aegon-growing_markets

Fejlett Államkötvény Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Javasolt minimális befektetési idő

  • 3
    hónap
  • 6
    hónap
  • 1
    év
  • 2
    év
  • 3
    év
  • 4
    év
  • 5
    év
  • 6
    év
  • 7
    év

Kockázati besorolás/Várható hozam

  • Alacsony
  • Magas

Érvényes: 2025. március 1-től

Az eszközalapra jellemző befektetési eszköz az VIG Fejlett Piaci Államkötvény Befektetési Alap befektetési jegye. Az eszközalapban emellett likviditási célú eszközök is tarthatók az eszközalap devizanemében, melyek elsősorban bankszámlapénz, lekötött bankbetét, repó ügylet, diszkont kincstárjegy, MNB kötvény és éven belüli hátralevő futamidejű magyar államkötvény lehetnek.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

Az egyes eszközcsoportokra vonatkozó befektetési korlátok:

Eszközcsoport Megcélzott arány Minimális arány Maximális arány
Jellemző befektetési eszköz 100% 90% 100%
Likviditási célú eszközök 0% 0% 10%

A megcélzott arányoktól a befektetési egységek forgalmazása által indokolt mértékben lehet eltérni.

Az eszközalap referenciaindexe 80% Bloomberg Global Treasury Majors ex Japan Total Return Index Unhedged USD + 20% ZMAX Index.
Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: fejlett országok államkötvényei.
Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy olyan, kimondottan defenzív befektetési portfóliót hozzon létre befektetői számára, amely jellemzően fejlett piaci államkötvényekbe és azokhoz kapcsolódó tőzsdei származékos ügyletekbe fektet a lehető legnagyobb hozam elérése érdekében, árfolyamkockázat vállalása mellett.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

A VIG Fejlett Piaci Államkötvény Befektetési Alap befektetési politikája:

Az Alapkezelő szándékai szerint az Alap portfóliójában külföldi államok, valamint devizakülföldi társaságok nyilvános forgalombahozatal során kibocsátott kötvényei alkotják a döntő részt. Az Alapkezelő az Alap portfóliójának kialakításakor a törvényi előírásokon túl, a biztonságot és a maximális diverzifikáció (kockázatmegosztás) elveit tartja szem előtt. Ennek alapján a külföldi értékpapírok között csakis a nyilvánosan forgalomba hozott és külföldi tőzsdén jegyzett papírokat vásárolja. A nem befektetési kategóriájú papírok tervezett arányát alacsonyan tartja. Ha ez a tervezett arány adott kibocsátó leminősítése miatt átlépésre kerül, azt az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályok által megszabott feltételek mellett helyreállítja.

Az Alapkezelő a tőle elvárható maximális gondossággal, saját belátása és döntése alapján, a vonatkozó jogszabályok és a Kezelési Szabályzatban foglalt korlátozások betartása mellett alakítja ki az Alap forrásainak felhasználási módját, a befektetési arányokat annak érdekében, hogy az Alap – az Alapkezelő várakozásainak megfelelő jövőbeni kockázatok és hozamok függvényében – hosszabb távon megvalósítsa célját. A működés során azonban az Alapkezelő azt tartja szem előtt, hogy a portfólió kialakításakor kötvények határozzák meg az Alap jellegét. Ennek megfelelően az Alapban adott pillanatban tartható kötvények aránya elérheti a mindenkori törvényes maximumot. A kötvényportfólió kialakításánál a befektetési piacok makrogazdasági környezetének figyelembevétele mellett elsősorban fundamentális elemzésekre támaszkodva egy hosszú távú befektetési portfólió kialakítása a cél.

A likviditás biztosításának érdekében az Alap magyar állampapírokat (elsősorban diszkont kincstárjegyeket) és MNB kötvényeket vásárolhat, ám a jelenlegi törvényi szabályozásnak megfelelően akár 100% is lehet a portfólióban a külföldi kötvények aránya. Az Alapkezelőnek saját döntése alapján lehetősége van a devizakockázatok egészét vagy egy részét határidős devizapozíciókkal fedezni a törvényi feltételek betartása mellett. Az Alapban egyedi befektetői döntések meghozatalára nincs lehetőség.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban kizárólag a megengedett eszközökre vonatkozó vételi és eladási, valamint betétlekötési és repó ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban származtatott ügyletek (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célból) nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

Fejlett Államkötvény Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. február 1-től

Az eszközalap nem az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről) 8. cikkének (1) bekezdésében, vagy a 9. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termék.