Nyugdíjfelkészültség a világban 2012 és 2016 között
Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016 – 2. rész!
A Magyarországon lezajlott nyugdíjreformok és a munkáltatói nyugdíjmegtakarítási programok hiánya azt jelenti, hogy a magyar munkavállalók zöme a nyugdíjkorhatár elérése után jelentős mértékben a kötelező, egységes, folyó finanszírozású állami nyugdíjra fog támaszkodni. Magyarország lakosságának közel 18 százaléka 65 év feletti. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, amelyet folyamatosan emelnek, és amely várhatóan 2022-re¹ éri el a 65 évet.
A továbbra is alacsony kamatkörnyezetben megnőtt az adókedvezmények jelentősége. 2014 óta a kormány a hosszú távra szóló nyugdíjbiztosításokat 20% adójóváírással támogatja. Magyarország éves GDP növekedése (+0,9 százalék) megközelíti az Euro zóna átlagát (+1,5 százalék), és a munkanélküliek aránya 10 éve nem volt ilyen alacsony (6 százalék).² Ugyanakkor alacsony a magyar gazdaságba vetett bizalom, a megkérdezettek 43 százaléka azt nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság romlani fog az elkövetkező 12 hónapban (szemben a világszerte mért 33 százalékkal).
Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás immár ötödik éve vizsgálja az emberek nyugdíjjal kapcsolatos elvárásait és nyugdíjas évekre való felkészültségét. A kutatás egyik lényeges eleme a 2012-ben felállított Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI), amely a nyugdíjjal kapcsolatos felkészültséget méri fel és fejezi ki egy indexben a világ különböző országaiban. Az 1-10 közötti skálán a 8 vagy annál magasabb pontszám magas, a 6-7,9 közötti pontszám közepes, és a 6-nál kevesebb pont pedig alacsony felkészültséget jelent. Idei 5,0 pontjával Magyarország a kutatásban részt vevő 15 ország között a 13. helyen végzett holtversenyben Spanyolországgal.
- ábra Magyarország a 13. helyen végzett a 2016. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index alapján
¹ Pensions at a Glance – OECD (December 2015)
² Trading Economics – Hungarian Central Statistics Office (March 2016)
- ábra Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index változása Magyarországon az elmúlt 5 évben
Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index elemei
Az index meghatározásához hat kérdést teszünk fel, melyek közül három attitűdre, három pedig konkrét viselkedésre irányul. 2012 óta egy kivételével minden esetben történtek apró javulások, egyedül a ‘személyes felelősség’ csökkent 57 százalékról 53-ra, mivel a nyugdíjreformok az egyén válláról átrakták a nyugdíjak felelősségét az államra. A fiatalok (20-29 év közöttiek) nagyobb mértékben érzik a felelősséget (62 százalék), mint az idősebb korosztály (60-69 év közöttiek), ahol az arány 46 százalék.
A legnagyobb javulás a “kieső jövedelem pótlása” terén mutatkozik, ami azt jelenti, hogy hányan hisznek abban, hogy a nyugdíjasként elvárt jövedelmük 75 százalékát elő tudják teremteni. Ez az arány 29 százalékról (2012) 38 százalékra (2016) nőtt.
- ábra Milyen tényezők alapján alakul ki az ARRI index?
- Az ARRI elemeinek változása Magyarországon az elmúlt 5 évben (az első két helyen álló válasz aránya)
Az indexet alkotó hat kérdésre egy ötfokú skálán kell megadni a választ. A sávok az első két helyen szereplő (4 és 5) választás arányait mutatják 2012 és 2016 között.
Felülről lefelé az első öt kérdés esetén arra kértük a válaszadókat, hogy jelöljék be, mennyire értenek egyet egy állítással. Pl. “Milyen mértékben érez személyes felelősséget aziránt, hogy elegendő jövedelemmel rendelkezzen nyugdíjas korában?” Az egyes azt jelenti, hogy “Egyáltalán nem érzem magam felelősnek”, míg az ötös azt, hogy “Nagyon felelősnek érzem magam.” A sávok a négyes és ötös pontszámot választók arányát tükrözi, azaz azokat, akik „valamelyest és nagyon felelősnek érzik magukat”.
A hatodik kérdés a kieső jövedelem pótlására vonatkozott, és itt azt kérdeztük, hogy nyugdíjasként a jelenlegi jövedelme hány százalékára lesz szüksége. Utána megkérdeztük, mennyire bízik abban, hogy meg tudja teremteni ezt a jövedelmet. Az erre a kérdésre adott választ egy egytől (“Nem gondolom, hogy meg fogom valósítani a nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseimet”) ötig (“Meg fogom valósítani a nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseimet)” terjedő skálán lehetett bejelölni. A sáv azt fejezi ki, hogy a válaszadók milyen arányban adtak 4 és 5 pontot erre a kérdésre, azaz hányan fogják a nyugdíjjal kapcsolatban kitűzött jövedelemcéljukat 75 százalékban elérni.
