A világ egyre több és fontos pontján érezni már a gazdasági megtorpanást a 2023-as évtől. Az elmúlt évtizedek “bezzeg országának” számító Kínában az óriásira fújt ingatlanpiaci lufi kipukkadása igazi kihívás, az évek alatt magasra duzzadt hitelállományok leépülnek. Európa növekedése nemcsak az energiaválságot sínylette meg, de a gazdaság talán legfontosabb hajtóerejének számító autógyártás is komoly strukturális problémákkal küzd. Egyedül az USA tűnt igazán egészségesnek: a tengerentúli gazdaságban az emberek a Covid-járvány idején (kényszerűen) megtakarított pénzből még mindig sokat vásárolnak, megalapozva ezzel a vállalati bevételek és nyereségek növekedését. De ezeknek a megtakarításoknak a gazdaságot stimuláló ereje is a végéhez közelít, és az infláció letörésére hivatott kamatemelés némi késéssel, de éreztetni fogja hatását: a dráguló fogyasztási, hitelkártya, autó- vagy személyi hitelek jelentősen csökkenthetik a vásárlóerőt.
Meglepő, de a részvénypiacok a növekvő recessziós félelmek, a több évtizedes rekord magasságba emelkedő kamatok (és a márciusi amerikai bankcsődök) ellenére jelentős mértékben emelkedni tudtak 2023-ban. Köszönhetően elsősorban a mesterséges intelligenciához kapcsolható amerikai óriásvállalatok részvényeinek (Alphabet/Google, Amazon, Apple, Meta Platforms/Facebook, Microsoft, NVIDIA és Tesla), ezeket az 1960- as western film után „Magnificent Seven”-nek, azaz „Hét mesterlövésznek” nevezi a tőzsdei szleng, és amelyek hatalmas növekedés előtt állnak. Miután az amerikai jegybank (Federal Reserve) is jelezte, hogy véget érhet a drága hiteleket eredményező kamatemelési ciklus, a tőzsdék történelmi rekord közelségébe emelkedtek. Az év végi optimizmus Európára, ezen belül a közép-európai regionális börzékre is átragadt, amelyek 2009 óta a legjobb évüket élték meg 2023-ban.
Míg tavaly októberig erőteljesen nőttek, 2023 utolsó negyedévében hatalmas fordulattal csökkenni kezdtek az amerikai és európai kötvényhozamok (a kamatcsökkenés pedig felértékelte a korábban még magasabb kamatozással kibocsátott állampapírokat). Főleg a hosszabb lejáratú kötvények drágultak: egy átlagosan évente 1%-os kamatcsökkenés 7-8%-os drágulást is eredményezhet egy 10 éves hátralévő futamidejű kötvény esetében. A kamatcsökkenés oka a csökkenő infláció (a nemzetközi kereskedelemben kevesebb a fennakadás, olcsóbb lett a szállítás), ennek a folyamatnak ugyanakkor már a nagyobb részén túl vagyunk. A szolgáltatások drágulása szintén tetőzni látszik.
2024-es év kötvénypiaci kilátásai is jók a nagy, fejlett gazdaságok romló kilátásai és a folytatódó dezinfláció miatt tovább csökkenő kamatok miatt. Az USA-ban arra számítanak, hogy a jegybank az első félévben megkezdi a kamatcsökkentést, és a következő két évben a várakozások szerint 200 bázisponttal csökkenhet a dollárkötvény piacot meghatározó, irányadó ráta. Európában hasonló mértékű kamatcsökkentéssel számolhatunk, a tapasztalatok szerint ez azonban (elsősorban Amerikában) több is lehet, ami még jobban felértékelheti a dollár kötvényeket.
Nagyot fordult a világ: míg tavaly mindenki pesszimista volt, idén, a 2023-as jó tőzsdei teljesítmények után, pont ellenkezőleg, szinte mindenki optimista a 2024-es évet illetően. Egyre több elemző értékeli pozitívan a vállalati nyereség növekedési kilátásait. Ez összhangban van a legvalószínűbb, “puha landolás”- ként (azaz lassú, nem drasztikus visszaeséssel) jellemezhető gazdasági pályával.
