Alfa Green Vegyes Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2024. szeptember 1-től

Az eszközalap célja:

Az eszközalap elsődleges célja a fenntartható befektetés, azaz a környezetre gyakorolt pozitív hatás (impact) kifejtése. Ilyen formán célja túlmutat a környezeti károk mérséklésen, és arra törekszik, hogy katalizátora legyen a környezeti változásoknak. Az eszközalap kiemelt környezeti célkitűzése az éghajlatváltozás mérséklése, de ezen kívül más környezeti vagy társadalmi célkitűzésen keresztül is hozzájárulhat a fenntarthatósági célkitűzésének eléréséhez. Az eszközalap a fenntartható befektetés megvalósítása mellett célként határozza meg a tőkenövekedést is, melyet egy átlagosan 60%-os részvényarányú, így egy magasabb kockázati szintet megcélzó, vegyes típusú eszközösszetétel kialakításán keresztül tervez elérni.

Az eszközalap lehetséges összetétele:

Az eszközalap portfóliókezelője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. (továbbiakban Alapkezelő). Az Alapkezelő az eszközalap tőkéjét a befektetési politikának megfelelő kollektív befektetési formákba, ezen belül befektetési alapokba és tőzsdén forgalmazott befektetési alapokba (angolul exchange-traded fund, röviden ETF) helyezi. Az eszközalap alább leírt, lehetséges összetétele az eszközalap közvetett befektetéseire (az eszközalap által vásárolt befektetési alapok és ETF-ek befektetéseire) vonatkozik.

Az eszközalap célkitűzéseit főként, de nem kizárólag részvényeken és részvény ETF-eken keresztül tervezi elérni. Az eszközalap, a célok megvalósításához, a kötvény portfólióba elsősorban devizában kibocsátott, fejlett piaci zöld vállalati és államkötvényeket vásárol, valamint feltörekvő piaci zöld vállalati és államkötvényeket is tarthat. Az eszközalap a részvény portfólióban a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében főleg olyan vállalatok részvényeibe tervez fektetni, amelyek alacsony ökológiai lábnyommal rendelkeznek, így hozzájárulnak tevékenységükkel a globális környezeti problémák megoldásához, legyen szó például az átállásról az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra vagy a körforgásos gazdasági modellre. Továbbá az eszközalap olyan államok kötvényeibe tervez fektetni, amelyeknél alacsony az üvegházhatású gázok kibocsátásának intenzitása, illetve megfelelő a szabadságjogok gyakorlásának lehetősége és alacsony a szociális jogsértések mértéke.

Az eszközalap 50 százalék feletti kitettséget tarthat a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alap és a VIG GreenBond Kötvény Befektetési Alap befektetési jegyeiből. Ezen befektetési alapok befektetési politikája megtalálható az Alapkezelő honlapján: https://www.vigam.hu/wp-content/uploads/alfa_zen_nyb_kid.pdf

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége:
Az eszközalap földrajzi specifikációval és szektorális megkötéssel nem rendelkezik.

Az eszközalap egyes eszközcsoportjaira vonatkozó befektetési korlátok:

A megcélzott arányoktól a befektetési egységek forgalmazása által indokolt mértékben lehet eltérni.

Az eszközalap devizaneme: euró (EUR)

Az eszközalap referenciaindexe: az eszközalap nem rendelkezik referenciaindexszel.

Megcélzott ügyfélkör:
Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalap által köthető ügyletek:

Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

Alfa Green Vegyes Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. szeptember 1-től

Az eszközalap figyelembe veszi befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait.

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása (az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):
Az Alapkezelő az eszközalap portfóliókezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, amely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában (https://www.vigam.hu/fenntarthatosag/) írja le, amely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A portfóliókezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve. Amennyiben az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Fenntarthatósági Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az eszközalap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását és vagy az arra való hatás kifejtést célozza meg, akkor a portfóliókezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül, és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.

A fenntarthatósági kockázat által az eszközalap hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása):
Az eszközalap hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. átállás az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra vagy a körforgásos gazdasági modellre) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az eszközalap hozamának alakulására, adott esetben rontva annak teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékében is, melyre az eszközalap portfóliókezeléséért felelős Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Az eszközalap esetében az ESG szempontok – a befektetési politikában foglalt módon történő – figyelembevétele tompíthatja a fenntarthatósági kockázatok hatását a hozamok érzékenységére más hasonló befektetési univerzumot megcélzó, de ESG szemléletet (különös tekintettel a Taxonómiának megfeleltethető környezeti szempontokra) nem kifejezetten érvényesítő eszközalapokhoz képest.

