Allianz Europe Equity Growth Részvény Eszközalap (HUF) Eszközalap befektetési politikája

Érvényes: 2018. október 15-től

Az eszközalap kizárólag az Allianz Global Investors Fund – Allianz Europe Equity Growth befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: európai növekedési részvények.
Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja hosszú távú tőkenövekedés elérése az európai részvénypiacokba való befektetés révén a növekedési részvényekre összpontosítva.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan jelentős hozam elérése érdekében jelentős kockázatot hajlandóak vállalni.

Az Allianz Global Investors Fund – Allianz Europe Equity Growth befektetési politikája:

Az alap eszközeinek legalább 75%-a tartósan, fizikailag részvényekbe kerül befektetésre a befektetési célkitűzésben leírtak szerint. Az alap eszközeinek legfeljebb 30%-a a befektetési célkitűzésben leírtaktól eltérő részvényekbe fektethető be. Az alap eszközeinek legfeljebb 20 %-a fejlődő piacokon fektethető be. Az alap eszközeinek legfeljebb 15%-a közvetlenül betétekben tartható és/vagy pénzpiaci eszközökbe és/vagy (legfeljebb az alap eszközeinek 10%-áig) pénzpiaci alapokba fektethető be. Az alap euró kitettsége nagymértékben fedezésre kerül magyar forinttal szemben, ami csökkenti az árfolyammozgásokból eredő lehetséges kockázatokat, ésv korlátozza az ezekből adódó lehetséges nyereséget.

Az alap referenciaindexe az S&P Europe LargeMidCap Growth Net Total Return Index.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

Allianz Europe Equity Growth Részvény Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2022. június 1-től

A Fenntarthatósági Kockázat jelentése olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy helyzet, amely bekövetkezése esetén ténylegesen vagy potenciálisan lényegesen hátrányos hatást gyakorolhat a befektetés értékére.  Szisztematikus kutatási eredmények igazolják, hogy a fenntarthatósági kockázatok kibocsátó-specifikus, extrém veszteség-kockázat formájában jelenhetnek meg. Az ilyen kibocsátó-specifikus fenntarthatósági kockázati események általában alacsony gyakorisággal és valószínűséggel merülnek fel, azonban erőteljes pénzügyi hatással járhatnak és lényeges pénzügyi veszteségeket eredményezhetnek.

Bármilyen befektetési stratégia alkalmazásakor az alap Befektetéskezelője az átvilágítási eljárás keretében a befektetési döntés meghozatalakor minden releváns pénzügyi kockázatot figyelembe vesz, közöttük minden olyan vonatkozó fenntarthatósági kockázatot, amely a befektetés hozamára lényegesen hátrányos hatást gyakorolhat, és azokat folyamatosan értékeli. A Fenntarthatósági Kockázatok értékelése nem terjed ki a készpénzre, valamint a betétekre, derivatívákra és a nem minősített befektetésekre. A Fenntarthatósági Kockázatok az alábbi csoportokra oszthatók:

• Fenntarthatósági makro kockázatok, amelyek globális jelentőséggel bírnak mindegyik részalap szempontjából (például a globális felmelegedés és a klímaváltozás).
• Fenntarthatósági iparági kockázatok konkrét szektorokban kitettséggel rendelkező valamennyi alap esetében (például az Olaj és Földgáz szektorban a meg nem térülő eszközök kockázata)
• Egyedi vállalati és állami kibocsátók szintjén megjelenő sajátos fenntarthatósági kockázatok, amelyek az e kibocsátókkal szemben kitettséggel rendelkező valamennyi portfólió esetében relevánsak (például az éghajlatváltozásra való felkészüléssel kapcsolatos intézkedések)
• Portfólió szinten megjelenő fenntarthatósági befektetési kockázat, amely a portfóliónak a Fenntarthatósági makro kockázatnak, a Fenntarthatósági iparági kockázatnak és a Fenntartható kibocsátók felé való kitettségéből származik.

Az Alapkezelő a Fenntarthatósági kockázatokat külső fenntarthatósági kutatási adatok alkalmazásável és/vagy belső kutatások és elemzések útján méri fel. Mind a külső, mind a belső kutatások célja egy kibocsátó értékpapírjaiba történő befektetés esetében a fenntarthatósághoz kapcsolódó lehetséges pénzügyi kockázatok beazonosítása. A kibocsátók lehetnek vállalati, állami vagy alsóbb államszervezeti szinten lévő intézményi kibocsátók. A részleteket a Kockázatkezelési Kódexhez kapcsolódó nyilatkozat tartalmazza. Ez megtalálható a https://www.allianzgi.com/en/our-firm/esg linken.

