iShares S&P 500 Részvény Pro Eszközalap (USD) befektetési politikája

Érvényes: 2024. május 1-től

Az eszközalap kizárólag az iShares Core S&P 500 UCITS ETF befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: USA részvények.

Az eszközalap devizaneme USA dollár (USD).

Az eszközalap célja, hogy az eszközein elért jövedelmeken és tőkenövekedésen keresztül olyam hozamot biztosítson, amely tükrözi referenciaindexe, az S&P 500 Index hozamát.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan jelentős hozam elérése érdekében jelentős kockázatot hajlandóak vállalni.

 

Az iShares Core S&P 500 UCITS ETF befektetési politikája:

Az alap passzívan kezelt és célja, hogy amennyire csak lehetséges, olyan részvényekbe fektessen be, amelyek az Indexet alkotják. Az Index az Egyesült Államok piacán belül az 500 legnagyobb vállalat teljesítményét méri, méretre, likviditásra és a közkézhányadra vonatkozó kritériumok szerint. Az alap az Indexet úgy kívánja leképezni, hogy az Indexet alkotó értékpapírokat az Indexhez hasonló arányban tartja. Az alap rövidtávú értékpapír-kölcsönzést is végezhet bizonyos kiválasztott partnerrel, ezzel többletbevételt generálva az alap költségeinek ellentételezéseként. Az alap befektetési céljainak elérése érdekében a befektetéskezelő származtatott pénzügyi eszközöket használhat.

Az alap referenciaindexe az S&P 500 Index.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

iShares S&P 500 Részvény Pro Eszközalap (USD) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

A környezeti ügyekhez kapcsolódó fenntarthatósági kockázat többek között a klímakockázatot jelenti, mind fizikai, mind átállási kockázatként. A fizikai kockázat a klímaváltozás fizikai, akut vagy krónikus hatásaiból ered. Például a gyakori és heves, az éghajlattal kapcsolatos események befolyásolhatják a termékeket, a szolgáltatásokat és az ellátási láncokat. Az átállási kockázat – legyen az politikai, technológiai, piaci, vagy reputációs (hírnévhez kapcsolódó) kockázat – az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasághoz történő igazodásból ered, a klímaváltozás kezelése érdekében. A társadalmi ügyekhez kapcsolódó kockázatok többek között a munkához kapcsolódó jogokat és a közösséghez fűződő kapcsolatokat jelentik. Az irányításhoz kapcsolódó kockázatok többek között az igazgatóságok függetlenségét, a tulajdonlást és ellenőrzést, vagy az átvilágítások és az adózás kezelését jelentik. Ezek a kockázatok hatással lehetnek a kibocsátó működési hatékonyságára és ellenálló képességére valamint a róla a nyilvánosságban kialakult képre és hírnevére, befolyásolva annak profitját, illetve a tőkenövekedését, végső soron pedig az alap befektetéseinek értékét.

A fentebb említett tényezők példaként szolgálnak a fenntarthatósági kockázati tényezőkre, amelyek nem kizárólag határozzák meg egy adott befektetés kockázati profilját. A fenntarthatósági kockázati tényezők és egyéb kockázatok relevanciája, súlyossága, lényegessége és időhorizontja alaponként jelentősen eltérhet.

A fenntarthatósági kockázat több, meglevő kockázaton (többek között piaci, likviditási, koncentrációs, hitel, eszköz-forrás eltérések stb.) keresztül jelenhet meg. Példának okáért az alap befektethet egy olyan kibocsátó kötvényébe vagy részvényébe, amelynél fennáll a lehetősége a bevételek csökkenésének vagy a kiadások növekedésének fizikai klímakockázat (pl. az ellátási láncok zavaraiból eredő alacsonyabb termelési kapacitás, keresleti sokkokból eredő alacsonyabb értékesítés, vagy magasabb működési vagy tőkeköltségek) vagy átállási kockázat (például a széndioxid-intenzív termékek és szolgáltatások iránt lecsökkent kereslet vagy a változó beszerzési árak miatt megnövekedett termelési költségek) következtében. Ennek eredményeként a fenntarthatósági kockázati tényezők jelentős hatással lehetnek egy adott befektetésre, növelhetik az ingadozást, befolyásolhatják a likviditást és az alap befektetési jegyei értékének csökkenéséhez vezethetnek.

E kockázatok hatása nagyobb lehet bizonyos ágazati vagy földrajzi koncentrációval rendelkező alapok esetében, például a kedvezőtlen időjárási viszonyokra érzékeny helyeken földrajzi koncentrációval rendelkező alapok esetében, ahol az alapokba történő befektetések értéke érzékenyebb lehet a kedvezőtlen fizikai éghajlati eseményekre, illetve a sajátos ágazati koncentrációval rendelkező alapok esetében, például az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállással összefüggésben magas szén-dioxid-intenzitással vagy magas átállási költségekkel rendelkező iparágakba vagy kibocsátókba történő befektetési alternatívákat jobban érinthetik az éghajlatvédelmi átállás kockázatai.

E tényezők mindegyike vagy azok kombinációja kiszámíthatatlan hatást gyakorolhat az adott alap befektetéseire. Normál piaci körülmények között az ilyen események jelentős hatással lehetnek az alap befektetési jegyeinek értékére.

A fenntarthatósági kockázat értékelése függ az adott alap eszközosztályától és befektetési célkitűzésétől. Az egyes eszközosztályok különböző típusú adatokat és eszközöket igényelnek a fokozott ellenőrzés alkalmazásához, a lényegesség értékeléséhez, valamint a kibocsátók és az eszközök közötti érdemi különbségtételhez. A kockázatokat egyidejűleg veszik figyelembe és kezelik, a lényegesség és az alap befektetési célja alapján történő rangsorolással. A fenntarthatósági tényezőkre és hatásokra vonatkozó adatok elérhetőségének bővülésével és a fenntartható finanszírozási szabályozási környezet változásának következtében a fenntarthatósági kockázatok hatásai vélhetően fejlődni fognak, és új kockázatok kerülnek majd azonosításra. Ezek a felmerülő kockázatok további hatással lehetnek az alapok befektetési jegyeinek értékére.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendeletével (továbbiakban SFDR rendelet) és (EU) 2020/852 rendeletével (továbbiakban Taxonómia Rendelet) kapcsolatos közzétételek:

Az alap nem tartozik az Európai Unió („EU”) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelete („SFDR”) „8. cikk” vagy „9. cikk” szerinti termékek közé. Továbbá, az alap befektetési stratégiája nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat az EU Taxonómia Rendelete értelmében, illetve az SFDR szerinti fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat (PAI). Az SFDR szerint a PAI-k a befektetési döntéseknek a környezeti, társadalmi és munkavállalói ügyekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, valamint a korrupció- és vesztegetésellenes ügyekkel kapcsolatos fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt lényeges hatásaként azonosíthatók.