BNP Money Market Euro Pénzpiaci Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2023. április 1-től

Az eszközalap kizárólag a BNP PARIBAS FUNDS Euro Money market EUR befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: euróban jegyzett pénzpiaci eszközök.

Az eszközalap devizaneme euró (EUR).

Az eszközalap célja, hogy az aktuális pénzpiaci hozamokkal összhangban a lehető legmagasabb euróban mért hozamot érje el három hónapos időtávon a tőke megőrzése mellett, valamint magas szintű likviditást és diverzifikációt (kockázatmegosztást) biztosítson.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan nagyon alacsony hozam elérése érdekében nagyon alacsony kockázatot hajlandóak vállalni.

 

A BNP PARIBAS FUNDS Euro Money market EUR befektetési politikája:

Az alap a PPA (Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2017/1131 rendelete a pénzpiaci alapokról) rendelet által meghatározott korlátokon belül euróban kibocsátott pénzpiaci eszközök, hitelintézeti betétek, repó (visszavásárlási) és fordított repó ügyletek, rövid lejáratú és sztenderd pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek diverzifikált (megosztott) portfóliójába, valamint kiegészítő likvid eszközökbe fektet. Származtatott eszközök (pl. kamatcsere ügyletek) kizárólag az alap kamatlábának fedezetére használhatók. Az eurótól eltérő pénznemekkel szemben nincs kitettség.

Az alap referenciaindexe Cash Index EONIA (RI).

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, likviditási piaci kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

*A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

 

BNP Money Market Euro Pénzpiaci Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

A BNP PARIBAS ASSET MANAGEMENT Globális Fenntarthatósági Stratégiája határozza meg a fenntartható befektetések megközelítését, amelynek részei az ESG integráció, a felelős üzleti magatartási standardok és a képviseleti tevékenységek (az alábbiakban meghatározva) megvalósítása az egyes alapok befektetéskezelő által alkalmazott befektetési folyamatokban. Az ESG a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat jelenti; Ezeket a kritériumokat általában a befektetés fenntarthatósági szintjének értékelésére használják. A BNP PARIBAS ASSET MANAGEMENT elkötelezett az iránt, hogy a befektetéseihez egy fenntartható befektetési megközelítést alkalmazzon.

Az SFDR (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről) 8. cikke alá tartozóként besorolt alapok pénzügyi tényezőkön felüli elemzéssel („Minimum pénzügyi tényezőkön felüli elemzés”) legalább:

• 90%*-ban lefedettek kell, hogy legyenek a „fejlett” piaci nagyvállalati kibocsátók részvényei, a befektetési minősítésű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és pénzpiaci eszközök, valamint a „fejlett” országok által kibocsátott adósság tekintetében; illetve
• 75%*-ban lefedettek kell, hogy legyenek a „fejlődő” piaci nagyvállalati kibocsátók részvényei, a kis- és középvállalati kibocsátók részvényei, a befektetésre nem ajánlott minősítésű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és pénzpiaci eszközök, valamint a „fejlődő” országok által kibocsátott adósság tekintetében.

*A követelmény a kiegészítő likvid eszközökre nem vonatkozik.

A fenntartható befektetési megközelítés az egyes alapok befektetési folyamatainak minden egyes lépésébe beépül és az alábbi elemeket foglalja magába:

ESG integráció: Az alábbi három nem pénzügyi kritérium értékelését foglalja magába azoknak a társaságoknak a szintjén, amelyekbe az alapok befektetnek:

– Környezeti: pl. energiahatékonyság, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hulladékkezelés;

– Társadalmi: pl. az emberi jogok és a dolgozók jogainak tiszteletben tartása, az emberi erőforrások kezelése (dolgozók munkavédelme, diverzitás);

– Vállalatirányítási: pl. az Igazgatóság függetlensége, a vezetők javadalmazása, a kisebbségi részvényesek jogainak tiszteletben tartása.

