VIG Tempo Andante 2 Alapok Alapja Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2023. április 1-től

Az eszközalap kizárólag a VIG Tempó Andante 2 Alapokba Fektető Részalap befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: nem értelmezhető. Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

A VIG Tempó Andante 2 Alapokba Fektető Részalap a VIG Tempó Esernyőalap részalapja. Az Esernyőalap célja olyan jól diverzifikált, hatékony portfóliók kialakítása, melyek adott kockázati szint mellett a lehető legmagasabb hozam elérésére törekszenek. Az eszközalap a VIG Tempó Eszközalap-család 10 tagja közül kockázati szempontból a 2. (ahol a 10. a legkockázatosabb, az 1. a legkevésbé kockázatos eszközalapot jelöli). A kockázati sorrend a Részalap által megcélzott eszközarányokon alapul, a magasabb részvény- és abszolút hozamú alap aránnyal rendelkező Részalapok kockázatosabbak.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan alacsony hozam elérése érdekében alacsony kockázatot hajlandóak vállalni.

 

A VIG Tempó Andante 2 Alapokba Fektető Részalap befektetési politikája:

Az Alapkezelő a VIG Tempó Andante 2 Alapokba Fektető Részalap befektetési céljának megvalósítása érdekében az összegyűjtött tőkét elsősorban a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. által kezelt alapokba fekteti. A Részalap a VIG Andante Részalapok középső tagja, amely az alacsony kockázatú alapok mellett nagyon kis súllyal már részvényalapokat is tart. A Részalap 5% részvény, 55% kötvény, 25% pénzpiaci és 15% abszolút hozamú alap eszközarányt céloz meg. A Részalap nem kíván egyik befektetési alapból sem több mint 20%-os súlyt tartani, kivéve a VIG Alfa Abszolút Hozamú Befektetési Alapot, a VIG Magyar Kötvény Befektetési Alapot, a VIG MoneyMaxx Feltörekvő Piaci Total Return Befektetési Alapot és a VIG BondMaxx Total Return Kötvény Befektetési Alapot. Továbbá a Részalap 20%-ot meghaladó mértékben tarthatja portfóliójában a VIG Ózon Éves Tőkevédett Befektetési Alapot és a VIG Magyar Pénzpiaci Befektetési Alapot.

A részalapnak nincs referenciaindexe.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

VIG Tempó Andante 2 Alapok Alapja Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. február 1-től

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás)

Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

Amennyiben az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Fenntarthatósági Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az Alap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását célozza meg, akkor a vagyonkezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.

Az Alapnak nem célja a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019. november 27-ei (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (SFDR) 8. és 9. cikkének történő megfelelés, azaz nem rendelkezik környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket előmozdító céllal, illetve nem célja a fenntartható befektetések megvalósítása.

„Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.”

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Az Alapkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alapnak nem célkitűzése a fenntartható befektetés, valamint nem célozza meg a környezeti és társadalmi szempontok előmozdítását, tehát az SFDR rendelet 6. cikk szerinti alapnak tekinthető. Azonban az Alap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembe vétele is.

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az úgynevezett ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.

Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely ezeket az adatokat az ESG rating-jébe tömöríti. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett, az MSCI ESG rating-et veszi figyelembe.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vétele két szinten épül be a befektetési gyakorlatba:

1. Kizárási lista: Az Alap betartja az Alapkezelő által meghatározott kizárási listát. Ennek értelmében az Alap nem fektet be súlyosan károsító iparágakba, melyek negatívan értékelhető PAI indikátorokkal rendelkeznek. Ide tartoznak a jelentősebb fűtőszenes kitettséggel rendelkező vállalatok, vitatott fegyverek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalatok, továbbá a dohányipari cégek és az ENSZ Globális Megállapodását (UN Global Compact) súlyosan sértő vállalatok. A kizárást eredményező tiltott iparágakba való kitettségek küszöbértékeit az Alapkezelő kizárási elvei írják elő, melyet a Felelős Befektetési és Fenntarthatósági politikájában részletez. Az állami kibocsátók tekintetében az ENSZ Globális Megállapodást sértő országok államkötvényei sorolhatók a kizárási politikában foglalt kibocsátók közé.

A kizárási lista alkalmazása biztosítja, hogy a befektetési döntéshozatal során az alábbi PAI indikátorokat figyelembe vegye az Alapkezelő:

Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatókon belül:

• PAI 4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatókon belül:

• PAI 10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése
• PAI 14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség.

2. PAI indikátorok figyelembe vétele az ESG adatokon keresztül: Az ESG elemzéshez és teljesítmény értékeléshez nemzetközi beágyazottságú adatszolgáltatókra támaszkodunk, és alkalmazzuk az általuk használt ESG minősítési módszertant. Az adatszolgáltatók közül az Alapkezelő az MSCI ESG-besorolását veszi alapul, amely helyettesíthető egy hasonló nemzetközi beágyazottságú szolgáltatóval is. Fenntarthatósági szempontok mérése: Az ESG-kritériumok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalnak magukban, amelyek együttesen feltételei a fenntartható vállalati működésnek. Megközelítésünkben a kettős lényegességet (dual materiality) tekintjük fontosnak, amely a vállalati működés környezetre és társadalomra mért materiális hatását, valamint az ESG-kockázat vállalati értékre mért szintén materiálisnak ítélt hatását veszi figyelembe. Ezen ESG-faktorok tartalmazzák az RTS-ben előírt kötelező PAI indikátorokat, valamint további iparág specifikus szempontokat. Ezen mérések az MSCI módszertanának alapvető elemei, melyek átfogó mérőszáma az ESG rating.

Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban a PAI mutatók alakulásáról tájékoztatást nyújt az időszakos jelentésében.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vételének módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő Felelős Befektetési és Fenntarthatósági Politikájában határozza meg. Ennek fontosabb elemeit a honlapján teszi közzé, az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikával együttesen az alábbi linken: https://www.vigam.hu/fenntarthatosag/

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alapkezelő honlapján érhető el minden év június 30. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan: https://www.vigam.hu/

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.