Több évtizedes trendforduló a pénzvilágban – felértékelődhet az aktív vagyonkezelés

2018. február 12. – Buborékok képződnek a tőkepiacokon: az irracionális magatartást kiváltó nullkamat környezet évei után egyre közelebb kerülünk egy korrekciókkal jellemzett időszakhoz; mindenképp érdemes átgondolni és új stratégia alapján újratervezni a befektetési döntéseket, mert a következő 10 év jó eséllyel különbözhet a legutóbbi válság óta eltelt időszaktól – hangsúlyozta Nagy Dániel, a HOLD Alapkezelő intézményi értékesítésért felelős munkatársa az Aegon Prémium Ügyfélklub idei első találkozóján. 

A Wall Street sosem változik, mivel az emberi természet nem változik; a pénzpiacokon ugyanazok a jelenségek ismétlődnek – idézte a szakember Edwin Lefévre Egy spekuláns feljegyzései című klasszikusát. A jelenlegi hangulat ismerős lehet azoknak, akik már a 2000-es dotkom- vagy a 2008-as ingatlanlufi időszakára emlékeznek: elsöprő az optimizmus, a befektetők ignorálják a tőkepiaci kockázatokat, a döntéseikbe egyre több irracionális elem épül be. Ennek kötvénypiaci vetülete, hogy Ausztria nemrég egy 200 százalékos hozamú, ám 100 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki, illetve Argentína is egy 100 éves lejáratú állampapírral lépett piacra, miközben nyugati szomszédunk a megelőző évszázad során például többször is elveszítette a függetlenségét, a dél-amerikai ország pedig körülbelül négy-öt államcsődöt is átélt ugyanezen idő alatt. A két példa azt jelzi, hogy egy jelentős félreárazás tapasztalható a nullkamatok világában.

„A gazdaságpolitikusok ugyan törekszenek arra, hogy egészséges gazdaságot teremtsenek, azonban a gazdasági életre erőteljesen jellemző a ciklikusság, aminek nyomán túlhevülések, pénzügyi buborékok, lufik alakulnak ki, vagyis tartósan és jelentősen elszakadunk a fundamentumoktól” – mondta Nagy Dániel. Erre a visszatérő jelenségre utalt az előadás címe, a „Mindenbuborék” is: a globálisan alacsony kamatszintek általánosan túlértékeltté tették az összes eszközt, ennek az időszaknak azonban nagyon sok jel szerint hamarosan vége szakadhat. Most a részvények, a kötvények, az ingatlanok, a kriptodevizák is drágák: a nullkamatok feltolták az eszközárakat, a gazdaságok stimulálásra, növekedési pályára való állításának következtében paradox módon nem fogyasztói, hanem az eszközárinflációt sikerült generálni. A pénz értékének megőrzése vagy hozam termelése érdekében egyre kockázatosabb eszközökbe terelődtek a befektetők. Elgondolkodtató jelenség, hogy az amerikai tízéves kötvények éves hozama a 80-as években még 15 százalék körül járt, ma viszont alig több mint 2 százalék – ez sok befektetői döntést megmagyaráz.

A közelgő trendfordulónak ugyanakkor számos jele van. A munkaerőköltségek emelkednek – kimerülőben a globális munkaerő-tartalék –, magában a globalizációban is trendforduló történt (erre utal Trump megválasztása és a Brexit), folyamatosan emelkedik a bérinfláció, a globális és a régiós jegybankok pedig a szigorítás útjára léptek: a hozamcsökkenés 35 éves periódusa után várhatóan újra meg kell barátkoznunk a magasabb kamatszintekkel, még ha most még hihetetlennek is tűnhet. A jegybanki eszközvásárlások minden bizonnyal véget érnek, a részvénypiacon pedig lefékeződhet a markáns emelkedés, helyette oldalazásra, korrekciókkal taglalt időszakra érdemes számítani.

Kína továbbra is jelentős kockázati faktor, ahol a megerősödött politikai hatalom kész arra, hogy fájdalmas gazdasági reformokat és monetáris szigorítást hajtson végre. Az ázsiai országban tovább emelkedhet az infláció, továbbá hatalmasra nőtt a hitelbuborék, ami a GDP majdnem háromszorosára rúg, szinte sose látott történelmi hitelbuboréknak felel meg.

