VIG Magyar Indexkövető Részvény Pro Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2024. május 1-től

Az eszközalap kizárólag az VIG Magyar Indexkövető Részvény Részalap befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: magyar részvények.

Az eszközalap devizaneme euró (EUR).

Az eszközalap célja, hogy a BUX Index mozgásait leképezze, vagy azt meghaladja. A BUX Index a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, amely a legnagyobb kapitalizációval és forgalommal rendelkező magyar részvények ármozgását tükrözi.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan jelentős hozam elérése érdekében jelentős kockázatot hajlandóak vállalni.

Az VIG Magyar Indexkövető Részvény Részalap befektetési politikája:

A Részalap indexkövető befektetési stratégiát követ, így árfolyammozgásai nagyfokú együttmozgást mutatnak a referenciaindexével. Az Alapkezelő ugyanakkor a 78/2014. (III. 14.) Kormányrendelet 24. §.-ban meghatározott kritériumoknak megfelelve dönthet egyes papírok alul-vagy felülsúlyozása mellett.
Az Alap hozamát befolyásoló legfontosabb tényezők: az Alap portfóliójában található pénzügyi eszközök árfolyamának változása, az Alap által felvállalt kockázatok, az Alapban kialakult devizakitettségből eredő nyereség/veszteség, valamint az Alap működési és egyéb költségeinek változása. Az Alap a portfóliójában található pénzügyi eszközök értéknövekedése révén tud hozamot elérni. Az Alap hozamának számítása a Bszt. (2007. évi CXXXVIII. tv.) 3. számú melléklete alapján történik.
A Részalap vonatkozásában a portfólióban szereplő értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb 5 százalékponttal tér el. A súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekből származó pozíciót is, megfelelve ezzel a 78/2014. (III. 14.) Kormányrendelet 24. § előírásainak.
Az Alapkezelő arra törekszik, hogy a részvény befektetéseken belüli arányokat úgy határozza meg, hogy a Részalap – az Alapkezelő várakozásainak megfelelő jövőbeni kockázatok és hozamok függvényében – hosszabb távon megvalósítsa célját, azaz a Részalap által meghirdetett benchmark hozamát leképezze, vagy annál magasabb eredményt érjen el.

Az alap referenciaindexe 100% BUX Index.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Politikai és gazdasági kockázat, inflációs és kamat kockázat, értékpapír kibocsátói kockázat, likviditási kockázat, adózási kockázat, árazási kockázat, deviza és részvény árfolyam kockázat, partner kockázat, alap megszünésének kockázata, fenntarthatósági kockázat.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

VIG Magyar Indexkövető Részvény Pro Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. május 1-től

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás)

Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve. Amennyiben az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Fenntarthatósági Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az Alap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását célozza meg, akkor a vagyonkezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.

Az Alapnak nem célja a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019. november 27-ei (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (SFDR) 8. és 9. cikkének történő megfelelés, azaz nem rendelkezik környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket előmozdító céllal, illetve nem célja a fenntartható befektetések megvalósítása.

„Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.”

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.