A klíma- és éghajlatváltozás napjaink egyik legnagyobb kihívása, de az erre való reagálás nem lehet azonnali, eredménye csak több év, évtized távlatában mutatkozik meg. Éppen ezért előfordulhat, hogy azon részvénybefektetések, melyek célul tűzik ki az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulást rövid távon, illetve gyors piaci emelkedés esetén teljesítményben alulmaradhatnak más, ESG szempontokat kizáró vagy ilyen szinten figyelembe vevő eszközalapok teljesítményétől. A kötvénybefektetések esetén előfordulhat, hogy egyes kötvények – melyeket az eszközalap a portfóliójában tart – spreadjei esetében prémiumot vagy diszkontot lehet megfigyelni pusztán abból az okból kifolyólag, hogy a kötvény „zöld” minősítéssel rendelkezik. Ezen kívül ezen zöld kötvények esetében alacsonyabb forgalom is tapasztalható lehet a piacokon, mely likviditási kockázatot jelent.

Hosszabb távon azonban az Alapkezelő azt gondolja, hogy azon kibocsátók és pénzügyi eszközök, melyek az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás célkitűzés keretében folytatják tevékenységüket, valamint ennek szemléletében beruházásokat valósítanak meg, ledolgozhatják, sőt, felül is múlhatják a fenntarthatósági kockázatok által okozott átmeneti hátrányt.

A fenntartható befektetési célkitűzés elérése (az SFDR rendelet 9. cikk szerinti megfelelés alátámasztása):
Az eszközalap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja a befektetőket, hogy az eszközalapot az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába sorolja.

Az eszközalap integrálja az ESG elveket a befektetési döntéshozatalba. Az Alapkezelő célja, hogy az ESG szempontok segítségével találja meg a hosszú távú nyerteseket, akik fenntartható működésükkel tartós nyereséget tudnak elérni.

Az eszközalap eszközeinek 100%-át tervezi fenntartható befektetésekbe fektetni, mely arányba nem tartoznak bele a készpénz (likviditás) és a fedezeti célú eszközök. A likviditás célú eszközök maximális aránya 30% lehet, de ezen eszközök esetében is érvényesülnek a fenntarthatósághoz kapcsolódó minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok. Az ezeknek a biztosítékoknak való megfelelést az Alapkezelő Kizárási Listája biztosítja, melyet az eszközalap maradéktalanul betart. Ennek értelmében – többek között – az eszközalap nem fektet olyan szuverén devizájába, amely az Alapkezelő Kizárási Listáján szerepel. Ilyen módon az Alapkezelő azt is biztosítja, hogy ezen eszközök vonatkozásában is érvényesül a DNSH (Do No Significant Harm) elv.

Az eszközalap elsődleges célja, hogy aktív portfóliókezeléssel, közép-, illetve hosszú távon a referenciaindex hozamát meghaladó teljesítményt érjen el.

Az eszközalap kiemelt környezeti célkitűzése az éghajlatváltozás mérséklése, de ezen kívül más környezeti vagy társadalmi célkitűzésen keresztül is hozzájárulhat a fenntarthatósági célkitűzésének eléréséhez. Az eszközalap a fenntartható befektetés megvalósítása mellett célként határozza meg a tőkenövekedést is.

Az eszközalap célkitűzéseit főként, de nem kizárólag részvény és kötvény ETF-eken és olyan mögöttes részvény- és kötvényalapokon keresztül tervezi elérni, amelyek „zöld” vagy SFDR Article 9-es besorolással rendelkeznek.

Ezeknek a kibocsátóknak a tevékenysége kapcsolódhat többek között az energiahatékonysághoz, a megújuló és tiszta energiához, a környezetszennyezés szabályozásához, a vízellátáshoz és annak technológiájához, a hulladékgazdálkodáshoz és újrahasznosításhoz, a fenntartható mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz és a megosztásos gazdasághoz.

A befektetési döntések során az Alapkezelő a piaci és vállalatspecifikus elemzés kombinációját használja arra, hogy kiválassza azon kibocsátókat, amelyek várhatóan kedvező növekedési lehetőséggel rendelkeznek, alacsony piaci ár mellett. Az Alapkezelő kiválasztási stratégiájának alapvető eleme még az ESG szempontok figyelembevétele, azaz olyan kibocsátók kiválasztása, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak az eszközalap környezeti célkitűzéséhez, úgy, hogy közben nem sértik az
egyéb környezeti illetve társadalmi tényezőket.

