Kitekintés a jövőbe – hogyan képzelik el a munkavállalók a nyugdíjas éveiket?

Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2015 – 2. rész

A várható élettartam egyre nő szerte a világon. 1970 és 2010 között a születéskor várható élettartam 11,1 évvel nőtt a férfiak, és 12,1 évvel a nők esetében. Mivel az emberek egyre tovább élnek, ezzel együtt kitolódik a munkaképességük életkori határa is. A 60 vagy 65 éves korban történő végleges nyugdíjba vonulás nem jelent már korlátot.

Az emberek nyugdíjba vonulással kapcsolatos elvárásait általában az állami nyugdíjrendszer törvényi szabályozása befolyásolja. A kutatásból például kiderült, hogy a spanyol munkavállalók 44 százaléka abban az évben szeretne nyugdíjba menni, amikor betölti a 65. életévét, miközben a 2011-ben elfogadott nyugdíjreformok értelmében 2013 és 2027 között 65 évről fokozatosan kitolják a nyugdíjkorhatárt 67 évre. Kínában a hivatalos nyugdíjkorhatár nők esetében 50, férfiaknál pedig 60 év, ami magyarázatot ad arra, hogy miért szeretne a válaszadók 90 százaléka 65 éves kora előtt nyugdíjba menni.
(Megjegyzés: A kínai kormány a kötelező nyugdíjkorhatár megemelését célzó reformokon dolgozik.)

A hagyományos nyugdíjkorhatár utáni munkavállalással kapcsolatos gondolkodás nagyon változó a világ különböző pontjain. Japánban a válaszadók 43 százaléka szeretne a nyugdíjkorhatárt követően is dolgozni, míg Franciaországban csupán 15 százalék gondolkodik így. Ennek magyarázata a törvénykezésben keresendő. 2013-tól kezdődően Japánban a munkaadókat arra kötelezi a törvény, hogy a belső működési rendjük támogassa a munkavállalókat a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalásban.

Az ezidáig leggyakrabban alkalmazott modell a “folytatólagos munkavégzés”, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közelítő munkavállalónak a munkaadó rugalmasabb feltételekkel kínál munkaszerződést.

A kutatás szerint világszerte a munkavállalók 51 százaléka 65 évesen, azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni. Sőt, az 55 év feletti munkavállalók 55 százaléka fokozatosan szeretne nyugdíjba vonulni, és a fiatalabbak még nagyobb arányban osztják ugyanezt a vélekedést. Ennek különböző okai lehetnek (l. 1. sz. ábra). A munka egyéb előnyökkel, így a társasági kapcsolatok megőrzésével is jár.

Nagyon összetett kérdés, hogy a munkavállalók miként hosszabbíthatják meg a munkában töltött éveiket. A kétkezi munkásoknak sokkal nehezebb lesz a jelenlegi munkakörükben folytatni a pályafutásukat. Mások az idősebb munkavállalókkal szembeni előítélettel szembesülhetnek a munkahelyükön. Egyes munkáltatók az idősebb munkavállalókat drágábbnak és/vagy kevésbé hatékonynak tartják. Másrészről vannak, ahol nagyra értékelik az idősebb kollégák szakértelmét, tapasztalatát, értékítéletét, vállalati tudását, és jó interperszonális készségeit. A munkáltatóknak kritikus szerepük van, és leginkább rajtuk múlik, hogy a munkavállalók megvalósíthatják-e a rugalmas nyugdíjazással kapcsolatos elképzeléseiket.

1. sz. ábra – A nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás okai
Az alábbiak közül melyek fontosak önnek abban, hogy nyugdíjas éveiben is valamilyen mértékben folytassa az aktív munkát? – Bázis: Akik nem mentek még véglegesen nyugdíjba és továbbra is dolgozni szeretnének (n=8,195)