VIG Ózon Éves Tőkevédett Pro Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2023. február 10-től

Az eszközalap kizárólag a VIG Ózon Éves Tőkevédett Befektetési Alap (HUF) befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: magyar állampapírok.
Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy alacsony mértékű kockázatvállalás mellett, elsősorban opciók vásárlása révén a rövid kötvényekénél magasabb hozamhoz juttassa a befektetőket. Az eszközalap tőkevédelmét a mögöttes befektetési alap tőkevédelme biztosítja, azért garanciát a Biztosító, a mögöttes befektetési alap kezelője, vagy harmadik fél nem vállal.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan alacsony hozam elérése érdekében alacsony kockázatot hajlandóak vállalni.

 

A VIG Ózon Éves Tőkevédett Befektetési Alap (HUF) befektetési politikája:

Az Alap a vagyon nagy részét rövid lejáratú eszközökben tartja, és legfeljebb az ezeken elérhető jövőbeli várható kamatbevétel erejéig likvid nemzetközi tőkepiacokon felvett kockázatos (elsősorban opciós és futures) pozíciók segítségével kíván többlethozamot elérni. Az Alap a tőkevédelem biztosítása érdekében tőzsdei opciókkal és határidős konktraktusokkal fog kereskedni, és ezen belül is, hogy előre definiálni tudja a kockázatot, csak venni fogja az opciókat. Stratégiájának lényege, hogy azokat a szituációkat próbálja kiaknázni ellentétes irányú pozíció nyitásával, amikor a piaci környezet kifeszített, a hangulati indikátorok extrém szintekre érnek akár negatív, akár pozitív piaci környezetben. A részvényindex opciós pozícióknál jellemzően, de nem kizárólag minimum 3 hetes időtartamú opciókat nyit, hogy elkerülje az időveszteséget (théta), nem indexre szóló opcióknál jellemzően, de nem kizárólag minimum 1 hónapos lejáratú opciókat vesz. Az Alap a rendelkezésre álló vagyon döntő többségét magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyekbe, rövid lejáratú államkötvényekbe, kvázi szuverén vállalatok rövid kötvényeibe, vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvény vagy betét instrumentumokba fekteti. A portfólió részét képezhetik a mindenkori magyar hitelminősítéssel megegyező és annál jobb besorolású állami és államilag garantált kötvények. A befektetés történhet magyar forintban vagy egyéb devizában. A magyar forinttól eltérő devizában denominált eszközök esetében a vagyonkezelő a devizaárfolyam-kockázat teljes fedezésére törekszik (a származtatott ügylet és a fedezni kívánt eszköz devizakitettsége között 5%- nál nagyobb eltérés nem adódhat). A kötvénybefektetések célja a befektetők tőkéjének megóvása a tőkevédettséget ígérő időtávon. A portfólió másik részéből az Alap elsősorban opciók vásárlásával kíván többlethozamot elérni. Az Alap ezen felül tarthat bankbetétet, készpénzt, köthet repo és fordított repo ügyleteket. Az Alap a kockázatos eszközök vásárlásakor követett szemlélet alapján az abszolút hozamú alapok sorába illeszkedik: a hazai és nemzetközi pénz- és tőkepiacon rendelkezésre álló lehetőségek közül a lehető legjobb várható hozam/kockázat-aránnyal rendelkező befektetési lehetőségeket választja.

Az Alap tőkevédett az alábbi feltételek mellett:
A tőke megóvása minden év első forgalmazási napjára vonatkozik, azaz az Alapkezelő – a befektetési politikából adódó – célja, hogy a tárgyév első forgalmazási napján az Alap sorozatainak egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem lehet kisebb, mint a tárgyévet megelőző év első forgalmazási napján. Az ilyen módon vállalt tőkevédelmet az Alap befektetési politikája biztosítja, azért az Alapkezelő vagy harmadik személy garanciát nem vállal. Az Alapkezelő kötelezettséget vállal az Alap befektetési politikájának betartására, azzal, hogy kizárja a felelősségét minden olyan esetben, amennyiben az Alap befektetési politikájának – ide értve az alábbiakban rögzített számítási képletet is – betartása mellett a befektetőt – különösen, de nem kizárólagosan jogszabályi változás, adóváltozás, a kibocsátó fizetésképtelensége vagy az egyéb piaci szereplők és/vagy üzleti partnerek fizetésképtelensége miatt – kár éri, és/vagy a befektetés tőkevédettsége az Alap befektetési politikájának betartása mellett sérül.