A fenntarthatóságon belül, az eszközalap a környezeti jellemzők előmozdítását a Taxonómia Rendelet ((EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet) 9. cikkének a) pontjában említett környezeti célkitűzések tekintetében meghatározott mértékben a Taxonómia Rendelet keretrendszerével összhangban törekszik megvalósítani.

Az eszközalap részben törekszik arra, hogy a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektessen. Az eszközalap befektetéseinek minimum 50%-a igazítható a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, minimum 0%-a társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, minimum 5%-a pedig bizonyítottan megfelel a Taxonómia elvárásainak (igazodó). De nem zárható ki annak a
lehetősége, hogy az eszközalap a Taxonómia rendelet szerinti környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe nagyobb arányban fektet.

Az eszközalap ESG kritériumai:
Az eszközalap környezeti célkitűzését azáltal tervezi megvalósítani, hogy elsősorban, de nem kizárólag olyan államok zöld kötvényeibe tervez fektetni, amelyeknél alacsony az üvegházhatású gázok kibocsátásának intenzitása, illetve megfelelő a szabadságjogok gyakorlásának lehetősége és alacsony a szociális jogok megsértésének mértéke. A zöld államkötvények mellett az eszközalap olyan vállalati kötvényekben vállal kitettséget, amelyek alacsony ökológiai lábnyommal rendelkeznek, így hozzájárulnak tevékenységükkel a globális környezeti problémák megoldásához, legyen szó például az átállásról az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra vagy a körforgásos gazdasági modellre.

Az eszközalap főleg, de nem kizárólag olyan vállalatokba vagy ETF-ekbe fektet be, amelyek tevékenységének jelentős része kapcsolódik az energiahatékonysághoz, megújuló és tiszta energiához, környezetszennyezés szabályozásához, vízellátáshoz és annak technológiájához, a hulladékgazdálkodáshoz és újrahasznosításhoz, a fenntartható mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz és megosztásos gazdasághoz.

Ezen elvek mentén, az eszközalap lényegesen hozzájárul az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egy környezeti célkitűzéshez: az éghajlatváltozás mérsékléséhez, illetve figyelembe veheti, de semmiképp sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott többi környezeti célkitűzést sem (Do No Significant Harm – DNSH), nevezetesen:

• éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás,
• vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme,
• körforgásos gazdaságra való átállás,
• szennyezés megelőzése és csökkentése,
• biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

Az eszközalap a befektetési döntéshozatal során figyelembe veszi és méri a PAI mutatókat, a portfólió egészére vonatkoztatva, az alábbiak szerint:
PAI indikátorok figyelembevétele az ESG-értékelésen keresztül: a főbb káros hatás indikátorok (PAI) segítségével mérhetők a befektetésekre potenciálisan negatívan ható fenntarthatósági tényezők. Ezen indikátorokat kockázati tényezőként értékelve az úgynevezett ESG-értékelésen keresztül építi be befektetési döntéseibe az Alapkezelő. Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely a fenti az adatokat az ESG-értékelésébe tömöríti. Az eszközalap portfóliókezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett az MSCI ESG-értékelést veszi figyelembe, de fenntartja a jogot, hogy az MSCI ESG Managert később szabadon helyettesítse más szolgáltatóval.

PAI indikátorok figyelembevétele a portfólió kezelése során: a PAI indikátorokat az egyedi cégek, egyedi ETF-ek és a portfólió egészét tekintve is monitorozza az Alapkezelő, és tapasztalatait beépíti a döntési folyamatba. A módszertan során tényadatokra támaszkodik, de figyelembe veheti a becsült adatokat is. Az adatokat külső adatszolgáltatókon keresztül éri el az Alapkezelő, az eszközalap indulásakor főleg az MSCI ESG Manager platformra támaszkodva, de fenntartja a jogot, hogy a későbbiekben ezt szabadon helyettesítse más szolgáltatóval.