Nagy Dániel szerint az előttünk álló időszakban – amely több tőkepiaci aspektusában az 1966 és 1982 közötti ciklushoz lehet hasonló, amikor is az amerikai tőzsdeindex nagyjából 15 év alatt nem tudott magasabb szintre kerülni– ismét megnő az aktív vagyonkezelés jelentősége, vagyis a hozamok mellett a kockázatok menedzselésére is kellő hangsúlyt kell helyezni. A HOLD a régiós befektetések mellett a globális tőkepiacra koncentrál. Kelet-Közép-Európa még mindig az egyik legolcsóbb piac (miközben az USA-ban az elmúlt száz évben csak kétszer voltak drágábbak a részvények a mostani szintnél), ahol azonban erős divergencia mutatkozik: Csehországban, Lengyelországban és Romániában monetáris szigorítás tapasztalható, Magyarországon viszont változatlanul laza a monetáris és a fiskális politika: az MNB továbbra is a gyenge forinttal igyekszik stimulálni a gazdaságot. Félő lehet azonban, hogy a mostani túlhevülési kockázatok nyomán egy recessziós környezetben a kontraciklikus, hűtésre koncentráló gazdaságpolitika alkalmazása nagyobb fájdalmakkal járhat majd később.

A változó környezethez igazodik a HOLD termékportfóliója is. A régióban 300 vállalatot követ szorosan az Alapkezelő befektetői csapata, mely társaságokból építkezik a Concorde 2000 nyílt végű alap az aktív kötvény szelekcióval párhuzamosan. A Concorde 3000 befektetési alap 60 százalékban tart részvényeket és 40 százalékban kötvényeket. A Concorde Columbus szintén aktív részvényszelekcióval, globál-makro megközelítéssel operál, amelyben jelenleg a kockázatok visszavágásával próbál utat törni a túlértékelt piacokon hozamemelkedésre fogadva és Európát, illetve a régiót felülsúlyozva. A Platina Pí „B” származtatott befektetési alap félreárazásokat, alulértékelt eszközöket keres, amelyek megszűnésével hosszabb távon képes alacsony ingadozás mellett a kockázatmentestől magasabb hozamot elérni

Tavaly a pénzügy és az ingatlanszektor emelkedéséből jelentősen tudott profitálni a Concorde 2000, 3000 és a Columbus alap is. Az Alapkezelő jelenlegi megítélése szerint a magyar eszközök már nem számítanak olcsónak. Jelenleg főként Romániára és Horvátországra érdemes figyelni, ugyanis ezek a piacok még a régión belül is alulértékeltnek számítanak. A horvát piac különösen az erősödő uniós pénzáramlás, az EU-barát kormányzat, a fellendülő turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási szektorok miatt ígéretes. Romániában többek között a bankszektor lehet továbbra is vonzó befektetési célpont.

Ahogyan arra Nagy Dániel rámutatott, a befektetési klíma egyelőre nem a racionalitás, hanem még mindig a túlhevülés, a „mánia” jeleit mutatja: a dotkomlufi előtti időkhöz hasonlóan a technológiai részvények vezetésével szinte minden eszköz kiugróan teljesít, ami nagy mértékben köszönhető annak, hogy a három vezető globális jegybank az utóbbi években megközelítőleg 15 ezer milliárd dollár értékben vásárolt eszközöket, a bőséges likviditás nagyon támogatóan hatott a tőkepiacokra. Figyelmeztetésre okot adó jel, hogy a kisbefektetői hangulat rendkívül optimista, a volatilitási index 50 éve a legalacsonyabb szintre került (az előadás időpontjában). Ugyanakkor az értékalapú befektetők, mint a Hold Alapkezelő már érzékelik a feltámadó ellenszelet. Látják a béremelkedési dinamikát (pl. Kína már Portugália és Görögország bérszínvonalán, Brazília szintje fölött termel), várakozásuk szerint visszatérhet a fogyasztói infláció, aminek nyomán kamatemelésekre lehet felkészülni a korábban említett strukturális trendfordulón felül, ami negatív üzenet a kötvényeknek és ennek nyomán a részvényeknek. A változást jelzi például a kriptodevizák mozgása: minden a közelgő korrekció irányába mutat. A szakértő szerint a hazai választási év a politikán keresztül vélhetően nem okoz jelentős meglepetést a befektetők már beárazták a legvalószínűbb forgatókönyvet.

További információ:

Aegon Magyarország Zrt. – Aegon Prémium Üzletág

Fehér Kata

Kommunikációs Szakértő

E-mail: feher.kata@aegon.hu