Kun Árpádé az idei Aegon Művészeti Díj

Boldogság és kívülállás az „érett férfikor művében” – egy hamisítatlan nagyregény, Kun Árpád: Boldog Észak című műve kapta 2014-ben az Aegon Művészeti Díjat
Az Aegon Magyarország a Művészeti Díj és a hozzá kapcsolódó események révén eddig is sokat tett azért, hogy közelebb hozza az olvasókat az igényes kortárs irodalomhoz, és segítsen felszámolni azt az elképzelést, hogy a „minőségi” irodalom csak kevesek ügye, nehezen olvasható és még nehezebben érthető.

„Feltett szándékunk, hogy biztosítsunk egy olyan szakmai irodalmi díjat, amely kizárólag a teljesítményt értékeli. Az a célunk, hogy a díjat megkapni és a legjobb tíz közé kerülni egyaránt dicsőség legyen!” – mondta Zatykó Péter, a díjat alapító társaság elnök-vezérigazgatója.

A 2014-es díjazott mű újabb bizonyíték arra, hogy érdemes és izgalmas kaland kortársat olvasni: vudu istenek, kerekesszékben versenyző idős norvégok, sivatagi forróság és a gleccserek hidege, mágia és racionalitás találkozik ebben a kontinenseken átívelő történetben, ahol a főhős, egy fekete bőrű európai önmagát keresi országokon-városokon át, de mindenhol kívülállónak érzi magát mindaddig, amíg meg nem találja a szerelmet. A 2013-ban a Magvető Kiadónál megjelent mű visszhangjában többször kiemelik az irodalomtörténészek és a kritikusok, hogy szinte hagyományok nélküli a magyar irodalomban az az írói nyelv és szemléletmód, amely Kun Árpád sajátja – család-, utaztató-, identitás- és fejlődésregényként jellemzik a Boldog Északot. Ugyanilyen szokatlan az az írói gesztus, hogy a boldogságról ír, a boldogságot választja témájának. Ahogy egy interjúban az író fogalmazott: „Minden nyomorúságunk ellenére egyelőre élünk, és ez csodálatos.” A regény szerzője, Kun Árpád 2006 óta családjával Norvégiában él, egy fjordparti településen, és a helyi idősek otthonában dolgozik segítő foglalkozásúként – nem beszél kilenc nyelven és nem csörgedezik joruba és vietnámi vér az ereiben, mint hősének, az önéletrajzi vonatkozásokat mégsem nehéz felfedezni könyvében. Mostanában következő regényén dolgozik, és ahogy egy riportban ígérte: „a főszereplő könnyen összetéveszthető lesz majd velem, a szerzővel.”

„Kun Árpád regénye szintén egyfajta Ember tragédiája: egy olyan üzenet hordozója, amely szerint ami az emberben legértékesebb, az elpusztíthatatlan és a legnehezebb körülmények között is újjá születhetik.” – Szörényi László, zsűrielnök laudációjából. „Felemelő, jelentékeny könyv, az általában és átlagosan magas színvonalú kortárs magyar prózában is számottevő” Tarján Tamás „Oxigéngazdag légköre van a Boldog Északnak, dúsabb, mint amit kortárs művek esetében megszoktunk.” Győrffy Ákos „A Boldog Észak egy hamisítatlan nagyregény, amely ismeretlen világokat tesz szívfájdítóan otthonossá a magyar olvasók számára” litera.hu „Magasra tette a lécet, de nem verte le.” Szerbhorváth György

A 2014-es Aegon Művészeti Díj számokban:

Az idei díjra minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A zsűri tagjai – irodalmárok, pedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek – nem ismerik egymást, titkos tagjai annak az előkelő társaságnak, amelyik eldönthette, ki nyerte 2014-ben Magyarország legrangosabb, immár kilenc éve megszakítások nélkül létező magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot. A neves irodalmárokból, irodalomtörténészekből, újságírókból és pedagógusokból álló testület tagjai a nyertes műről egy többórás, személyes találkozón hozták meg konszenzusos döntésüket.