Főbb káros hatások részletezése:

Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatók

Üvegházhatású gázkibocsátás

1. ÜHG-kibocsátás
• Mérőszámai: 1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások, 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások, 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások, ÜHG-összkibocsátás.
• Az 1. hatály, 2. hatály és 3. hatály körébe tartozó, valamint a teljes ÜHG-kibocsátást méri az Alapkezelő. Az 1. hatály a saját tulajdonú vagy ellenőrzött forrásokból származó közvetlen kibocsátásra vonatkozik. A 2. hatály a vállalat által felhasznált vásárolt villamosenergia-, gőz-, fűtés- és hűtéstermelésből származó közvetett kibocsátásokat foglalja magában. A 3. hatály kiterjed minden egyéb közvetett kibocsátásra, amely a vállalat értékláncában előfordul, a teljes ÜHG kibocsátás pedig ezen három alkategória együttese.
• Az eszközalap törekszik az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésére/minimalizálására, mely részét képezi a Biztosító és az Alapkezelő Fenntarthatósági politikájának is.
2. Karbonlábnyom
• Mérőszáma: karbonlábnyom.
• Az eszközalap törekszik az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésére/minimalizálására, mely részét képezi a Biztosító és az Alapkezelő Fenntarthatósági politikájának is.
3. A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása
• Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozások ÜHG- intenzitása.
• Az eszközalap törekszik az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésére/minimalizálására, mely részét képezi a Biztosító és az Alapkezelő Fenntarthatósági politikájának is.
4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
• Mérőszáma: a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
• Az eszközalap törekszik a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség csökkentésére/minimalizálására, mely részét képezi a Biztosító és az Alapkezelő Fenntarthatósági politikájának is.
• Az eszközalap nem fektet olyan vállalatba, amely fűtőszénből állít elő energiát vagy nem rendelkezik olyan irányelvekkel, melyek célokat fogalmaznak meg annak érdekében, hogy jelentősen csökkentsék, majd végső soron megszüntessék a fűtőszenes kitettség arányát, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést.
5. A nem megújuló energiafogyasztás és- termelés aránya
• Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozások nem megújuló energiaforrásokból származó, nem megújuló energiafogyasztásának és nem megújuló energiatermelésének aránya a megújuló energiaforrásokhoz képest, az összes energiaforrás százalékában kifejezve.
• Az eszközalap törekszik a nem megújuló energiafogyasztás és termelés arányának csökkentésére/minimalizálására.
6. Energiafogyasztási intenzitás nagy éghajlati hatású ágazatonként
• Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozások energiafogyasztása GWh/millió EUR bevételben, nagy éghajlati hatású ágazatonként.
• Az eszközalap törekszik a nem megújuló energiafogyasztás és termelés arányának csökkentésére/minimalizálására.

Biológiai sokféleség

7. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek
• Mérőszáma: olyan, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található telephelyekkel/műveletekkel rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya, ahol a befektetést befogadó vállalkozások tevékenysége negatív hatást gyakorol ezekre a területekre.
• Az eszközalap törekszik a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek csökkentésére/minimalizálására.

Víz

8. Vízbe történő kibocsátások
• Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozás által előidézett vízbe történő kibocsátások tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve.
• Az eszközalap nem fektet olyan vállalatokba, amelyek vízigényes iparágakban tevékenykednek, és nem tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy érdemlegesen csökkentsék édesvíz felhasználásukat.

Hulladékok

9. A veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék aránya
• Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozás által előidézett veszélyeshulladék- és radioaktívhulladék-kibocsátások tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve.
• A veszélyes anyagok súlyosan károsíthatják a környezetet és beavatkozhatnak a természetes folyamatokba, ami által veszélyt jelenthetnek az életminőségre és végső soron az emberi életre.
• Annak ellenére, hogy léteznek már elérhető alternatívák, a veszélyes anyagok széleskörben használatban vannak a mezőgazdaságban és iparban.
• Az eszközalap nem fektet olyan kibocsátóba, amelynél nagy a kockázata annak, hogy szennyeződést okoz és/vagy nem rendelkezik olyan irányelvekkel, melyek célokat fogalmaznak meg annak érdekében, hogy a veszélyes és radioaktív hulladékok arányát jelentősen csökkentsék, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést.

A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatók

Társadalmi és munkavállalói kérdések

Az eszközalap fókusza a klímaváltozás, így környezeti fenntarthatósági célkitűzéssel rendelkezik, míg társadalmi fenntarthatósági célkitűzést nem vállal. Ettől függetlenül az Alapkezelő fontosnak tartja, méri és figyelembe veszi a társadalmi kérdésekre vonatkozóan a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, azonban vállalást ezekkel kapcsolatban nem minden esetben határoz meg.

