A fejlődő piaci részvényeké a jövő

Örülhetnek a befektetők, hiszen a gazdasági kilátások világszerte pozitívak. Még fennmaradhat a tőzsdei rally az USA-ban, közben pedig Európában is elkezdődött a gazdasági fellendülés.

Ezek voltak a legfontosabb megállapításai Juscsák Györgynek, a J. P. Morgan igazgatójának az Aegon Befektetői Klub legutóbbi rendezvényén. A szakértő szerint a legmagasabb hozamot azonban a fejlődő piacokon lehet majd elérni. A kötvénybefektetéseinkkel viszont érdemes jóval körültekintőbbnek lennünk.

Minden zöld – ezzel a jó hírrel kezdte előadását Juscsák György, a világ legnagyobb bankházának, a J. P. Morgannak az igazgatója. Az előadó a következő időszak gazdasági várakozásait mutató beszerzési menedzserindexek (PMI) alakulására utalt, amelyek a következő 2-3 hónapra vonatkozóan a világban mindenhol optimisták. Ez pedig egyáltalán nem meglepő. Beértek ugyanis a 2008-ban kitörő, a modern kor második legnagyobb gazdasági válságának kezelésére foganatosított jegybanki intézkedések, mint a kamatok leszorítása vagy a pénznyomtatás felpörgetése. Juscsák György szerint olyan, a történelemben eddig nem látott „pénzügyi kísérletről” van szó, amely a problémákat ugyan nem oldotta meg, de a gazdasági növekedést az egész világon felpörgette.

A kísérlet az USA-ban kezdődött, ahol az ottani jegybank, a Fed a túl sok rossz hitel okozta válságot újabb hitelek felvételével kívánta orvosolni, ezért önteni kezdte a pénzt a piacokra. A tengernyi frissen nyomtatott dollár persze beindította a gazdasági növekedést, ám egy része részvényekbe és kötvényekbe áramlott, így felpörgette a piacokat is. Nagy kérdés azonban, hogyan tovább, miután a Fed elkezdte emelni a kamatokat és nekilátott az általa kiszórt pénz kivonásának is?

Az USA-ban alacsony, 4 százalék körüli a munkanélküliség, ráadásul Donald Trump költségvetési lazítást, azaz nagyívű infrastukturális beruházásokat tervez, ami további munkahelyeket teremt. Mást nem is tehet, hiszen az USA a 60-as évek óta nem költött sokat az infrastruktúrája fejlesztésére, így az elég rossz állapotban van. Csakhogy egy ilyen lépés munkaerőhiányhoz vezethet, ami törvényszerűen a bérek emelkedésével jár. A fizetések megugrása felpörgetheti az inflációt, ami törvényszerűen recesszióhoz vezet az USA-ban.

Nem nagyon van választása a Fed-nek sem. Most, hogy dübörög a gazdaság, emelnie kell a kamatokon, mert ha beköszönt a recesszió, akkor kamatcsökkentéssel kell élénkítenie. A kamatoknak ezért viszonylag rövid időn belül olyan szintre kell érniük, hogy később legyen miből vágni. A kamatemelés pedig egyértelműen recessziót hoz magával. Trump politikája és a Fed lépései miatt tehát nem kérdés, hogy lesz visszaesés, a kérdés pusztán az, hogy ez mikor fog bekövetkezni? A J. P. Morgan igazgatója szerint a recesszió 1-2 év múlva következhet be.

Ezen idő alatt pedig még érdemes lehet amerikai részvényekbe fektetni. Sokak szerint ez nem biztos, hogy jó ötlet, mert buborék alakult ki az USA tőzsdéin. Tény, hogy az amerikai részvények nem olcsók, de buborékról szó sincsen – mondja erre Juscsák György. Igaz, hogy a cégek teljesítménye a csúcson van és az árfolyamok hosszú idő óta tartó, folyamatos emelkedése miatt egy korrekció is benne van a levegőben, ám a dollár gyengülése és az olajárak növekedése újabb lökést adhat az amerikai vállalkozásoknak. Az elmúlt negyedévben az ottani cégek 70 százaléka rekordnyereséget ért el és részvényeik árfolyama is csúcson van. A fellendülésnek akkor lehet vége, ha a vállalkozások teljesítménye csökken, ám részvényeik értéke mégis növekszik – figyelmeztet a J. P. Morgan igazgatója.

Az amerikai részvényekben tehát még 1-2 évig van fantázia, ám ugyanez már nem igaz az amerikai kötvényekre. A kamatok 35 évig folyamatosan csökkentek, a kötvények így biztos befektetésnek számítottak. Jelenleg a kamatok mélyponton vannak, innen már csak felfelé vezet az út, ami egyértelműen kedvezőtlen lesz a kötvények számára. Kivételt csak a kockázatosabb, úgynevezett high yield kötvények jelenthetnek. A részvényekre ugyanez nem igaz, hiszen a kamatok rendkívül alacsony szintről kezdenek nőni, miközben a gazdasági helyzet stabil és a jegybank is jó üzeneteket küld. Mindezek hatására eufória van a piacokon, ami egészen addig tarthat, amíg a kétéves kincstárjegy kamata el nem éri a 3,5-4 százalék körüli szintet, ami a növekvő inflációval együtt már ráijeszthet a tőzsdékre.

Az amerikai piacokat egyre óvatosabban figyelő befektetők következő célpontja Európa lehet. Az Öreg Kontinens 6-7 évvel az USA mögött jár, de beindult a gazdasági növekedés és csökken a munkanélküliség is. Az Európai Központi Bank még csak nem is emlegeti, hogy változtatna a kamatokon, így a hitelek rendkívül olcsók. A piacok hangulata Európában jó, de nem annyira, mint a tengerentúlon, mivel az itteni cégek teljesítménye még nincs olyan magas szinten, mint Amerikában.

Juscsák György szerint azért politikai kockázatokkal kell számolni, hiszen az Európai Unió jóléti és nem politika szövetség. A 2008-as válság több országban is aláásta a jólétet, ami törvényszerűen a populista hangulat erősödéséhez vezetett. Bár a holland, a francia vagy a német választások eredménye megnyugvást hozott a piacok számára a német koalíció megalakulásának és működtetésének nehézségei vagy a katalán függetlenség kérdése ismét bizonytalanságot hozott. Mindazonáltal a J. P. Morgan igazgatója azt várja, hogy az amerikai példához hasonlóan Európa országaiban is fiskális lazítás következik, ami újabb lendületet hozhat a piacokra.

A legjobb hozamokra azonban mégsem Európában, hanem a fejlődő országokban, Kínában, Indiában, Oroszországban, vagy éppen Magyarországon számíthatunk – mondta Juscsák György. Ezekben a nyersanyagtermelésből élő vagy fogyasztásvezérelt országokban ugyanis nem állt le az urbanizáció és a motorizáció folyamata, ami további fogyasztásnövekedéshez és ezáltal a gazdaság erősödéséhez vezethet. Példaként Kína hozható fel. Az ázsiai ország ugyanis már rég nem az olcsó munkaerőre építi a gazdaságát, inkább átállt a belső fogyasztás hajtotta növekedésre. A következő 10-15 évben a fejlődő piaci részvényekben lehet a legnagyobb hozamra szert tenni, a legkisebbet pedig a kötvénybe fektetők könyvelhetik el – vélekedik Juscsák György.