Az értékpapír-kibocsátók ESG értékeléséhez segítségként rendelkezésre bocsátható a saját belső keretrendszer által meghatározott ESG pontszám. Az ESG integrálás valamennyi befektetési stratégia vonatkozásában szisztematikusan alkalmazásra kerül. Az ESG tényezőknek a befektetési döntéshozatali folyamatba való integrálása és beágyazása hivatalos ESG Integrálási Irányelvek alapján történik. Azt azonban, hogy az ESG-integráció, beleértve az ESG-pontszámokat is, milyen módon és milyen mértékben épül be az egyes befektetési folyamatokba, a befektetéskezelő határozza meg, aki e tekintetben teljes mértékben felelős.

ESG Értékelési Keretrendszer

A BNP PARIBAS ASSET MANAGEMENT ESG Értékelési Keretrendszere értékeli az adott kibocsátó ESG jellemzőit az alábbiak szerint:

– Vállalati szintű pontszám, amely a vállalat lényeges ESG-kérdésekben nyújtott teljesítményén alapul a versenytársakhoz képest.

– Globális ESG-pontszám, amely összesíti a portfólióban szereplő vállalatok átlagos ESG-pontszámait.

Az Alapkezelő a pontozáshoz négylépéses folyamatot alkalmaz:

1- ESG mérőszámok kiválasztása és súlyozása három kritérium alapján:

– A kibocsátó üzleti tevékenysége szempontjából releváns ESG-tényezők lényegessége.

– Mérhetőség és a vállalat működésébe való betekintés.

– Az adatok minősége és rendelkezésre állása, amely elfogadható minőségű és könnyen hozzáférhető adatokon alapul

2- ESG értékelés vs. versenytársak

Ez az értékelés elsősorban az adott iparágon belüli, tükrözve azt, hogy az ESG kockázatok és lehetőségek nem mindig hasonlíthatók össze a különböző iparágak és régiók között. Például a munkahelyi egészség és biztonság kérdése kevésbé lényeges egy biztosítótársaság számára, mint egy bányavállalat számára. Minden kibocsátó 50-es kiindulási, úgynevezett “semleges” pontszámmal kezd. Ezután minden pontszámot összeadnak a három ESG pillér mentén – Környezet, Társadalom és Vállalatirányítás. A kibocsátó pozitív pontszámot kap egy adott pillérre, ha jobban teljesít, mint az adott iparágba tartozó többi kibocsátó átlaga. Ha a teljesítménye alacsonyabb, mint az átlag, negatív pontszámot kap.

Azonban a két alábbi ESG tényező esetében, amely minden vállalatot érint, az adott kibocsátó nem a versenytársakhoz képest kerül pontozásra. Ez szándékolt pontszámbeli elmozdulást eredményez a legkiszolgáltatottabb iparágak esetében:

– Szén-dioxid-kibocsátás –Abszolút szén-dioxid-kibocsátási mutató, amely pozitív részrehajlást eredményez az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású kibocsátók és ágazatok esetében.

– Ellentmondások – Az ESG-ellentmondásokra hajlamosabb szektorok valamivel alacsonyabb pontszámot kapnak, ami a megnövekedett kockázatot tükrözi.

Az összesített eredmény egy köztes kvantitatív ESG-pontszám, amely nullától 99-ig terjed, és megmutatja, hogy az egyes ESG pillérek hogyan növelték vagy csökkentették a kibocsátó végső pontszámát.

3- Minőségi felülvizsgálat

Az Alapkezelő saját kvantitatív elemzése mellett az ESG pontszám módszertana figyelembe veszi a kibocsátók minőségi felülvizsgálatát a következőkből gyűjtött információk alapján:

harmadik feles források, lényeges kérdésekkel (pl. éghajlatváltozás) kapcsolatos mélyreható belső kutatások, valamint a kibocsátókkal kapcsolatos ismeretek és interakciók.

4- Végső ESG pontszám

A kvalitatív és kvantitatív inputok kombinálásával 0-tól 99-ig terjedő ESG-pontszám érhető el, a kibocsátókat decilisekben rangsorolják a versenytársakhoz képest.

