„Íróvá nem a halál avat” – élő irodalom a középiskolákba

AEGON MŰVÉSZETI DÍJASOK A TANTERMEKBEN

A középiskolai irodalomórákon lehetőség van arra, hogy néhány tanórán kortárs szerzők munkáival ismerkedjenek meg a diákok. Ma élő írók és költők alkotásait tanítani azonban gyakran nehezebb, mint a már lezárult és kanonizált életművel bíró szerzőkéit. Nem meglepő tehát, hogy sokan úgy fejezik be a középiskolát, hogy nem olvastak kortárs magyar szerzőket. Grecsó Krisztián, Aegon Művészeti díjas író szerint például sok diáknak már az is információ, hogy vannak élő írók, hogy íróvá nem a halál avat.

Barnás Ferenc író, aki idén kapta az Aegon Művészeti Díjat, így vélekedik a kezdeményezésről:

„Volt egy idő, amikor irodalmat tanítottam középiskolásoknak, így hát saját tapasztalatból tudom, milyen érzékenyek, illetve kritikusak a gyerekek ebben az időszakukban. Nagy megtiszteltetés, de még nagyobb kihívás lenne számomra, ha akár csak egyetlen pedagógus is tanítani akarná a Másik halált. Azoknak a szakembereknek pedig külön köszönet, akik elkészítették a segédanyagot a regényhez. Ezzel talán sikerül egy kicsit közelebb hozni – az amúgy főként „örök értékekhez” szoktatott – tizenévesekhez azt, hogy bizonyos emberek esetében mit is jelent a mában élni, mi mindent jelenthet az, hogy kortárs.”

Az Aegon Művészeti Díj kezdeményezésére a Magyartanárok Egyesülete kortárs irodalom iránt elkötelezett pedagógusokat kért fel arra, hogy tancsomagokat készítsenek középiskolai pedagógusok számára Aegon Művészeti díjas szerzők műveiről. Ezek segítségével Spiró György, Rakovszky Zsuzsa, Térey János, Csaplár Vilmos, Jónás Tamás, Grecsó Krisztián, Esterházy Péter és Barnás Ferenc írásai megismerhetőek lesznek az érdeklődő középiskolások számára.

A tancsomagok a módszertani segítség mellett arra is tartalmaznak javaslatot, hogy mikor és miért érdemes egy-egy művet tanítani, valamint kitérnek arra is, hogy a különböző életkorú, eltérő szociális hátterű, más-más olvasási tapasztalattal bíró diákoknak milyen megközelítések lehetnek érdekesek.

Néhány erre vonatkozó példa a tancsomagokból:

„… Komoly, fontos, a tizenhét-tizennyolc évesek számára nem megkerülhető problémákkal foglalkozhatunk a regény szövegeinek feldolgozása során… Ajánlom … minden kollégának, akinek nincs hiányérzete, tanári bűntudata, titkos szorongása, ha elmarad a morális szentencia, a címkézhető tanítás az irodalmi szövegeket földolgozó tanórák végén…” (Barnás Ferenc: A másik halál című regényéről Szakács Emília – Szent Mór Katolikus Gimnázium, Pécs – készített tancsomagot)

„ … Azonban két mozzanat alighanem minden felnőtté érlelődő, értékválasztások elé kerülő fiatalt közelről érint. Az egyik az anyagi sikeresség kérdése, egyszerűen fogalmazva az, hogy a pénz boldogít-e, illetve hogyan és mennyire boldogít. Milyen is a mai magyar elit, milyen is a „menő élet”?” (Térey János: Asztalizene című drámájáról Arató László – ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – készített tancsomagot.)

„Ha a diákok „elhiszik”, hogy valódi kalandokat fognak olvasni (és azt fognak), akkor akár reményünk lehet arra, hogy legalább néhányan végigolvassák a regényt.” (Spiró György: Fogság című regényéről Schiller Mariann – ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – készítette tancsomagot. )

„Ami különösen indokolhatja a regénnyel való foglalkozást, az a manapság égetően fontos, előtérben lévő identitáskrízis egy lehetséges feloldására nyújtott minta” (Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz című regényéről F. Piro Krisztina készített tancsomagot)

A későbbiekben a pedagógusok is bekapcsolódhatnak annak kiválasztásába, hogy kinek a művéről készüljön óravázlat: a nyolc díjazott mellett a díj döntőjébe jutott alkotók műveiről is születnek tancsomagok, szavazatok alapján dől majd el, hogy melyekről.