A rugalmas nyugdíjazás új dimenziói

Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2015 – 1. rész

Az Aegon Center for Longevity and Retirement és a Transamerica Nyugdíjkutató Központ közzétette új jelentését “A rugalmas nyugdíjazás új dimenziója” címmel, melynek központi gondolata, hogy az emberek nyugdíjjal kapcsolatos elképzelései rohamosan változnak, és egyre nagyobb a nyitottság a rugalmas nyugdíjazási koncepciók iránt.

A jelentés egy új megközelítést sürget, amely egy gazdaságilag sokkal racionálisabb, fenntarthatóbb és kivitelezhetőbb elképzelésre épül. A rugalmas nyugdíjazás mindenki számára lehetővé teszi az egyéni igényekre szabott átmenetet a munka világából a nyugdíjas évekbe, így lehetőséget ad arra, hogy valaki tovább dolgozzon, továbbra is legyen jövedelme, aktív maradjon, és ne szoruljon ki a társadalomból. A rugalmas nyugdíjazás win-win helyzetet teremt azáltal, hogy megoldást kínál az államnak a munkáltatókkal és a társadalombiztosítással kapcsolatos problémáira, melyek hátterében az egyre hosszabb várható élettartam és az elöregedő társadalom áll.

A jelentés kiemeli azokat a lépéseket, amelyeket a világ különböző pontjain már alkalmaznak a rugalmas nyugdíjazás elvének gyakorlati alkalmazására, valamint feltárja a munkavállalók nyugdíjazással kapcsolatos elvárásait is. A rugalmas nyugdíjazás koncepciójának előtérbe helyezésével nemcsak a munkáltatók és a munkavállalók, hanem az állam is sokat nyerne a társadalom elöregedésének előrehaladtával. Az online felmérés 16.000 válaszadó véleményét tükrözi Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália 15 országából.

A népesség elöregedése ma már globális jelenség. A világ számos országában kell szembenézni az egyre növekvő várható élettartam és az alacsonyabb születési ráta kihívásaival. 2050-re az idősebb generáció (a 60 évnél idősebbek) lélekszáma 2 milliárdra nő a 2013 évi 841 millióhoz képest. 2050-re az idősebb generáció a világ teljes lakosságának 21,1 százalékát fogja kitenni.

A népesség elöregedésének messzeágazó társadalmi következményei vannak. Egy elmozdulásnak lehetünk tanúi, a munkaképes korú lakosság arányaiban kisebbé, az idősebb generáció pedig nagyobbá válik, ami mindehol a világon alapjaiban állítja feje tetejére az állami társadalombiztosítási rendszer alapvető gazdasági modelljét. E nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatósága reformokat kíván, amelyek között megtalálható a juttatások csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése, adóemelés, valamint ezek kombinációja. Bármilyen reformokra is kerül sor, az drámai változásokat fog eredményezni abban, ahogy a kormány, a munkaadók, és a munkavállalók látják a munkavállalás és a nyugdíj kérdését.

A mai munkavállalók már most is fel vannak készülve arra, hogy tovább kell majd dolgozniuk.
Sokakban él az az elképzelés, hogy fokozatosan lépnek át a munka világából a nyugdíjas éveikbe, amely jelentheti a teljes munkaidős foglalkoztatottságról a részmunkaidőre való áttérést, egy kevésbé megterhelő, vagy kielégítőbb új munkakör betöltését, vagy akár egy új karrier kezdetét. Ugyanakkor a munkaadók közül kevesen rendelkeznek olyan üzleti modellel, amely ezt az elképzelést támogatná, és sok esetben új törvényekre van szükség az új elképzelések megvalósulásának előmozdítására.

Az Aegon Center for Longevity and Retirement a munkavállalók nyugdíjra vonatkozó elképzelésének „A rugalmas nyugdíjazás új dimenziói” elnevezést adta. Ez az új dimenzió fontos lehetőséget kínál a munkavállalóknak, hogy hosszabb ideig tudjanak munkát vállalni, jövedelemre szert tenni, aktívnak maradni, és majd idősebb korban véglegesen nyugdíjba menni, miközben időt szabadítanak fel a családjukra, barátaikra és a szórakozásra is. A rugalmas nyugdíjazás win-win helyzetet teremt, mert megoldást kínál az államnak a munkáltatókkal és a társadalombiztosítással kapcsolatos problémáira, melyek hátterében az egyre hosszabb várható élettartam és az elöregedő társadalom áll.

Catherine Collinson
Az Aegon Center for Longevity and Retirement ügyvezető igazgatója
A Transamerica Institute és a Transamerica Center for Retirement Studies elnöke

Bevezetés

A nyugdíjazás fogalma rohamosan változik. Az emberek egyre tovább élnek,
jó egészségnek örvendenek, így a nyugdíjas évek sokkal aktívabb életszakasszá válnak, amelyben egyre többen keresik a lehetőséget a munka és a kikapcsolódás összehangolására.

A kormányok szerte a világban vagy fontolgatják a reformokat, vagy már bevezettek jó néhányat, például sok helyen megemelték a korhatárt, amely fölött a munkavállaló jogosulttá válik az állami nyugdíjellátásra. Bár az emberek hozzáállása ezekhez a változásokhoz szerteágazó, egyre többen vallják, hogy a rugalmas nyugdíjazás lehetőséget ad arra, hogy valaki aktív maradjon, kivegye a részét a társadalomból, és értékesnek érezze magát hosszú ideig.

A változás egyre sürgetőbb. A születéskori várható élettartam az OECD országokban átlagosan 80 év, és az az idő, amíg valaki jó egészségnek örvend élete során (ez az ún. “várható egészséges élettartam”) egyre hosszabb. Emiatt az emberek fizikailag és mentálisan is tovább maradnak munkaképesek a szüleik generációjánál. Sok országban rohamosan csökken a munkaképes korú lakosság, mert a munka vilgából kilépők száma kezdi meghaladni az abba belépők számát. A munkáltatóknak hosszabb ideig kell alkalmazniuk a dolgozóikat. Ugyanakkor az emberek munkaképessége azon is múlik, vajon a munkaadók felismerik-e, mekkora értéke van annak, ha valakit a hagyományos nyugdíjkorhatáron túl is foglalkoztatnak, és olyan gyakorlatot alkalmaznak, amely lehetővé teszi a nyugdíjaskori foglalkoztatást és a végleges nyugdíjazásba való fokozatos átmenetet.

A rugalmas nyugdíjazás új dimenziói című jelentés, amely az Aegon Center for Longevity and Retirement és a Transamerica Nyugdíjkutató Központ együttműködésében valósult meg, az Aegon negyedik nyugdíjfelkészültségi kutatásának adatait dolgozza fel, és egy csokorba fűzi azokat a gyakorlatokat, amelyek világszerte léteznek a rugalmas nyugdíj előmozdítására. A kutatás 15 ország 16.000 válaszadójának véleményét foglalja össze az európai, amerikai, ázsiai, és az ausztrál kontinesekről. A jelentés a munkavállalók nyugdíjjal kapcsolatos elvárásait fogalmazza meg, valamint azt, hogy a munkátatók mennyire segítik elő a nyugdíjas évekre való rugalmas átmenetet. A jelentés továbbá összehasonlítja az egyes országok munkaerőpiaci gyakorlatát, és a kutatásban résztvevők válaszait.