Valamennyi termék megfelel a fent leírt folyamatnak. Ezen kívül, a Fenntarthatósággal  kapcsolatos közzétételeket szabályozó Rendelet (az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről) 8. és 9. cikkeinek megfelelő befektetési stratégiák olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek például egyes iparágak vagy a legrosszabb minősítésű kibocsátók kizárása útján bizonyos mértékig korlátozhatnak egyes kockázatokat, pl. a reputációs kockázatokat.

Az Alap az SFDR (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete) 8. cikk (1) bekezdéssel összhangban kezelt alap. Az Alap környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem vállal kötelezettséget a fenntartható befektetések minimális arányára vonatkozóan.

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos Technikai Vizsgálati Kritériumok még vagy nem nyerték el végleges formájukat (mint példáául az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, melyek a Taxonómia Rendelet első két környezeti célkitűzése), vagy még nem kerültek kidolgozásra (mint például a Taxonómia Rendelet további négy környezeti célkitűzése). Ezeknek a részletes előírásoknak való megfelelés nagy mennyiségű, specifikus adat rendelkezésre állását követeli meg minden egyes befektetés vonatkozásában. Jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű megbízható, időben aktuális és ellenőrizhető adat ahhoz, hogy a befektetéseket a Technikai Vizsgálati Kritériumok mentén értékelni lehessen.

Ezen kívül az SFDR-hez kapcsolódó Szabályozástechnikai Standard amely a környezeti szempontból fenntartható befektetések arányának kiszámítására vonatkozó módszertant és a közzétételi sablonokat tartalmazza, még nem lépett hatályba. Jelenleg az Alapkezelő nem képes standardizált és összehasonlítható módon közzétenni a Taxonómia Rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 Rendelete) szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek arányát.

Az Alapokban vannak olyan befektetések, amelyek olyan gazdasági tevékenységeket finanszíroznak, amelyek hozzájárulnak egy környezeti célkitűzéshez és megfelelhetnek a Technikai Vizsgálati Kritériumoknak, de az Alapkezelő jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza:

(a) azt, hogy az alapok befektetései milyen mértékben finanszíroznak környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket, amelyek megfelelnek a Taxonómia Rendelet előírásainak;

(b) a Taxonómia Rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekben jelen lévő befektetések arányát az Alap számára kiválasztott valamennyi befektetés százalékában;

(c) a Taxonómia Rendelet szerinti támogató tevékenységeket és átállási tevékenységeket finanszírozó befektetések arányát az Alap számára kiválasztott valamennyi befektetés százalékában.

Az Alapkezelő aktívan követi a fent írtakkal kapcsolatos helyzetet és amennyiben elégséges, megbízható, időben aktuális és ellenőrizhető adatok válnak elérhetővé az Alap befektetéseire vonatkozóan, akkor a fent említett információkat közzéteszi és a Tájékoztatót frissíti.

A Taxonómia Rendelet tartalmazza a „jelentős károkozás elkerülését” célzó elvet, ami azt írja elő, hogy a Taxonómia Rendeletnek megfelelő befektetések nem károsíthatják jelentősen a Taxonómia Rendelet szerinti célkitűzéseket és ez kiegészül bizonyos EU-s kritériumokkal. A „jelentős károkozás elkerülését” célzó elv az Alap azon befektetéseire vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat a Taxonómia Rendelettel összhangban. Bármely más fenntartható befektetés sem károsíthatja jelentősen egyik környezeti vagy társadalmi célitűzést sem. Az Alap többi részének alapjául szolgáló befektetések a Taxonómia Rendelettel összhangban nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

az alap a környezeti, illetve társadalmi jellemzőket oly módon mozdítja elő, hogy a befektetési döntés meghozatalakor figyelembe veszi a környezeti, illetve társadalmi tényezőket, valamint a klímatudatosság növelése érdekében kifejezetten együttműködik a nagy szénlábnyomú értékpapír-kibocsátókkal.

„Climate Engagement With Outcome” stratégia

A „Climate Engagement With Outcome” Stratégiának  (a „Climate Engagement” Stratégia” megfelelően kezelt alapok a befektetéseik elemzésekor a felelős befektetéseket részesítik előnyben azáltal, hogy figyelembe veszik a környezeti tényezőket, a célhoz kötött klímavédelmi kötelezettségvállalást és a meghatalmazott útján történő szavazási gyakorlatot.