A 2014-es AEGON Művészeti Díjra esélyesnek választott tíz könyv listája ABC sorrendben:

Bereményi Géza: Vadnai Bébi Borbély Szilárd: Nincstelenek – Már elment a Mesijás? Csabai László: Szindbád Szibériában Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben Krasznahorkai László: Megy a világ Kun Árpád: Boldog Észak Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv Tompa Andrea: Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben Tóth Krisztina: Akvárium

Az Aegon Művészeti Díj 2014-es döntésében résztvevő szakmai zsűri tagjai:

Diószegi Endre Budapesten végzett az ELTE magyar-történelem szakán. Az Ady Endre Gimnáziumban kezdett tanítani, ma is itt vezetőtanár. Jelenleg a hetedik humán-biológia osztály főnöke. Szaktanácsadóként dolgozott a Fővárosi Pedagógiai Intézetben, projektvezető volt a Sulinet Digitális Tudásbázis irodalom tananyagának fejlesztésében és a Digitális órák, illetve Digitális házi feladatok program¬csomagokban. A középiskolásoknak Litera-túra tankönyvsorozatot társzerzője. 1995-től a Magyar Televízió Repeta, Repeta Plusz, majd a Válaszd a tudást című műsorainak tanára volt. Számos szakkönyv és irodalmi-történelmi könyvsorozat születésénél bábáskodott (Világtörténelmi enciklopédia, Jókai sorozat, Klasszikus magyar líra sorozat). Irodalmi kalandtúrákat vezetett Görögországba, Olaszországba, Franciaországba, Spanyolországba és Angliába, írt hangos útikönyvet Madridról. 2010 óta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának elnöke.

E. Csorba Csilla Tanulmányait az ELTE BTK-n folytatta történelem-francia szakon, később művészettörténész diplomát is szerzett. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a segédmuzeológusi állástól a főigazgatói beosztásig jutott. Tudományos kutatásait, publikációit a 19-20. századi irodalom, művelődés-művészet-fotótörténet körébe tartozó témákból írta. Itthon és külföldön (Caen, Párizs, Washington, Milánó, Dortmund, Bécs, Berlin) több tucat kiállítást rendezett. A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetését nyolc éve látja el, több állami és civil szervezettől kapott kitüntetés birtokosa. Főbb művei: „Baráti emlékül Jókai Mór”– Jókai Mór összes fényképe. (1981), Magyar fotográfusnők 1900-1945, (2001), Székely Aladár – A művészi fényképész 1870-1940, (2003), Máté Olga fotóművész. – „Nagy asszonyi dokumentum” (2006), Ady, a portrévá lett arc. – Ady Endre összes fényképe (2008). „Az író, akár élő vagy holt, számára fontos, hogy alkotásait szeressék, gondoskodással vegyék körül, vigyázzanak rá, megfelelő terepet adjanak megjelenésének. Ehhez igyekszem hozzájárulni azzal a komplex gépezettel, amit az irodalmi múzeum a mai világban nyújtani tud.” (2014)

Kúnos László Műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató, kiadóvezető.1967-1972 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1972-től 15 évig az ELTE BTK angol tanszékén dolgozott tanársegédként, majd címzetes egyetemi docensként; angol művészetet és építészetet tanít. 1982-1993 között a Magyar PEN Club titkára volt. 1987-2003 között a Corvina Könyvkiadó idegen nyelvű főszerkesztője volt. 2003 óta a Corvina Könyvkiadó igazgatója. Műveket fordít angol, svéd, dán és norvég nyelvből. Díjai: Wessely László díj (1989); Forintos-díj (1996); Hieronymus-díj (2005), József Attila-díj (2007)

Lévai Balázs Televíziós és rádiós műsorvezető, szerkesztő, rendező. A Bestseller és a Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő sorozatok arcaként vált ismertté, azóta is több ismeretterjesztő-kulturális műsor ötletgazdája, producere és szerkesztője volt. Emellett zenekarok művészeti vezetőjeként dolgozik. Nyár elején jelenik meg legújabb könyve, portrékötetének címe: Lovasi – Idáig tudom a történetet.

