Az amerikai részvényeknek 2023-ban a szeptember volt a legrosszabb hónapja. Az S&P 500 index ebben a hónapban 5%-ot, a technológiai szektort reprezentáló Nasdaq index 6%-ot esett. Ez már a második hónap egymás után, amikor az USA három legnagyobb tőzsdeindexének mindegyike veszteséget könyvel el.
Több ok is áll a háttérben: szeptemberben hagyományosan gyengébb a részvénypiac keresleti oldala (az emberek részvény helyett inkább a tanszereket vásárolják az iskolakezdéshez), de Jerome Powell jegybankelnök nyilatkozata is kiverte a biztosítékot, miszerint idén a vártnál tovább és magasabban tartják a gazdaság számára irányadó kamatokat (bár az amerikai jegybank szeptemberben nem élt a kamatemelés lehetőségével). A magasabb kamat fékezi a gazdaságot (drága a vállalati és a lakossági hitel), negatívan hat a tőzsdére (a kötvények versenyképesebbek, mint az ingatag részvénypiac, emiatt kevesebb részvényt vásárolnak).
Mindazonáltal úgy tűnik, a tengerentúlon az inflációtól egyelőre jobban félnek, mint a recessziótól. Az áremelkedés üteme ugyan 2023-ban lelassult, de még mindig meghaladja a jegybank 2%-os célját, miközben a növekvő olajár újabb áremelkedést generálhat.
Európában emelkedett a jegybanki alapkamat: az Európai Központi Bank (EKB) rekord magasságba, 4%-ra emelte az irányadó rátát. Christine Lagarde EKB elnök a sorrendben 10. kamatemelést az utolsónak nevezte, ezért a befektetők 2024-re már kamatcsökkenésre spekulálnak.
Magyarország ebben egy lépéssel már a Nyugat előtt jár: az MNB 2022 szeptember 27-én emelte utoljára az alapkamatot (125 bázisponttal 13%-ra), és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A kormány szerint a megcélzott év végi egyszámjegyű infláció borítékolható, az áremelkedés elleni harc mellett most már egyre fontosabbá válik a növekedés támogatása. Mindeközben az infláció mérséklődik: szeptemberben 12,2%-os volt az árak emelkedésének üteme (az előző év azonos időszakához képest). Az élelmiszerekért 15,2%-kal, a jármű üzemanyagokért 35,4%-kal kellett többet fizetni szeptemberben, mint egy évvel korábban.
A The Wall Street Journal az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy Kína megtiltotta a kormányzati tisztviselőknek és az állami vállalatok alkalmazottainak az Apple iPhone-ok használatát. Peking csökkenti a külföldi technológiától való függőségét, és támogatja a hazai vállalatokat. A kínai külügyminisztérium által el nem ismert tiltás gyanúsan egybeesik a sencseni székhelyű Huawei új, 1200 dolláros Mate 60 Pro okostelefonjának premierjével.
Eközben súlyosbodott a világ legeladósodottabb vállalatának válsága: a kínai Evergrande építőipari óriás elnökét és több vezetőjét rendőri felügyelet alá helyezték, miután a régóta bajban lévő társaság ismét nem tudta teljesíteni egy fontos fizetési kötelezettségét. A kínai gazdaság növekedésében kulcsszerepe volt az ingatlanszektornak, az elmúlt években keletkezett ingatlanpiaci buborék pedig Kínán túl a világgazdaságára is érezhető hatást gyakorolhat. Kína gazdasága, jelentős részben az ingatlanpiac visszaesése miatt, látványosan lassulni kezdett, a szektor nehézségei miatt közel kétszeresére nőtt a fiatalok munkanélküliségi rátája, amely meghaladja a 20%-ot.
A 10 éves amerikai államkötvények hozama közel 5%-ra nőtt az amerikai jegybank magas kamat politikája miatt (ez több, mint 15 éves rekord), és akár még tovább emelkedhet. Ha így lesz, az várhatóan a dollár erősödésével is együtt fog járni.
A New York-i tőzsde (NYSE – New York Stock Exchange) teljesítményét reprezentáló indexek jelentős csökkenést szenvedtek el szeptemberben. Sok a pesszimista befektető, ilyenkor a korábbi tapasztalatok alapján 5-10%-os visszapattanás is elképzelhető a részvények árfolyamában néhány hónapon belül. Az év negyedik negyedéve történetileg egyébként is erős szokott lenni a részvénypiacokon (1950-től vizsgálva a havi hozamok 79%-a pozitív, az átlag +4,2%).
A nyersanyagok közül az olaj ára tovább emelkedhet: az európai Brent és az amerikai WTI nyersolaj ára ötödével nőtt a harmadik negyedévben, és szeptember végén hordónkénti áruk meghaladta a hordónkénti (159 liter) 90 dollárt. A drágulás tovább tarthat a vezető globális olajkitermelő Szaúd-Arábia és Oroszország kitermelésének csökkentése, az amerikai készletek alacsony szintje, valamint a Covid19-világjárvány utáni kínai nyitás kereslet növekedést generáló hatása miatt. Az arany árfolyama viszont a jegybankok csökkenő kereslete miatt lefelé csordogál.
A forint teljesítménye a csökkenő nemzetközi kamatelőny és a költségvetés jelentős hiánya miatt hullámzó. Ráadásul egyre több mindent kapni valutáért: nemrég például a Porsche Hungária vezette be a Volkswagen gépjárművek árképzésében a napi EUR/HUF árfolyamon történő átváltást. A forint hullámzó teljesítményében rejlő bizonytalanságot érdemes lehet devizában nyilvántartott befektetésekkel diverzifikálni, porlasztani, euró alapúak mellett akár dollár alapú befektetési eszközökkel is: a rekord magas amerikai kamatszint a dollárt is felértékelheti a közeljövőben.
Jegybanki alapkamatok
2023.10.18.
Devizaárfolyamok (MNB)
2023.10.18.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Előző záró
385,68
366,06
Változás (elmúlt 12 hónap)
-8,00%
-14,96%