A Climate Engagement Stratégiával összhangban kezelt alapok a környezetvédelmi jellemzőket az adott alap 10 legnagyobb széndioxid-kibocsátással rendelkező értékpapírkibocsátója vonatkozásában kezdeményezett párbeszéd révén mozdítják elő, úgy, hogy szektor-specifikus célok kitűzésével elősegítsék azoknak az átállását az alacsony széndioxid-kibocsátású működésre. A portfólióban a 10 legnagyobb széndioxid-kibocsátású értékpapír-kibocsátót az 1. és a 2. típusú kibocsátási adataik alapján rangsorolják. A 1. típusú kibocsátás egy vállalat vagy az irányítása alá eső egységek tevékenységéből származó összes közvetlen kibocsátást méri. A 2. típusú kibocsátás a vállalat által az Üvegházhatású Gázok Protokoll meghatározása szerint vásárolt és felhasznált elektromos áramból származó összes közvetett kibocsátást méri.

az alap Befektetéskezelője a szavazati jogok gyakorlása útján mozdítja elő a jó irányítási gyakorlatokat és a környezetvédelmi kérdéseket. az alap Befektetéskezelője részt vállal az értékpapír-kibocsátóknak a klímaváltozást mérséklő folyamataikat érintő céljaik meghatározásában.

Az irányítási jellemzőket az értékpapír-kibocsátók irányításában és ellenőrzésében alkalmazott szabályrendszerek, gyakorlatok és folyamatok alapján értékelik.

Ezen kívül a „Climate Engagement Stratégia” minimum kizárási kritériumokat alkalmaz

• az ENSZ globális kezdeményezését (Global Compact) súlyosan megsértő kibocsátókra (olyan értékpapírkibocsátók kizárása, amelyek a párbeszédet követően nem hajlandóak a változásra)
• vitatott fegyverek gyártásával foglalkozó vagy olyan értékpapír-kibocsátókra, amelyek a bevételeik több, mint 10%-át fegyverekből szerzik.
• olyan értékpapír-kibocsátókra, amelyek bevételeik több, mint 10%-át hőerőművek fűtésére használt szén kitermeléséből szerzik és az olyan közüzemi szolgáltató értékpapír-kibocsátókra, amelyek bevételeik több, mint 20%-át szénből szerzik, és
• a dohánytermelésben érdekelt, valamint olyan értékpapír-kibocsátókra, amelyek a bevételeik több, mint 5%-át dohányforgalmazásból szerzik.

Az állami értékpapír-kibocsátók vonatkozásában a nem megfelelő Freedom House Index mutatót veszik figyelembe.

Előfordulhat, hogy az alap értékpapírok egy olyan csoportjába (például indexbe) fektet be, amely tartalmazhat a fenti kizárási feltételek alá eső értékpapírokat.

A jelenlegi kizárási feltételek időről-időre aktualizálásra kerülnek és azok a https://regulatory.allianzgi.com/ESG/ Exclusion_Specific_Sustainable weboldalon találhatók. E kizárások alkalmazásához az Alapkezelő különböző külső adat- és kutatási szolgáltatókat vesz igénybe.

Azon alapok Befektetéskezelőinek, amelyek alkalmazzák a „Climate Engagement Stratégiát”, szándékukban áll

• az alapba tartozó Értékpapírok kibocsátói közül a 10 legnagyobb szénlábnyomú kibocsátóval együttműködni;
• együttműködni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, objektív célok kitűzésén keresztül.

az alap befektetései között szereplő állami értékpapír-kibocsátókkal nem működnek együtt, azonban az alap által megszerzendő értékpapírokat alávetik a Társadalmilag Felelős Befektetési (SRI) minősítési eljárásnak. Az állami értékpapír-kibocsátókba való befektetések százalékos aránya részalaponként változhat. Egyes befektetések vonatkozásában az SRI besorolási módszertan nem alkalmazható vagy nem lehetséges a kapcsolatfelvétel, így azok nem minősíthetők.

az alap Befektetéskezelője lehetőség szerint az olyan származtatott ügyleteket részesíti előnyben, amelyek célja a „Climate Engagement Stratégiának” megfelelően kezelt alap meghirdetett környezeti vagy társadalmi jellemzőinek a teljesítése.