mérjük, de nem alkalmazunk határértéket rá vonatkozóan.

Társadalmi

16. A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
    • Mérőszáma: a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, ENSZ-alapelvekben és adott esetben nemzeti jogszabályban említett szociális jogok megsértése által érintett befektetést befogadó országok száma (abszolút szám és a befektetést befogadó országok összességéhez viszonyított arány).
    • Az Alap nem fektet szuverénekbe és szupranacionális szervezetekbe, így ezt a mutatószámot mérjük, de nem alkalmazunk határértéket rá vonatkozóan.

Ingatlaneszközökbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Fosszilis tüzelőanyagok

17. Fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettség ingatlaneszközökön keresztül
    • Mérőszáma: a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével, tárolásával, szállításával vagy előállításával foglalkozó ingatlaneszközökbe eszközölt befektetések aránya.
    • Az Alap nem fektet ingatlaneszközökbe, így ezt a mutatószámot mérjük, de nem alkalmazunk határértéket rá vonatkozóan.

Energiahatékonyság

18. Nem energiahatékony ingatlaneszközöknek való kitettség
    • Mérőszáma: a nem energiahatékony ingatlaneszközökbe eszközölt befektetések aránya.
    • Az Alap nem fektet ingatlaneszközökbe, így ezt a mutatószámot mérjük, de nem alkalmazunk határértéket rá vonatkozóan.

További éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatók

Kibocsátások

4. A karbonkibocsátás csökkentésére irányuló kezdeményezésekkel nem rendelkező vállalkozásokba eszközölt befektetések

• Mérőszáma: a Párizsi Megállapodáshoz való igazodást célzó karbonkibocsátás-csökkentési kezdeményezéssel nem rendelkező, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
• Ezt a mutatószámot mérjük, és igyekszünk értékét minimalizálni.

Energiahatékonyság

5. Az energiafogyasztás bontása a nem megújuló energiaforrások típusa szerint

• Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozások által felhasznált, nem megújuló forrásokból származó energia részaránya az egyes nem megújuló energiaforrások szerinti bontásban.
• Ezt a mutatószámot mérjük, és igyekszünk értékét minimalizálni.