Az RBC-politikán keresztül a befektetésből kizárt kibocsátók 0 pontot kapnak.

Az SFDR fenntartható befektetései

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletével (továbbiakban Taxonómia Rendelet) kapcsolatos közzétételek:

Taxonómiához igazodó befektetések

A BNP PARIBAS ASSET MANAGEMENT az egyes alapok taxonómiához igazodó befektetésekbe fektetett eszközeinek (további információ az alábbi tájékoztató 5. függelékében található: https://docfinder.bnpparibas-am.com/api/files/03101ab0-dd1e-4386-b022-20881ce1793a/512) százalékos arányának meghatározásához harmadik feles adatszolgáltatókat vehet igénybe. Mindazonáltal a taxonómia igazodásra vonatkozó adatokat az Alapkezelő még nem kommunikálja és nem teszi közzé széles körben, és egyes kibocsátók tevékenységei további fundamentális elemzést igényelnek az igazodás megállapításához, ezért az Alapkezelő által használt taxonómia adatok ezeket az adatokat nem veszik figyelembe. A BNP PARIBAS ASSET MANAGEMENT jelenleg fejleszti a taxonómia igazodásra vonatkozó adatgyűjtését, hogy biztosítsa a Taxonómia Rendelet szerinti fenntarthatósági közzétételek pontosságát és megfelelőségét. A tájékoztató ennek megfelelően frissítésre kerül. A belső módszertannal kapcsolatos további információk az alábbi weboldalon találhatók: bnpparibas-am.com.

Módszertani korlátok

A nem pénzügyi stratégia alkalmazása módszertani korlátokat foglalhat magában, mint például a “Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási (ESG) befektetési kockázatok” (további információ az alábbi tájékoztató 3. függelékében található: https://docfinder.bnpparibas-am.com/api/files/03101ab0-dd1e-4386-b022-20881ce1793a/512).

Abban az esetben, ha a fentiekben vagy az alap tájékoztatójában (további információ az alábbi linken érhető el: https://docfinder.bnpparibas-am.com/api/files/03101ab0-dd1e-4386-b022-20881ce1793a/512) valamely alapra meghatározott nem pénzügyi kritériumok már nem teljesülnek, a befektetéskezelő haladéktalanul kiigazítja a portfóliót a részvényesek legjobb érdekében. Kiemelendő, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kritériumok figyelembevételére használt saját módszertanok felülvizsgálat tárgyát képezhetik olyan szabályozási fejlemények vagy módosítások esetén, amelyek az alkalmazandó rendeletekkel összhangban a termékek besorolásának, az alkalmazott mutatóknak vagy a meghatározott minimális befektetési kötelezettségszintek növekedéséhez vagy csökkenéséhez vezethetnek.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendeletével (továbbiakban SFDR ) kapcsolatos közzétételek:

A fenntarthatóság szempontjából káros hatások átláthatósága

A alapok figyelembe veszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat (PAI) az RBC és/vagy az SFDR rendelet által megkövetelt „A főbb káros fenntarthatósági hatásokra vonatkozó nyilatkozat”-ban felsorolt egyéb fenntarthatósági pillérek alkalmazásával. A főbb káros hatások a befektetési döntéseknek a környezeti, társadalmi és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt legjelentősebb negatív hatásai.

A 8. vagy 9. cikk szerinti kategóriába nem sorolt alapok befektetési folyamatuk során az RBC alkalmazásán keresztül figyelembe veszik az ENSZ Globális Megállapodás elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak megsértésére vonatkozó 10. PAI mutatót, valamint a vitatott fegyverekre vonatkozó 14. PAI mutatót (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek).  A 8. és 9. cikk szerint kategorizált alapok esetében a „A főbb káros fenntarthatósági hatásokra vonatkozó nyilatkozat”-ban részletezett egy vagy több pillér kombinációjával és az alapul szolgáló eszközöktől függően a főbb káros hatásokat az alap szintjén veszik figyelembe és kezelik vagy enyhítik.

