Hogyan látják a rugalmas nyugdíjazást Magyarországon?

Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2015 – 5. rész

A rugalmas nyugdíjazás még nem beszédtéma Magyarországon. A magánnyugdíjak vagyonának államosításával 2011-ben a kormány csökkentette ugyan az államadósságot, ám a lépés nagyfokú aggodalmat keltett a munkavállalók körében. Sokan úgy gondolták, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyont az állami nyugdíjrendszer hosszútávú fenntathatóságának reformjára kellett volna fordítani.

A múlt tapasztalatainak dacára az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás azt mutatja, hogy a magyar  álaszadók fele szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe. Egy nemrég elfogadott törvénymódosítás vonzóbbá tette a munkavállalóknak a nyugdíjkorhatárt követo munkavállalást azáltal, hogy magasabb nyugdíjat biztosít a szolgálati ido minden egyes plusz hónapjáért cserébe. Bár ez önmagában pozitív fejlemény, még hosszú út vezet odáig, hogy a munkáltatói gyakorlat és a kormány további intézkedései bátorítsák és lehetové tegyék a rugalmas nyugdíjba vonulást.

Hogyan látják a munkavállalók a nyugdíjas éveiket?

Támogatják-e a munkáltatók a rugalmas nyugdíjazást?

Fő mutatószámok

***

A kutatásról

Az Aegon 2012 óta végez kutatást az emberek nyugdíjjal kapcsolatos hozzáállása és felkészültsége témájában. A kutatás az Aegon Center for Longevity and Retirement és a Transamerica Center for Retirement Studies® valamint a Cicero Group együttműködésében valósul meg. Az Aegon első Nyugdíjfelkészültségi Kutatása 2012-ben jelent meg, és 9 országot érintett. Az év második felében egy külön kutatás készült Japánban. Így az összehasonlításban a 2012. évi kutatás 10 országra terjedt ki. 2013-ban két újabb ország (Kanada és Kína), majd 2014-ben három ország (Brazília, India és Törökország) csatlakozott a kutatáshoz. 2015-ben a kutatás ismét 15 országot fedett le, bár bekerült Ausztrália, és kikerült Svédország.

Módszertan

A Cicero Group, a világ egyik vezető tanácsadó intézete folytatta le a kutatást. A válaszadók egy online kérdőívet töltöttek ki, és az interjúk 2015 februárjában készültek mindenkinek a saját anyanyelvén. A kutatásban 14 400 munkavállaló (teljes munkaidős vagy részmunkaidős munkavállaló, valamint részben nyugdíjazott), 1600 nyugdíjas vett részt. Mivel a kutatás online formában történt, meg kell jegyeznünk, hogy Brazília, Kína, és India esetében a válaszadók főleg a városokból kerültek ki, és nem a vidéki, kevésbé fejlett területekről. A százalékokat a legközelebbi egész értékre kerekítettük.