Aberdeen Liquidity Fund (Lux) US Dollar Pénzpiaci Eszközalap (USD) befektetési politikája

Érvényes: 2019. augusztus 15-től

Az eszközalap kizárólag az Aberdeen Standard Liquidity Fund (Lux) – US Dollar Fund befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: amerikai dollárban jegyzett pénzpiaci eszközök.

Az eszközalap devizaneme USA dollár (USD).

Az eszközalap célja főként amerikai dollárban jegyzett pénzpiaci eszközökbe (melyek rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok) történő befektetéssel a tőke megőrzése és hozam elérése.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan nagyon alacsony hozam elérése érdekében nagyon alacsony kockázatot hajlandóak vállalni.

 

Az Aberdeen Standard Liquidity Fund (Lux) – US Dollar Fund befektetési politikája:

Az Alap rövid távra tartja meg az eszközöket, és legalább egy hitelminősítő szerinti AAA, vagy ezzel egyenértékű hitelképességi besorolás elérésére és megtartására törekszik. Az Alapba történő befektetéssel a vállalati részvényekbe fektető alapok kockázatánál alacsonyabb kockázatok mellett alacsonyabb (nem garantált) hozam érhető el. Az alap csak 397 napnál rövidebb lejáratú értékpapírokba fektethet. Az alap egészének hátralevő átlagos futamideje a 60 napot, átlagos hátralevő élettartama a 120 napot nem haladhatja meg. Kedvezőtlen piaci körülmények között az alapban nulla, vagy negatív hozamú eszközök is előfordulhatnak. Az Alap élhet a PPA rendelet (Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2017/1131 rendelete a pénzpiaci alapokról) 17.7 szakasza szerinti engedéllyel és akár 100%-ig befektethet az ott felsorolt eszközökbe (jellemzően állami és nemzetközi intézmények által kibocsátott kötvényekbe). Az Alap értékét befektetési technikák révén növeli, beleértve az eszközök értékesítésével és rövid időn belüli visszavásárlásával kapcsolatos tranzakciókat is.

Az alap referenciaindexe a 7 DAY USD LIBID.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, származtatott ügyletek kockázata, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

*A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

 

Aberdeen Liquidity Fund (Lux) US Dollar Pénzpiaci Eszközalap (USD) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendeletével (továbbiakban SFDR rendelet) kapcsolatos közzétételek – A fenntarthatósági kockázatok integrációja

Az Aberdeen Standard Investments (Abrdn) a fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket a befektetéskezelőin keresztül integrálja kutatási, elemzési és befektetési döntéshozatali folyamataiba. Az Alapkezelő megítélése szerint a fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek figyelembevétele jelentős hatást gyakorolhat a befektetések hosszú távú hozamaira. A befektetési folyamat minden alap esetében figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási („ESG”) tényezőket. Az alapok, ha csak nincs külön megjelölve, nem mozdítanak elő környezeti vagy társadalmi jellemzőket és nem rendelkeznek konkrét fenntarthatósági célkitűzésekkel. Azon alapok esetében, amelyek nem rendelkeznek fenntarthatósággal kapcsolatos jellemzőkkel, vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel, a fenntarthatósági kockázati tényezők és kockázatok figyelembevétele nem minden esetben van hatással a portfólióépítésre. Az Abrdn fenntarthatósági kockázati integrációja a befektetési döntéshozatali folyamatba való bevonása mellett megköveteli a fenntarthatósági szempontok megfelelő nyomon követését a kockázatkezelésben és a portfóliók monitorozásában. Ahol az Alapkezelő úgy véli, hogy befolyásolhatja vagy betekintést nyerhet a vállalati folyamatokba, együttműködik azokkal a vállalatokkal és eszközökkel, amelyekbe befektet. Az Alapkezelő úgy véli, hogy ez hosszú távú értéket teremt, beleértve a vállalatok ESG gyakorlatát is. Azoknál a vállalatoknál, ahol az Alapkezelő rendelkezik részvényesi jogokkal, az éves közgyűléseken is szavaz a változás előmozdítása érdekében. Az Abrdn ezen kívül egyeztet a politikai döntéshozókkal a környezeti, társadalmi, vállalatirányítási, valamint részvényesi szerepvállalási kérdésekről. A fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek integrálása, összekapcsolva a szélesebb értelemben vett monitoring és részvényesi szerepvállalási tevékenységekkel, hatással lehet a befektetések értékére és ennek révén a hozamokra is. Az Abrdn ESG tényezők figyelembe vételével kapcsolatos gyakorlatáról további tájékoztatás az www.Abrdn.com oldalon található a „Sustainable Investing” cím alatt.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendeletével (továbbiakban SFDR rendelet) és (EU) 2020/852 rendeletével (továbbiakban Taxonómia Rendelet) kapcsolatos közzétételek:

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/2088 európai uniós rendelet (SFDR) célja, hogy a befektetők jobban megértsék a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetési stratégiákat, nevezetesen a fenntarthatósági kockázatok integrációját, a környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítását és a fenntartható befektetési célkitűzések elérését. Ennek a fokozott átláthatóságnak a részeként a befektetési alapokra közzétételi követelmények vonatkoznak attól függően, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a fenntarthatósági és kötelező befektetési kritériumokat.

A közzétételi követelményeket az SFDR következő cikkei, és az SFDR felhatalmazáson alapuló rendelete (a Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete) határozza meg.