Év közben az egy jegyre jutó nettó eszközérték akár csökkenhet is, ezért előfordulhat, hogy a tárgyévet megelőző év közben vásárolt befektetési egységek értéke a tárgyév első napjáig csökken, vagy hogy év közben eladott befektetési egységek a tárgyév első napjánál alacsonyabb egy jegyre jutó nettó eszközértéken kerülnek visszaváltásra. A tőkevédelem sérülhet annak ellenére is, hogy az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját maradéktalanul betartja, többek között, ha a kibocsátó nem, csak részlegesen, vagy nem időben teljesíti az a Magyar Állam által kibocsátott vagy garantált értékpapírokból eredő tőke- vagy kamatfizetési kötelezettségeit.

Az alap referenciaindexe 100% RMAX index + 0,5%.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

VIG Ózon Éves Tőkevédett Pro Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás)

Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Az Alapkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alapnak nem célkitűzése a fenntartható befektetés, valamint nem célozza meg a környezeti és társadalmi szempontok előmozdítását, tehát az SFDR rendelet 6. cikk szerinti alapnak tekinthető. Azonban az Alap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembe vétele is.

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.

Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely ezeket az adatokat az ESG rating-jébe tömöríti. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett, az MSCI ESG rating-et veszi figyelembe

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vétele két szinten épül be a befektetési gyakorlatba:

1.Kizárási lista: Az Alap betartja az Alapkezelő által meghatározott kizárási listát. Ennek értelmében az Alap nem fektet be súlyosan károsító iparágakba, melyek negatívan értékelhető PAI indikátorokkal rendelkeznek. Ide tartoznak a jelentősebb fűtőszenes kitettséggel rendelkező vállalatok, vitatott fegyverek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalatok, továbbá a dohányipari cégek és az ENSZ Globális Megállapodását (UN Global Compact) súlyosan sértő vállalatok. A kizárást eredményező tiltott iparágakba való kitettségek küszöbértékeit az Alapkezelő kizárási elvei írják elő, melyet a Felelős Befektetési és Fenntarthatósági politikájában részletez. Az állami kibocsátók tekintetében az ENSZ Globális Megállapodást sértő országok államkötvényei sorolhatók a kizárási politikában foglalt kibocsátók közé.

A kizárási lista alkalmazása biztosítja, hogy a befektetési döntéshozatal során az alábbi PAI indikátorokat figyelembe vegye az Alapkezelő:

Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatókon belül:

– PAI 4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatókon belül:

– PAI 10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra

vonatkozó irányelveinek megsértése

– PAI 14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség.

2. PAI indikátorok figyelembe vétele az ESG adatokon keresztül: Az ESG elemzéshez és teljesítmény értékeléshez nemzetközi beágyazottságú adatszolgáltatókra támaszkodunk, és alkalmazzuk az általuk használt ESG minősítési módszertant. Az adatszolgáltatók közül az Alapkezelő az MSCI ESG-besorolását veszi alapul, amely helyettesíthető egy hasonló nemzetközi beágyazottságú szolgáltatóval is. Fenntarthatósági szempontok mérése: Az ESG-kritériumok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalnak magukban, amelyek együttesen feltételei a fenntartható vállalati működésnek. Megközelítésünkben a kettős lényegességet (dual materiality) tekintjük fontosnak, amely a vállalati működés környezetre és társadalomra mért materiális hatását, valamint az ESG-kockázat vállalati értékre mért szintén materiálisnak ítélt hatását veszi figyelembe. Ezen ESG-faktorok tartalmazzák az RTS-ben előírt kötelező PAI indikátorokat, valamint további iparág specifikus szempontokat. Ezen mérések az MSCI módszertanának alapvető elemei, melyek átfogó mérőszáma az ESG rating.

Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban a PAI mutatók alakulásáról tájékoztatást nyújt az időszakos jelentésében.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vételének módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő Felelős Befektetési és Fenntarthatósági Politikájában határozza meg. Ennek fontosabb elemeit a honlapján teszi közzé, az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikával együttesen az alábbi linken:

https://www.vigam.hu/fenntarthatosag/

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alapkezelő honlapján érhető el minden év június 30. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan:

https://www.vigam.hu/

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.