A legrosszabb forgatókönyv elkerülésével a vállalatok fellélegezhetnek, a tőzsdék pedig jó év elé néznek. A kamatemelés végének hírére az USA korábban lemaradó szektorai is felzárkózhatnak a tavaly mindenkit leköröző technológiai részvényekhez (az általánosan bizakodó légkörben a befektetők kereshetik a még „olcsó” részvényeket), ami a korábbi, 2021 végi történelmi csúcsra repítheti az árfolyamokat. Európában viszont a tavalyi kétszámjegyű emelkedés után már kisebb lehet a tőzsdei hozam: a kontinentális részvénypiacok valószínűleg már beárazták a jövőbeli alacsonyabb Európai Központi Bank kamatlábakat.
A közép-európai részvények 2023-ben euróban számolva több, mint 40%-kal erősödtek a vártnál jobb vállalati nyereségeknek köszönhetően, és a jó teljesítmény 2024-ben is folytatódhat: a dezinfláció és az alacsonyabb kamatlábak megnyithatják az utat a lakossági fogyasztás és a céges beruházások növekedése előtt, amitől a vállalatok jövedelmezősége nőhet. A régiós kilátások a lengyel választások miatt is javulnak: az új, piacbarát kormány ráirányítja a figyelmet az egész régióra. Míg 2022-ben az olaj- és gázipar, tavaly pedig a bankszektor járult hozzá a legnagyobb mértékben az összesített nyereséghez, idén például a kiskereskedelembe áramolhat azoknak a pénzeknek egy jelentős része, amelyet Kínából vonnak ki az ottani gazdasági lassulás miatt csalódó globális befektetők.
Bár az inkább készpénz helyettesítőként funkcionáló arany új csúcsra, unciánként (31,1 gramm) 2 100 dollár fölé emelkedett, továbbá több élelmiszer, például a narancslé és a kakaó ára (elsősorban időjárási okok miatt) több évtizedes csúcsokat döntött 2023-ban, a világgazdaság fékre lépése miatt a nyersanyagok iránti kereslet általánosságban csökkent. Az árupiacok alakulását mérő Bloomberg Commodity Index több, mint 12%-kal csökkent 2023 során, még a nyersanyag exportőrök közelében zajló háborúk sem drágították például az olaj világpiaci árát. Persze, ha az orosz-ukrán és az izraeli-Hamász konfliktus eszkalálódik, az már más helyzetet teremthet. Átmeneti drágulást hozhat az amerikai stratégiai tartalékok feltöltése is, amelyet a Biden-kormányzat felerészt már elhasznált, hogy fenntartsa az alacsony üzemanyagárakat az USA-ban. Hacsak nem lép fel valamilyen kínálati oldali probléma (például az ukrán-orosz konfliktus vagy a közel-keleti háború nem terjed át más, olajtermelő országokra), a “fekete arany” 2024-ben hordónkénti (159 liter) ára 65 és 80 dollár között lesz. Így a nyersanyagok ára idén leginkább stagnálhat.
A 2023-as év második félévében a dollár erősödés volt a domináns, amit az amerikai gazdaság vártnál erősebb növekedése tüzelt. Ez a kivételes gazdasági teljesítmény az inflációtól aggódó amerikai jegybankot arra késztette, hogy továbbra is magasan tartsa a kamatokat. Az 5% körüli hozammal kecsegtető, biztonságos amerikai állampapír aranybánya volt a befektetőknek, óriási volt a tőkebeáramlás. Idén azonban már világszerte kamatcsökkentés jöhet, az előrejelzések a dollár kisebb-nagyobb gyengülésével számolnak. Az euró/dollár k eresztárfolyam akár 1,2-ig is nőhet.
A közép- és kelet-európai devizák hajlamosak lehetnek a relatív alulteljesítésre a gyenge európai növekedési kilátások és a központi bankok további várható kamatcsökkentései miatt. Kivételt jelenthetnek azon kelet-európai országok, ahol a kamatcsökkentés már elindult, az infláció is csökken, és a növekedési kilátások jobbak. Az év végére akár 400 forintig is gyengülhet a magyar nemzeti valuta euró árfolyama, így a befektetéseket érdemes lehet részben euróban tartani, és ezzel a deviza kockázatot megosztani.
Jegybanki alapkamatok
2024.01.17.
Devizaárfolyamok (MNB)
2024.01.17.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
380,93
350,22
Változás (elmúlt 12 hónap)
-4,56%
-5,09%