6. cikk – Azok az alapok, amelyek integrálják a fenntarthatósági kockázatokat befektetési folyamatukba, de nem tesznek kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat, nem mozdítanak elő környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket, és nem rendelkeznek fenntartható befektetési célkitűzéssel.
7. cikk – Azok az alapok, amelyek környezeti és/ vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő, helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követő vállalatokba fektetnek be, kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat tesznek, de nincs fenntartható célkitűzésük.
8. cikk – Azok az alapok, amelyek fenntartható befektetési célkitűzéssel vagy szén-dioxid-kibocsátás csökkentéssel kapcsolatos célkitűzéssel rendelkeznek, és kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat tesznek.

Az egyes alapokra vonatkozó SFDR szerinti besorolást az alapok befektetési célja és politikája határozza meg.

A főbb káros hatások figyelembe vétele (Principle Adverse Impact – PAI)

Az SFDR értelmében minden alapnak jeleznie kell, hogy figyelembe veszi-e a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, és ha igen, milyen módon. A PAI-mutatók olyan mérőszámok, amelyek mérik a környezeti és társadalmi tényezőkre gyakorolt negatív hatásokat.

Az SFDR 6. cikk szerinti alapok nem vállalnak kötelezettséget arra, hogy a PAI-kat figyelembe veszik a befektetési folyamat során, mivel az alapok nem tűzik ki sem fenntartható célkitűzés elérését, sem ESG-vel kapcsolatos negatív hatások csökkentését. A 6. cikk szerinti alapok azonban figyelembe veszik és beépítik a fenntarthatósági kockázatokat befektetési folyamatukba (a fent leírtak szerint). Az (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott főbb káros hatások mutatói e kockázatértékelés részének tekinthetők.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletével (továbbiakban Taxonómia Rendelet) kapcsolatos közzététel:

Az EU Taxonómia Rendelete egy keretrendszert szab meg, amelynek segítségével meghatározható, hogy egy adott gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető-e (taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység). A 6. cikk szerinti alapok alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

Belső Hitelminőség Értékelési Eljárás (Credit Quality Assessment) áttekintése:

A Belső Hitelminőség Értékelési Eljárás szintén magába foglalja a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (’ESG’) szempontok átfogó elemzését. Ez az elemzés kiterjed az ESG kockázati tényezők jelentőségére (alacsony, közepes, magas), a kibocsátó  hitelprofiljára, valamint az ESG kockázatok fennállási idejére (rövid, közepes, hosszútávú). A belső kockázatértékelés elvégzéséhez a hitelelemzők szerteágazó forrásokból, többek között külső ügynökségektől (MSCI, Sustainalytics, egyéb minősítő intézetek), konkrét ESG kérdésekről a társaságokkal folytatott megbeszélésekből, valamint belső forrásokból, például az Alapkezelő központi ESG csapatától gyűjtenek Információkat. Ezt az elemzést kiegészítik a Kockázatminősítő Keretrendszer használatával, amely ezeket a kockázatokat kvantitatív alapon értékeli.

További információ a https://www.Abrdn.com/en-gb oldalon található a Fenntartható Fejlődést biztosító befektetési elveinkről, amelyek valamennyi alap kamatozó befektetéseire vonatkoznak, különös tekintettel az ’ESG integration in Fixed Income’ fejezetre.

ESG Befektetési kockázat

A befektetési folyamat során az ESG tényezők és a fenntarthatósági kritériumok figyelembe vétele olyan értékpapírok kizárását eredményezheti, amelyekbe az alap egyébként befektetne. Ezek az értékpapírok olyan benchmark részei is lehetnek, amelyekhez viszonyítva az alapot kezelik vagy amelyek a lehetséges befektetések körén belül találhatók. Ez pozitív vagy negatív hatást gyakorolhat a teljesítményre és azt is jelentheti, hogy az alap teljesítménye eltér azon alapokétól, amelyeket ugyanazon benchmarkokhoz viszonyítva kezelnek, vagy hasonló lehetséges befektetési körrel rendelkeznek, de nem alkalmaznak ESG illetve a fenntarthatósági kritériumokat.

Továbbá az ESG-vel és a fenntarthatósági kritériumokkal kapcsolatos közös vagy harmonizált definíciók és címkék hiánya azt eredményezheti, hogy a befektetési alapkezelők eltérő megközelítést alkalmaznak az ESG és a fenntarthatósági kritériumok befektetési döntésekbe való integrálásakor. Ezáltal nehézséget okozhat összehasonlítani a látszólag hasonló célú alapokat, amelyek eltérő kizárási kritériumokat alkalmazhatnak. Következésképpen az egyébként hasonló alapok teljesítményprofilja szignifikánsabban eltérhetnek, mint az egyébként várható lenne.

Továbbá, a közös vagy harmonizált definíciók és címkék hiánya miatti szubjektivitás azt is jelenti, hogy az alap olyan értékpapírba is fektet amelyikbe más alapkezelő vagy befektető nem.

Az Aberdeen Standard Liquidity Fund (Lux), az Alapkezelő társaság, illetve a Befektetéskezelők nem tesznek nyilatkozatokat, illetve vállalnak kifejezett vagy hallgatólagos szavatosságot az alapul szolgáló befektetések ESG szempontból történő értékelésének méltányosságával, helyességével, pontosságával, észszerűségével vagy teljességével kapcsolatosan.