Érzelmi hullámvasútra kerültek az európai tőzsdék: annak ellenére, hogy az Európai Parlament jelenlegi többségi koalíciója – a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint a liberális Renew frakció – megtartotta vezető szerepét, Európa két vezető hatalmában, Franciaországban és Németországban óriási meglepetést okozott a szélsőjobb pártok előretörése. A hagyományosan antidemokratikusnak, és ezért piacellenesnek tartott formációk sikere kisebbfajta riadalmat okozott a befektetők között: az euró, a vezető európai kötvénypiacok és tőzsdék jelentős mértékben gyengültek. Ez jó beszállási pontot jelentett a kontinentális kötvény- és részvénypiacokra, ugyanis a vállalati eredmények és a makrogazdasági mutatók is javulást mutatnak, Franciaországban pedig a június 30-i előrehozott választásokon a szélsőjobb az előzetes félelmekkel ellentétben nem tudott többséget szerezni. A piacok megnyugodtak, a börzék és az euró ismét erősödött.
A választások körüli politikai bizonytalanság Magyarországot sem kímélte: mivel a befektetők ilyenkor csökkentik kockázatos kitettségeiket, a forint és a forintos eszközök is kisebb hullámvasútra kerültek.
Több oldalról is jó célpont a közép-európai kötvénypiac. Egyrészt az új, európa-barát lengyel kormányhoz jelentős reményeket fűznek a befektetők, nem utolsósorban az uniós források megszerzése terén. Másrészt a magas dollár kamatozású amerikai vállalati kötvények állampapírhoz mért kamatprémiuma csökkenni kezdett (a fejlett világban ezekkel tudnak a befektetők szemmel látható pénzt keresni!), ez pedig felértékeli a – magasabb hozamú, fejlődő piaci – állampapírokat.
A fejlődő piaci kötvények szélesebb köre is a legígéretesebb befektetési célpontok közé került. Az ázsiai, latin-amerikai állampapírok – persze magas kockázat mellett – magas hozammal forognak, árfolyamuk pedig követi az amerikai kötvénypiaci folyamatokat. Azaz ezek hozama is várhatóan csökkenni kezd (azaz árfolyamuk nő), csak nagyobb mértékben, mint az USA-ban – így többet is lehet majd keresni velük.
Érdemes óvatosnak lenni az amerikai tőzsdéken. A tengerentúlon a gazdaság a vártnál gyengébben muzsikál, gyenge a fogyasztás, továbbra is a „soft landing”, azaz a „puha földet érés” a legvalószínűbb szcenárió a gazdaság számára. Első látásra ugyan az S&P500 index azt mutatja, a New York-i tőzsde szinte megállíthatatlanul menetel felfelé, ám a számok mögé nézve látszik, hogy ez az emelkedés mindössze néhány, a mesterséges intelligenciában érdekelt óriásvállalatnak (mint az Nvidia chipgyártó) köszönhető. Ezeknél a gyakorlatilag monopol helyzetben lévő vállalatoknál pedig a túlzott optimizmust a növekvő vállalati eredmények sem indokolják, ha pedig jönnek a konkurensek és itt is megindul a verseny, jöhet a kijózanodás. Az amerikai gazdaság egészének állapotát jobban tükröző Russell 2000 index év eleje óta csak stagnál.
Az európai tőzsdék viszont jó beszállási pontot mutatnak: ha a vállalati nyereségeket és az árfolyamokat vetjük össze, az árazásban átlagosan közel 25%-os diszkonttal forognak a részvények. Ennek oka az Európai Parlamenti választásokat övező, már említett politikai bizonytalanság, ami elsősorban a párizsi börzét érintette. A francia tőzsdei vállalatok többsége ugyanakkor igazi világcég (mint a Danone, a L’Oreal vagy éppen a Renault), amelyeket a belpolitika nem igazán érint, a szélsőjobb pedig nem szerzett többséget az új parlamentben. A kedélyek megnyugvásával a részvénypiacok is emelkedhetnek.
Továbbra is ígéretes befektetés az arany. Június első felében, átmeneti megingás után ismét történelmi rekordja közelében, unciánként (31,1 gramm) 2400 dollár körül kereskednek vele. A legfrissebb amerikai foglalkoztatási adatok ugyanis azt mutatták, egyre kevésbé feszes a munkaerőpiac, nő a munkanélküliek száma. Nincs nyomás a vállalatoknál a béremelésre, kisebb inflációra van esély – jöhet a várva várt kamatcsökkentés. Ez pedig felértékeli az aranyat: az ugyanis nem fizet sem kamatot, sem osztalékot, így a lépéssel csökken a nemesfém versenyhátránya a kötvény- vagy részvénypiaccal szemben.
Ha akarnánk, se lehetne eurónk még hosszú évekig: az Európai Központi Bank legfrissebb konvergenciajelentése szerint, de régiós összehasonlításban Magyarország áll a legmesszebb a célok teljesülésétől. Így aki meg akarja őrizni a pénze vásárlóértékét, továbbra is át kell valamennyit váltania dollárra vagy euróra. A forint kilátásai bizonytalanok: elég csak a közelgő, 2026-os magyarországi választásokra gondolni. Az euró mellett szól, hogy a dollár már túl sokat erősödött, az USA gazdasági növekedése elmarad a várttól, és a bizonytalanságot fokozza a novemberi elnökválasztás is.
Jegybanki alapkamatok
2024.07.23.
Devizaárfolyamok (MNB)
2024.07.10.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
391,85
362,43
Változás (elmúlt 12 hónap)
2,598%
3,824%