10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése
• Mérőszáma: az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése kapcsán érintett befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
• Az ENSZ Globális Megállapodása tíz olyan elvet foglal magában, amelyeket a vállalkozásoknak fel kell karolniuk, támogatniuk kell, és saját befolyási körükben alapvető értékekként kell megvalósítaniuk az emberi jogok, az alapvető munkaügyi normák, a környezetvédelem, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. A cégek erre kötelezettséget vállalnak, és az elveket önkéntes alapon belefoglalják üzleti tevékenységeikbe.
• Az Alapkezelő és így az eszközalap sem fektet olyan kibocsátókba, amelyek nem tartják be az ENSZ Globális Megállapodásának elveit.
11. Az ENSZ Globális Megállapodása elvei és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei betartásának nyomon követésére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya
• Mérőszáma: befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt azon befektetések aránya, amelyeknél nem biztosított az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek való megfelelés nyomon követése, vagy nem alkalmaznak az ENSZ Globális Megállapodása elvei, vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei megsértésével összefüggő panaszok kezelésére szolgáló mechanizmusokat.
• Az eszközalapnál minden esetben biztosított, az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek való megfelelés nyomon követése.
12. A nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség
• Mérőszáma: a nemek közötti kiigazítatlan, átlagos bérkülönbség a befektetést befogadó vállalkozásoknál.
• Ezt a mutatószámot méri az Alapkezelő, de nem alkalmaz határértéket az eszközalap környezeti fókusza miatt.
13. Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása
• Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozásoknál a női és férfi igazgatótanácsi tagok átlagos aránya, az összes igazgatótanácsi tag százalékában kifejezve.
• Ezt a mutatószámot méri az Alapkezelő, de nem alkalmaz határértéket az eszközalap környezeti fókusza miatt.
14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség
• Mérőszáma: a vitatott fegyverek gyártásában vagy értékesítésében részt vevő, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
• Az Alapkezelő és így az eszközalap sem fektet olyan kibocsátókba, amelyeknél az Alapkezelő evidenciát talál a vitatott fegyvereknek való kitettségre.

Szuverénekbe és szupranacionális szervezetekbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Környezeti

15. ÜHG-intenzitás
• Mérőszáma: a befektetést befogadó országok ÜHG- intenzitása.
• Ezt a mutatószámot méri az Alapkezelő, és igyekszik értékét minimalizálni.
• Az eszközlap törekszik az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésére/minimalizálására, mely részét képezi a Biztosító és az Alapkezelő Fenntarthatósági politikájának is.

Társadalmi

16. A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
• Mérőszáma: a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, ENSZ-alapelvekben és adott esetben nemzeti jogszabályban említett szociális jogok megsértése által érintett befektetést befogadó országok száma (abszolút szám és a befektetést befogadó országok összességéhez viszonyított arány).
• Ezt a mutatószámot méri az Alapkezelő, és igyekszik értékét minimalizálni.

Ingatlaneszközökbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Fosszilis tüzelőanyagok

17. Fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettség ingatlaneszközökön keresztül
• Mérőszáma: a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével, tárolásával, szállításával vagy előállításával foglalkozó ingatlaneszközökbe eszközölt befektetések aránya.
• Az eszközalap nem fektet ingatlaneszközökbe, így ezt a mutatószámot méri az Alapkezelő, de nem alkalmaz határértéket rá vonatkozóan.

Energiahatékonyság

18. Nem energiahatékony ingatlaneszközöknek való kitettség
• Mérőszáma: a nem energiahatékony ingatlaneszközökbe eszközölt befektetések aránya.
• Az eszközalap nem fektet ingatlaneszközökbe, így ezt a mutatószámot méri az Alapkezelő, de nem alkalmaz határértéket rá vonatkozóan.

További éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatók

Kibocsátások

4. A karbonkibocsátás csökkentésére irányuló kezdeményezésekkel nem rendelkező vállalkozásokba eszközölt befektetések
• Mérőszáma: a Párizsi Megállapodáshoz való igazodást célzó karbonkibocsátás-csökkentési kezdeményezéssel nem rendelkező, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
• Ezt a mutatószámot méri az Alapkezelő, és igyekszik értékét minimalizálni.

Energiahatékonyság

5. Az energiafogyasztás bontása a nem megújuló energiaforrások típusa szerint
• Mérőszáma: a befektetést befogadó vállalkozások által felhasznált, nem megújuló forrásokból származó energia részaránya az egyes nem megújuló energiaforrások szerinti bontásban.
• Ezt a mutatószámot méri az Alapkezelő, és igyekszik értékét minimalizálni.