Szilágyi Zsófia Irodalomtörténész, kritikus, a Szépírók Társasága alelnöke, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke, a Kalligram folyóirat szerkesztője, az MTA-ELTE tudományos munkatársa. Pályáját az orosz irodalom kutatójaként kezdte, PhD-fokozatának témája Lermontov Korunk hőse című regénye volt. 10 éven át a veszprémi Pannon Egyetem oktatójaként dolgozott, tanított az Eötvös Collegiumban és az ELTE-n is. Ma 20. századi és kortárs magyar irodalommal foglalkozik, eddig öt könyve jelent meg: A továbbélő Móricz (2008) című könyvéért Artisjus-díjat, Móricz Zsigmond (2013) című nagymonográfiájáért Móricz Zsigmond Emlékplakettet kapott. 1997 óta ír kritikákat kortárs irodalmi művekről, rendszeresen dolgozik az Alföld, a Jelenkor, a Kalligram című folyóiratok, illetve az Élet és Irodalom számára 2013-ban.

Szörényi László Irodalomtörténész, tanulmányait az ELTE-n végezte latin–görög–iranisztika szakon. A Szegedi Tudományegyetem professzora, az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1991–95-ig Magyarország római nagykövete volt. Részt vett az első modern gimnáziumi reformtankönyvek létrehozásában, főszerkesztője volt az Irodalomtörténeti Közleményeknek (1997–2012). Főbb művei: „Múltaddal valamit kezdeni” (1989), Hunok és jezsuiták (1993); Memoria Hungarorum (1996), Hosszúlépés (1997, 2013, finn fordításban 2000), Arcades ambo, Delfinárium (1999, 2000, 2010), „Álmaim is voltak, voltak…” (2004), Harmóniára teremtve, Tanulmányok Mátyás királyról (2009), „Újzélandot választottam ki új hazámul” (2010), Önfiloszhattyú (2010), Petrarca Budapesten (2011), Az Isonzó a Dunába ömlik (2012), Éljen Kun Béla! Suzy nimfomán (2013), Hogyan él a múlt, Szörényi Lászlóval beszélget Hafner Zoltán (2013). Főbb kitüntetései: Széchenyi Emlékérem, Arany Páfrány Díj (Bologna), József Attila-díj, az Olasz Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozata, Klebelsberg-díj, Széchenyi-díj.

Zachár Zsófia Az ELTE BTK angol-magyar-könyvtár szakán végzett, majd közel tíz évig a Külkereskedelmi Főiskola Angol tanszékén tanított. Fordításai – többek között W.M. Thackeray, Ambrose Bierce, Katherine Anne Porter, E.L. Doctorow, Susan Sontag műveiből – az Európa Kiadónál jelentek meg, ahol külső szerkesztőként, lektorként is dolgozott. 1978−82 között a Magvető Kiadó szerkesztője volt, a Gyorsuló Idő sorozat, majd a modern angol és amerikai irodalom köréből szerkesztett könyveket. Ezt követően a The (New) Hungarian Quarterly egyik szerkesztőjeként dolgozott, 1990 után főszerkesztő helyettesként, majd 2005 után, mint a lap főszerkesztője. Emellett 1991−2001 között Budapest Review of Books társszerkesztője, ill. főszerkesztője is volt.

Élő kapcsolat az olvasókkal, olvasásnépszerűsítés

Az Aegon Művészeti Díj 2012 óta kiemelt hangsúlyt fektet az olvasás népszerűsítésére. Jelen volt több művészeti fesztiválon a Szigettől kezdve Kapolcson át a Margó Irodalmi Fesztiválig; a díj saját és facebook oldalán folyamatosan informál a korábbi díjazottakról és a díjra esélyes könyvekről. Az irodalmi díjak történetéről izgalmas sorozat megírására kérte fel Nyáry Krisztiánt, a fordulatos és sokszor meglepő kultúrtörténeti érdekességek alkalmanként 40-50 ezres olvasótáborhoz vitték el a Díj hírét. Folytatásként elkészült az irodalmi mesterekről és tanítványaikról íródott sorozat, melyet idén az elmúlt századok kevésbé ismert női szerzőiről szóló írások követnek.

„Különösen fontos volt számunkra, hogy a kapcsolódó eseményeken keresztül a fiatalokhoz szóljunk, próbáljuk segíteni, hogy az Aegon Művészeti díjas írók könyveit megismerjék a diákok. Ezért kértük fel a Magyartanárok Egyesületét, hogy készítsenek óravázlatokat a díjazott művekhez.” –tette hozzá Zatykó Péter.

A tancsomagok ingyenesen letölthetőek a díj honlapjáról.