Amennyiben az adott alap tájékoztatójának 5. függelékében (további információ az alábbi linken érhető el: https://docfinder.bnpparibas-am.com/api/files/03101ab0-dd1e-4386-b022-20881ce1793a/512) közzétett táblázatok másként nem rendelkeznek, a „A főbb káros fenntarthatósági hatásokra vonatkozó nyilatkozat”-ban említett fenntarthatósági pillérek alkalmazásával az egyes alapok figyelembe veszik, kezelik vagy enyhítik az a mutatók mindegyikét.

A PAI közzététellel kapcsolatos további információk a következő linken: https://docfinder.bnpparibas-am.com/api/files/874ADAE2-3EE7-4AD4-B0ED-84FC06E090BF

SFDR szerinti csoportosítás

Az SFDR rendelet szerint az alapokat 3 kategóriába kell besorolni:

Fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező alapok (a továbbiakban: „9. cikk”):

Fenntartható befektetésnek minősül egy olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amely hozzájárul valamely környezeti célkitűzéshez, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.

Környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító alapok (a továbbiakban: „8. cikk”):

Ezek az alapok egyéb jellemzők mellett környezeti vagy társadalmi jellemzőket, vagy e jellemzők kombinációját mozdítják elő, feltéve, hogy a befektetést befogadó vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek.

Egyéb alapok, amelyek nem tartoznak a 8. vagy 9. cikk szerinti kategóriába.

Az Alapkezelő valamennyi alapja a 8. vagy a 9. cikk szerinti kategóriába tartozik. (Az egyes alapok SFDR szerinti pontos kategorizálására vonatkozó további információ az alábbi linken érhető el: https://docfinder.bnpparibas-am.com/api/files/03101ab0-dd1e-4386-b022-20881ce1793a/512)

A 8. és 9. cikk szerinti alapok között a BNP PARIBAS ASSET MANAGEMENT belső besorolást határozott meg, amely alapján egyes alapok “Enhanced ESG “Sustainable Thematic” és/vagy “Impact” kategóriákba sorolhatók az alábbiak szerint:

Enhanced ESG: Ezek az alapok szigorúbb ESG-jellemzőket alkalmaznak, amelyeket lényegesen jobb ESG pontszámmal rendelkeznek, mint a benchmark vagy a befektetési univerzum pontszáma és/vagy az alap által tartott fenntartható befektetések százaléka lényegesen magasabb, mint a benchmark vagy befektetési univerzumuk százaléka és/vagy sikeresen megszereztek egy adott ESG-címkét;

Sustainable Thematic: Ezek az alapok olyan vállalatokba fektetnek be, amelyek környezeti és/vagy társadalmi kihívásokra konkrét megoldásokat kínáló termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, és igyekeznek kihasználni az e területeken várható jövőbeli növekedést, miközben tőkével járulnak hozzá az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, inkluzív gazdaságra való átálláshoz;

Impact: Ezek az alapok azzal a céllal fektetnek be, hogy a pénzügyi megtérülés mellett mérhető pozitív társadalmi és/vagy környezeti hatáshoz járuljanak hozzá. A hatásbefektetési folyamat magában foglalja a szándékosságot, az addicionalitás elvét, valamint a hatásmérést.

Az utolsó két kategóriába tartozó alapok ESG címkével is rendelkezhetnek. A 9. cikk szerinti valamennyi alap a „Sustainable Thematic” és/ vagy „Impact” kategóriába tartozik.

Az alapok SFDR besorolása idővel változhat, ezért a Tájékoztató ennek megfelelően frissül. További információk és dokumentumok a BNP Paribas Asset Management fenntarthatósági megközelítéséről az alábbi weboldalon találhatók: https://www.bnpparibas-am.com/en/our-approach/

A fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumok figyelembevételére – a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vagy a fenntartható befektetésre – és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti és időszakos fenntarthatósági közzétételben szerepelnek.